A boldogság gazdaságtana világban: leíró elemzés

Absztrakt

A tanulmány a boldogságindexet a különböző országok lakosságának jólétének átfogó mutatójaként vizsgálja. A cikk célja, hogy tanulmányozza azokat a társadalmi-gazdasági tényezőket, amelyek befolyásolják a boldog nemzet kialakulását a modern világban. Az index olyan kulcselemeit veszik figyelembe, mint a szubjektív jólét, a gazdasági fejlődés, a társadalmi támogatottság, a várható egészséges élettartam, a választás szabadsága, a nagylelkűség és a korrupció észlelése. A 2005–2023 közötti időszakra vonatkozó adatok klaszterelemzése hat fő országcsoportot azonosított, amelyek mindegyikét egyedi, boldogságszintet befolyásoló tényezők jellemezték. A tanulmány összehasonlító és statisztikai elemzéssel is felmérte a jóllétet meghatározó kulcsváltozók, például az egy főre jutó GDP, a társadalmi támogatottság szintje és a várható élettartam közötti összefüggéseket. A gazdasági mutatók és a boldogság szubjektív szintjei között szoros összefüggést azonosítottak, és hangsúlyozták a társadalmi interakció fontosságát, a társadalomba vetett bizalom szintjét és az igazságosság megítélését. A boldogságindex vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a lakosság jólléte sokrétű jelenség, amely gazdasági, társadalmi, környezeti és érzelmi tényezők kölcsönhatásától függ. Az elemzés kimutatta, hogy a gazdasági fejlődés fontos, de nem az egyetlen tényező a boldogság formálásában. A társadalmi támogatottság, a választás szabadsága, a kormányzati struktúrák átláthatósága és a lakosság érzelmi állapota egyaránt fontos. Ugyanakkor az értékelések szubjektivitása és a boldogság észlelésének kulturális különbségei bizonyos kihívásokat jelentenek a jólét felmérésének egységes megközelítése számára. A klaszteranalízis segítségével nemcsak a globális trendeket, hanem a regionális jellemzőket is azonosíthattuk. Ezeket a jellemzőket figyelembe kell venni a nemzetközi stratégiák kialakításakor. A lakosság boldogságszintjének növelése átfogó megközelítést igényel, amely figyelembe veszi a gazdasági, társadalmi, kulturális és pszichológiai szempontokat. A vizsgálat eredményei alapul szolgálhatnak az életminőség javítását és a társadalmi viszonyok globális szintű harmonizációját célzó nemzeti és nemzetközi stratégiák kidolgozásához.