A tömegtájékoztatás hatása a vállalkozások irányítására válsághelyzetekben

Absztrakt

A jól szervezett kommunikációs csatornák, amelyek biztosítják a gyors és hatékony információáramlást, alapját képezik a pozitív kapcsolatok kialakításának a vállalat különböző vezetői szintjein. A válsághelyzetekben az egyensúlyra való törekvés a médiával való játékban merül ki. A média játszik-e a válsággal, vagy formálja és meghatározza őket? Erre a kérdésre hiteles választ tudnának adni a média szereplői, illetve bizonyos csoportok, akiknek lehetőségük van együttműködni velük. Nincs olyan cég, amelyet ne érintett volna a válság. A válsághelyzet meddig tart, az a menedzsmenttől, az érintettektől, a nyilvánosságtól, a médiával való kapcsolatoktól, a gazdaság általános állapotától, a környezettől és számos olyan tényezőtől függ, amelyek szórványosan megkövetelik a válságból való kiutat. . A válság lényegében egy olyan esemény, amelynek potenciális negatív következményei lehetnek, amelyek érintik a szervezetet, vállalatot, iparágat, államot, célközönséget, termékeket, szolgáltatásokat és nevet. A média felelős a fontos információk továbbításáért, és szigorúan oda kell figyelni a külföldi felek kommunikációjára, kommunikációs eszközeire, kommunikációs funkcióira. Itt párhuzam vonható a kommunikáció és az információ között, mert a média funkciójában minden tökéletesen áthatol és egyedi minőséget nyer. A többi párt közül a celebek, az álcázott reklámok és a közösségi oldalak jelentik az egyik legelterjedtebb formát a nagyközönség, a mai fiatal lakosság tájékoztatásának egy termékről vagy szolgáltatásról. A válságkommunikáció egy interaktív folyamat, és úgy definiálható, mint a válsághelyzetek kirobbanása előtti, alatti és utáni információ- és véleménycsere. A marketingmenedzserek gyakran tudják, hogyan tudják kihasználni a gazdaság, a természet és a társadalom kedvezőtlen körülményeit úgy, hogy megoldást találnak bizonyos problémák leküzdésére. A kutatás célja, hogy megfigyelje a média befolyását a menedzsment szerepére egyes vállalatok válsághelyzeteiben Szerbia, a Horvát Köztársaság, valamint Bosznia-Hercegovina területén, valamint javaslatokat tegyen intézkedésekre a jövő. A cikkben az ezen a területen végzett korábbi kutatások eredményeit használtuk fel. A kutatás célja annak megállapítása volt, hogy a Horvát Köztársaság, Szerbia és Bosznia-Hercegovina területén milyen mértékű a befolyás ilyen formája, illetve azt, hogy ezt pozitív vagy negatív publicitásként használják fel.