A K+F-be való növekvő befektetések növelik-e az akadémiai szabadalmak regisztrációját?

Absztrakt

A kutatás célja az akadémiai szabadalmak regisztrációjának tanulmányozása és elemzése az Európai Unió négy országában. A cikkben azonosítjuk az akadémiai szabadalmak fontosságát és helyüket a tudástranszferbe. Az akadémiai szabadalmi lajstromozási aránnyal való számítás célja, hogy a lehető legjobb minőségű számításokat és összehasonlításokat kapjuk a kutatásunk alpján. Tekintettel arra, hogy a vizsgált országok népességszáma eltérő, az akadémiai szabadalmi bejegyzési számot nem tudjuk összehasonlítani közöttük. Kutatásunk egyik fő célja annak vizsgálata, hogy van-e szignifikáns összefüggés az akadémiai szabadalmak regisztrációs aránya és a nemzeti kutatás-fejlesztési (K+F) beruházások mértéke között a kiválasztott országokban. A K+F ráfordítás az a százalékos értékarány, amelyet az országok éves bruttó hazai termékükből (GDP) a kutatásba és fejlesztésbe fektettek be. Az EU négy kiválasztott országát elemezzük, konkrétan Svédországot, Dániát, Ausztriát és Magyarországot. Ez azt jelenti, hogy az EU két különböző régióját, az északi országokat a középső EU-országokkal hasonlítjuk össze. Kiemelten fontos azonban, hogy ne feledkezzünk meg az említett vizsgált területek történelmi és kulturális hátteréről, mert ezek a tényezők nagymértékben befolyásolhatják a jelenlegi helyzetet még az említett kutatási területen is. Elméletileg az országosan évente K+F-be fektetett pénzösszegnek támogató szerepe van az ország tudástranszferében, és növelnie kell az akadémiai bejegyzett szabadalmak számát is. Igaz és helytálló azonban az említett állítás az elemzett négy országra? Kompressziós kutatásunkkal rájöttünk, hogy a növekvő K+F beruházásoknak nincs pozitív hatása az akadémiai szabadalmak regisztrációs arányára. Négy országból háromban helyes volt feltevésünk. Svédországban azonban, miközben a K+F kiadások stagnáltak, az akadémiai szabadalmak regisztrációs aránya pozitív emelkedést mutatott. Hangsúlyoznunk kell, hogy elemzéseink a kutatás további folytatását igénylik, mivel nem tudunk határozott általános kijelentéseket tenni, mindössze négy ország alapján.