A közösségek erőforrás-ellátása és a kritikus infrastruktúra stabilitása válsághelyzetekben
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2025-10-263-275Kulcsszavak:
kritikus infrastruktúra ellenálló képessége, közösségek erőforrás-ellátottsága, „zöld” technológiák, válsághelyzetek és kockázatok, energiafüggetlenségAbsztrakt
A cikk a területi önkormányzatok erőforrás-ellátottságát és a kritikus infrastruktúra ellenálló képességét vizsgálja válsághelyzetekben, különös hangsúlyt fektetve a „zöld” technológiák bevezetésének ökológiai-gazdasági hatékonyság értékelésére. A közösségek ellenálló képességének kialakítására vonatkozó tudományos megközelítések, különösen az energiademokrácia, a helyi energiafüggetlenség és az ökológiai irányítás decentralizációjának koncepciói kerülnek elemzésre. Bemutatásra kerül a helyi önkormányzatok szerepe az alacsony széndioxid kibocsátású technológiák bevezetésében, az infrastruktúra válságokhoz való alkalmazkodásában és az energiabiztonság növelésében. Külön figyelmet kap az autonóm energia- és vízellátó rendszerek hatékonyságának értékelése, a helyi és állami intézmények közötti koordináció, valamint az információs rendszerek használata a kritikus infrastruktúra állapotának nyomon követésére. Az irodalomelemzés rámutat a települések erőforrás-ellátottságának és infrastruktúrájuk ellenálló képességének átfogó értékelésére irányuló kutatások hiányára háborús és posztkrízis időszakokban. Az empirikus részben elemezésre kerül a környezetvédelemre fordított költségvetési kiadások dinamikája, az elektromos energia termelésének volumene (különösen a megújuló forrásokból) és a szennyezőanyag-kibocsátások alakulása Kijev megyében 2018–2024 között. Megállapítást nyertek a széndioxid kibocsátások csökkenésének és a napenergia-termelés arányának növekedésének pozitív tendenciái, ugyanakkor rögzítésre került a finanszírozás egyenlőtlensége és a „zöld” kezdeményezések stabil, hosszú távú támogatási mechanizmusainak hiánya. Megerősítést nyert az energetikai, környezeti és kommunális infrastruktúra fejlesztésének átfogó megközelítésének szükségessége, a kritikus rendszerek fő kockázatainak és sebezhetőségeinek értékelése, valamint a válsághelyzetekben a rugalmasság és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának növelésére szolgáló gyakorlati eszközök bevezetése.
Hivatkozások
1. Korohodova, O. O., Moiseienko, T. Ye., Chernenko, N. O., Hlushchenko, Ya. I. (2025). Transfer tekhnolohii mizh YeS ta Ukrainoiu: problemy ta perspektyvy rozvytku [Technology transfer between the EU and Ukraine: Problems and development prospects]. Zdobutky ekonomiky: perspektivy ta innovatsii, 16. URL: https://econp.com.ua/index.php/journal/article/view/422. DOI: https://doi.org/10.5281/zenodo.15275430 [in Ukrainian].
2. Chernenko, N. O., Hlushchenko, Ya. I., Korohodova, O. O., Moiseienko, T. Ye. (2022). Temporalno-retrospektyvnyi analiz rozvytku komunalnoho sektora ta vykorystannia enerhetyky v nomu [Temporal-retrospective analysis of the development of the communal sector and energy usage in it]. Akademichnyi ohlyad, 2(57), 233–248. DOI: https://doi.org/10.32342/2074-5354-2022-2-57-18 [in Ukrainian]. DOI: https://doi.org/10.32342/2074-5354-2022-2-57-18
3. Korohodova, O., Moiseienko, T., Hlushchenko, Y., Chernenko, N. (2024). Ukraine’s green economy growth in the context of Industry 4.0: Challenges and solutions. Ekonomika, 103(2), 24–44. DOI: https://doi.org/10.15388/Ekon.2024.104.2.2 DOI: https://doi.org/10.15388/Ekon.2024.104.2.2
4. Chernenko, N. O., Korohodova, O. O., Hlushchenko, Ya. I. (2025). Teoretyko-metodychni zasady ta praktychni instrumenty resursnoho zabezpechennia mistsevykh hromad [Theoretical and methodological foundations and practical instruments for resource provision of local communities]. Zdobutky ekonomiky: perspektivy ta innovatsii, 20. DOI: https://doi.org/10.5281/zenodo.16384599. [in Ukrainian].
5. Meadowcroft, J. (2009). What about the politics? Sustainable development, transition management, and long-term energy transitions. Policy Sciences, 42, 323–340. DOI: https://doi.org/10.1007/s11077-009-9097-z DOI: https://doi.org/10.1007/s11077-009-9097-z
6. Goldthau, A., Sitter, N. (2015). Soft power with a hard edge: EU policy tools and energy security. Review of International Political Economy, 22(5), 941–965. DOI: https://doi.org/10.1080/09692290.2015.1008547 DOI: https://doi.org/10.1080/09692290.2015.1008547
7. Sovacool, B. K. (2021). Who are the victims of low-carbon transitions? Towards a political ecology of climate change mitigation. Energy Research & Social Science, 73, 101916. DOI: https://doi.org/10.1016/j.erss.2021.101916 DOI: https://doi.org/10.1016/j.erss.2021.101916
8. Veklych, O. O. (2021). Strukturna kharakterystyka kompleksu kliuchovykh metodiv otsiniuvannia ekosystemnykh aktyviv mistsevykh terytorialnykh hromad [Structural characteristics of the set of key methods for assessing ecosystem assets of local territorial communities]. Efektyvna ekonomika, 5. http://www.economy.nayka.com.ua/?op=1&z=8870. DOI: https://doi.org/10.32702/2307-2105-2021.5.1. [in Ukrainian]. DOI: https://doi.org/10.32702/2307-2105-2021.5.1
9. Soloviy, I. (2025). Otsinka posluh ekosystem, zabezpechuvanykh lisamy Ukrainy, ta propozytsii shchodo mekhanizmiv platy za posluhy ekosystem [Assessment of ecosystem services provided by forests in Ukraine and proposals for payment mechanisms for ecosystem service]. URL: http://www.enpi-fleg.org/site/assets/files [in Ukrainian]
10. Al-Saidi, M., Roach, E., Al-Saeedi, B. A. H. (2020). Conflict resilience of water and energy supply infrastructure: Insights from Yemen. Water. DOI: https://doi.org/10.3390/w12113269 DOI: https://doi.org/10.3390/w12113269
11. Orr, P., Twigger-Ross, C., Brooks, K., Sadauskis, R. (2016). ‘Pieces of kit’ are not enough: The role of infrastructure in community resilience. DOI: https://doi.org/10.1051/e3sconf/20160708009 DOI: https://doi.org/10.1051/e3sconf/20160708009
12. Barker, K. M., Ling, E. J., Fallah, M. P., VanDeBogert, B., Kodl, Y., Macauley, R., Viswanath, K., Kruk, M. (2020). Community engagement for health system resilience: Evidence from Liberia’s Ebola epidemic. DOI: https://doi.org/10.1093/heapol/czz174 DOI: https://doi.org/10.1093/heapol/czz174
13. Mohanty, P., Pal, I., Roy, J. (2024). Improving community resilience through distributed solar energy as critical infrastructure – A case study of South Asia. International Journal of Disaster Resilience in the Built Environment. DOI: https://doi.org/10.1108/IJDRBE-02-2023-0039 DOI: https://doi.org/10.1108/IJDRBE-02-2023-0039
14. Boichak, O. (2017). Battlefront volunteers: Mapping and deconstructing civilian resilience networks in Ukraine. International Conference on Social Media & Society. DOI: https://doi.org/10.1145/3097286.3097289 DOI: https://doi.org/10.1145/3097286.3097289
15. O’Sullivan, T., Kuziemsky, C., Toal-Sullivan, D., Corneil, W. (2013). Unraveling the complexities of disaster management: A framework for critical social infrastructure to promote population health and resilience. Social Science & Medicine. DOI: https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2012.07.040 DOI: https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2012.07.040
16. Kansiime, A. (2025). Community resilience: Building stronger health systems post-crisis. Research Invention Journal of Public Health and Pharmacy. DOI: https://doi.org/10.59298/RIJPP/2025/41711. DOI: https://doi.org/10.59298/RIJPP/2025/41711
17. Mistsevi biudzhety [Local budgets]. (2025). URL: https://openbudget.gov.ua/local-budget?id=2600000000 [in Ukrainian]
18. Main Department of Statistics in Kyiv Region (2025). Postachannia ta vykorystannia enerhii [Energy supply and consumption]. URL: http://kyivobl.ukrstat.gov.ua/p.php3?c=1607&lang=1. [ [in Ukrainian]
19. Ministry of Environmental Protection and Natural Resources (2025). Ekolohichni pasporty [Environmental passports]. URL: https://mepr.gov.ua/diyalnist/napryamky/ekologichnyj-monitoryng/ekologichni-pasporty/ [in Ukrainian]
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Natalya Chernenko, Yaroslava Hlushchenko
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
