A mesterséges intelligencia integrálása a számviteli információs rendszerekbe: kihívások és kilátások

Absztrakt

A vállalati folyamatok gyors digitalizációjának körülményei között a hagyományos számviteli információs rendszerek már nem felelnek meg az időszerűség, rugalmasság, pontosság és analitikai mélység iránti követelményeknek. A mesterséges intelligencia (MI) integrációja lehetővé teszi az olyan új típusú számviteli információs rendszerekre való áttérést, amelyek az elemzésre, előrejelzésre és a valós idejű döntéstámogatásra összpontosítanak.

A cikk elméleti és gyakorlati szempontból vizsgálja a mesterséges intelligencia technológiáinak számviteli információs rendszerekbe történő integrációját, amely a digitális átalakulás kontextusában a számvitel modernizációjának egyik kulcsfontosságú irányát képviseli. A MI alkalmazásának előnyei kerültek áttekintésre a számviteli gyakorlatban, mint például: a standard számviteli eljárások automatizálása, a valós idejű jelentéskészítés, a csalás és anomáliák felismerése, az analitika és előrejelzés lehetőségeinek bővítése, a személyzeti költségek optimalizálása, a dolgozók termelékenységének növelése, a döntéshozatal támogatása, a vállalatok versenyképességének erősítése. Kiemelésre került, hogy az intelligens algoritmusok bevezetése elősegíti az új számviteli paradigma kialakulását, amely a számviteli információk feldolgozásáról a stratégiai analitikai támogatás funkciójára terjed ki. Ugyanakkor indoklásra került, hogy az MI integrációs folyamatát számos kihívás és veszély kíséri, amelyek rendszerszerű kutatást igényelnek.  A tanulmány tartalomalapú kategóriák szerint strukturált osztályozást javasol ezekre a kihívásokra, és mindegyik csoporthoz analitikus leírást ad.  A kulcsfontosságú kihívások közé tartozik: az intelligens rendszerek technikai integrációjának bonyolultsága a meglévő számviteli infrastruktúrába, a magas kezdeti beruházások, a megfelelő digitális kompetenciával rendelkező szakemberek hiánya, a MI algoritmusok jogszabályi szabályozásának hiánya, a számviteli adatok bizalmas kezelésének kockázatai, valamint a „feketedoboz effektus”, amely megnehezíti az eredmények ellenőrzését.

A kutatás hangsúlyozza, hogy a MI hatékony integrációját fokozatosan kell megvalósítani, figyelembe véve a vállalkozás technikai, szabályozási, etikai és szervezeti felkészültségét.

A kutatás keretében tudományos alapú következtetések fogalmazódtak meg a MI bevezetéséhez szükséges komplex megközelítésről, amely magában foglalja a digitális transzformációs folyamat befektetési, személyzeti, jogi és irányítási támogatását. A kutatás eredményei elméleti alapot nyújtanak a jövőbeli empirikus kutatásokhoz, valamint gyakorlati eszközként szolgálhatnak a vállalat számviteli rendszerének digitalizálására vonatkozó stratégia kidolgozásában.