A mesterséges intelligencia hatása az innovációra Ukrajna pénzügyi szektorában 2024-ben
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2025-8-380-395Kulcsszavak:
mesterséges intelligencia, pénzügyi innováció, Ukrajna, ökonometriai elemzés, technológiai bevezetés, versenyelőny, szabályozási kihívások, gazdasági fejlődés, pénzügyi intézményekAbsztrakt
A kutatás fő célja a mesterséges intelligencia ukrajnai pénzügyi szektorban betöltött szerepének és az innovációkra gyakorolt hatásának feltárása, valamint azoknak a tényezőknek az elemzése, amelyek elősegítik vagy akadályozzák a mesterséges intelligencia hatékony alkalmazását az ágazat innovációs folyamataiban. Ez a kutatási irány egyre nagyobb jelentőséggel bír az ukrán pénzügyi intézmények számára, mivel a technológiai fejlesztések megfelelő alkalmazása elengedhetetlen az intézményi hatékonyság növelése és a piaci versenyelőny biztosítása érdekében. A tanulmány módszertani megközelítése vegyes kutatási módszereken alapul: a jelenlegi tudományos eredmények kvalitatív elemzését ötvözi a kvantitatív megközelítéssel, nevezetesen ökonometriai modellezéssel. Ukrajnai pénzügyi intézmények mintáján keresztül gyűjtött adatok szolgálnak alapul a mesterséges intelligencia integrációjának jelenlegi gyakorlatáról, a bevezetés előtt álló főbb akadályokról, valamint a technológia innovációs tevékenységekre gyakorolt hatásáról. Az eredmények megbízhatóságának értékeléséhez ökonometriai tesztek – többek között multikollinearitás-, heteroszkedaszticitás- és autokorrelációs vizsgálatok – is alkalmazásra kerültek. Bár a mesterséges intelligencia alkalmazása még csak kezdeti szakaszban van az ukrán pénzügyi szektorban, számos lehetőség mutatkozik az innovációra olyan területeken, mint az ügyfélszolgálat, a kockázatkezelés és az operatív hatékonyság. A szabályozási korlátok, a képzett munkaerő hiánya, valamint az elégtelen technológiai infrastruktúra a bevezetés legfőbb akadályaiként kerültek azonosításra. A tanulmány továbbá bemutatja azokat az eseteket is, ahol a mesterséges intelligencia sikeresen került integrálásra, és potenciális fejlesztési irányokat vázol fel a jövőre nézve. Az ökonometriai elemzés alapján megállapítást nyert, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása pozitív korrelációban áll az innováció hatékonyságával. Ez arra utal, hogy azok a pénzügyi intézmények, amelyek alkalmazzák ezeket a technológiákat, javítani kívánják piaci pozíciójukat versenytársaikkal szemben. A kutatás hangsúlyozza egy kedvező szabályozási környezet kialakításának szükségességét, valamint a technológiai beruházások integrációját a pénzügyi szektor fejlődési stratégiájába. A tanulmány kiemeli a törvényhozók, a gazdaságpolitikai döntéshozók és a pénzügyi szektor vezetőinek szerepét abban, hogy támogassák a technológiai fejlődést ezen a területen. Ez az irányvonal elősegítheti a pénzügyi szektor ellenállóbbá és versenyképesebbé válását a modern digitális gazdaságban. A cikk kiegészíti a tudományos közösség azon törekvéseit, amelyek a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatára irányulnak Ukrajna pénzügyi szektorában.
Hivatkozások
Brühl, V. (2022). Green financial products in the EU: A critical review of the status quo. CFS Working Paper Series, article number 677. doi: 10.2139/ssrn.4065919. DOI: https://doi.org/10.2139/ssrn.4065919
Demianchuk, M., & Maslii, N. (2021). Dominants of the development of the financial sector of Ukraine in the conditions of digital transformation. In Modern trends in the development of financial and innovation-investment processes in Ukraine: Materials of the IV international scientific-practical conference (pp. 1-3). Vinnytsia: Vinnytsia National Technical University.
Ehlers, T., Gao, D., & Packer, F. (2021). A taxonomy of sustainable finance taxonomies. BIS Papers, article number 118. doi: 10.2139/ssrn.3945635. DOI: https://doi.org/10.2139/ssrn.3945635
Guley, A., & Koldovskyi, A. (2023). Digital currencies of central banks (CBDC): Advantages and disadvantages. Financial Markets, Institutions and Risks, 7(4), 54-66. doi: 10.61093/fmir.7(4).54-66.2023. DOI: https://doi.org/10.61093/fmir.7(4).54-66.2023
Hassani, H., Huang, X., & Silva, E. (2018). Banking with blockchain-ed big data. Journal of Management Analytics, 5(4), 256-275. doi: 10.1080/23270012.2018.1528900. DOI: https://doi.org/10.1080/23270012.2018.1528900
Higginson, M., Hilal, A., & Yugac, E. (2019). Blockchain and retail banking: Making the connection. URL: https://www.mckinsey.com/industries/financial-services/our-insights/blockchain-and-retail-banking-making-the-connection. (accessed: 10.10.2024).
Hryniuk, O. (2021). Digital transformation of the financial sector of the economy. In I international scientific and practical conference “Problems and prospects for the application of innovative scientific research” (pp. 29-32). doi: 10.36074/logos-11.06.2021.v1.07. DOI: https://doi.org/10.36074/logos-11.06.2021.v1.07
Ismayilov, N., & Kozarevic, E. (2023). Changing financial system architecture under the influence of the fintech market: A literature review. Management: Journal of Contemporary Management Issues, 28(2), 93-102. doi: 10.30924/mjcmi.28.2.7. DOI: https://doi.org/10.30924/mjcmi.28.2.7
Koldovskyi, A. (2023). Impact on the market capitalization of blockchain-based cryptocurrencies. Economics and Management: Collection of Scientific Works, 53, 82-90. doi: 10.32703/2664-2964-2023-53-82-90. DOI: https://doi.org/10.32703/2664-2964-2023-53-82-90
Koldovskyi, A. (2024). Architectural frameworks for financial transformation in Ukraine. Development Management, 23(2), 25-37. https://doi.org/10.57111/devt/2.2024.25 DOI: https://doi.org/10.57111/devt/2.2024.25
Kuznetsova, A., & Pohorelenko, N. (2021). Mechanism of providing financial stability of the banking system of Ukraine. Financial and Credit Activity-Problems of Theory and Practice, 2(33), 37-47. doi: 10.18371/fcaptp.v2i33.206396. DOI: https://doi.org/10.18371/fcaptp.v2i33.206396
Kuznyetsova, A., Klipkova, O., & Maslov, V. (2022). Methodology of evaluation of performance of public-private partnership projects. Financial and Credit Activity-Problems of Theory and Practice, 6(41), 339-349. doi: 10.18371/fcaptp.v6i41.251466. DOI: https://doi.org/10.18371/fcaptp.v6i41.251466
Leal Buenfil, R., & Hernandez Romanowski, A. (2023). Decentralized finance regulation to foster competition and economic growth. Análisis Económico, 38(98), 129-142. doi: 10.24275/uam/azc/dcsh/ae/2023v38n98/Leal. DOI: https://doi.org/10.24275/uam/azc/dcsh/ae/2023v38n98/Leal
Lomachynska, І., Kuzina, R., & Berezhniuk, I. (2020). Modernization of the structure of financial systems with the development of FinTech. In Scientific approaches to the modernization of the economic system: Development trends (pp. 363-382). Lviv: Liha-Pres. doi: 10.36059/978-966-397-189-6/363-382. DOI: https://doi.org/10.36059/978-966-397-189-6/363-382
Nguyen, L.T.M., & Nguyen, P.T. (2024). Determinants of cryptocurrency and decentralized finance adoption: A configurational exploration. Technological Forecasting and Social Change, 201, article number 123244. doi: 10.1016/j.techfore.2024.123244. DOI: https://doi.org/10.1016/j.techfore.2024.123244
Richka, R. (2024). Economic analysis of the effectiveness of investments in solar energy: Payback, profitability, and risks. Economics and Society, (60). https://doi.org/10.32782/2524-0072/2024-60-146 DOI: https://doi.org/10.32782/2524-0072/2024-60-146
Ashcheulova, O. M., Harykava, V. F., Ivanenko, R. O., & Tsyhankov, O. V. (2023). Analysis of concepts for the directions of digital transformation of the economy. Academic Visions, (16). https://academy-vision.org/index.php/av/article/view/191
Harykava, V., & Klishevska, A. (2021). Regional management of economic security based on financial modernization. Scientific Prospects (Naukovì Perspektivi), (7(13)). https://doi.org/10.52058/2708-7530-2021-7(13)-220-228 DOI: https://doi.org/10.52058/2708-7530-2021-7(13)-220-228
Bobro, N. (2024). Factors of digital economy development. European University. https://doi.org/10.30525/978-9934-26-447-4-1 DOI: https://doi.org/10.30525/978-9934-26-447-4-1
Shafranova, K., Navolska, N., Koldovskyi, A. (2024). Navigating the digital frontier: a comparative examination of Central Bank Digital Currency (CBDC) and the Quantum Financial System (QFS). SocioEconomic Challenges, 8(1), 90-111. https://doi.org/10.61093/sec.8(1).90-111.2024 DOI: https://doi.org/10.61093/sec.8(1).90-111.2024
State Statistics Service of Ukraine. (2024). Data bank. URL: https://stat.gov.ua/en/explorer (Accessed: 10.10.2024).
National Bank of Ukraine. (2024). Financial stability report. URL: https://bank.gov.ua/en/stability/report (Accessed: 10.10.2024).
Financial Stability Board. (2020). The implications of climate change for financial stability. URL: https://www.fsb.org/uploads/P231120.pdf (Accessed: 10.10.2024).
International Monetary Fund (2019). Financial soundness indicators compilation guide. URL: https://www.imf.org/en/Data/Statistics/FSI-guide (Accessed: 10.10.2024).
International Monetary Fund. (2021). Global financial stability report update. Vaccine inoculate markets, but policy support is still. URL: https://www.imf.org/en/Publications/GFSR/Issues/2021/01/27/global-financial-stability-report-january-2021-update (Accessed: 10.10.2024).
World Bank. (2023). World Bank’s Fall 2023 Regional Economic Updates. URL: https://www.worldbank.org/en/news/press-release/2023/10/04/world-bank-fall-2023-regional-economic-updates (Accessed: 10.10.2024).
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Artem Koldovskiy, Igor Rekunenko
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
