Módszertani megközelítés az agrár-ipari piaci rendszerek lényegének meghatározásához

Absztrakt

Az árupiacok és rendszereik vezető szerepet töltenek be a nemzeti hozzáadott érték előállításában, mint az állam gazdasági fellendülésének fő erőforrásaként. A stratégiai piacok belső és külső potenciáljának kiaknázása és nemzeti gyökereik biztosítása kiemelt feladat az agráripari piacrendszerek kutatásához és új módszertan kidolgozását teszi szükségessé. A cikk elemzi az élelmiszer- és piaci rendszerek lényegének meghatározásáit modern módszertani megközelítés által, különös tekintettel a FAO láncszemléletre, a piaci rendszerek fejlesztésének inkluzív megközelítésére (MSD), amely lehetővé tette azok érdemi jellemzőinek, előnyeinek és hátrányainak megállapítását a tudományos kutatásokban. A vertikálisan szomszédos piacok elmélete lényegi kapcsolata a rendszermeghatározás főbb megközelítéseivel van összhangbant. A szomszédos piacok elméletének szintézise, valamint a FAO rendszerszemlélet és az MSD inkluzív megközelítés egyes elemei alapján a szerző javaslatot tesz az „agrár-ipari piaci rendszerek” kategória meghatározására, amely a különböző piacok belső és külső kölcsönhatásainak egy rendszerben történő figyelembevételén alapul. Hangsúlyozzuk, hogy a piaci rendszerek fejlesztésének középpontjába Ukrajna fellendülésének alapelvét, a "Build back better" elvét kell helyezni, ami nemcsak a háború előtti fellendülést foglalja magában, hanem az újjáépítést és az új szerkezeti elemek és ezek közötti kapcsolatok megjelenését is. A vertikálisan szomszédos agrár-ipari piaci rendszerek tipológiáját javasoljuk számos jellemző alapján, különösen az áruk határain, a kistermelők és a háztartások számára való hozzáférhetőségen, az áruk és a pénzügyi áramlások domináns iránya, valamint a kihívásokra és veszélyekre adott válaszok alapján. Meghatározásra kerül a vertikálisan szomszédos piacok rendszerének felépítése (a gabona és feldolgozott termékei piacán példáján) és fejlesztésének ígéretes irányai. Az agráripari piaci rendszerek rejlő jellemzői megalapozottak, amelyeket figyelembe kell venni a biztonsági fenyegetések körülményei között a fejlesztésükre vonatkozó átfogó mechanizmusok kidolgozásakor és végrehajtásakor. A tanulmány tudományos újdonsága abban rejlik, hogy az agráripari piaci rendszerek reprodukálható és rugalmas megközelítéseken alapuló felépítésének módszertanát javítja a szomszédos és kapcsolódó piacok rendszerekben való lényegének, kölcsönhatásainak és kölcsönös hatásainak meghatározásával. A kapott kutatási eredmények tudományos alapját képezik az állami agrár-ipari politika korszerűsítésének a háborús és a háború utáni időszak nemzeti gyökerű fejlődése alapján.