A szakmai szkepticizmus szerepe az könyvvizsgálat minőségének biztosításában: etikai, kognitív és viselkedési dimenziók

Absztrakt

A kutatás tárgya a hivatásos szkepticizmus, mint többdimenziós jelenség az könyvvizsgálói tevékenységben, amely magában foglalja a könyvvizsgáló szakmai kompetenciájának kognitív, etikai és viselkedési aspektusait. A tanulmány célja egy koncepcionális modell kidolgozása az könyvvizsgáló hivatásos szkepticizmusára vonatkozóan, strukturális összetevőinek és a könyvvizsgálati szolgáltatások minőségére gyakorolt hatásmechanizmusok meghatározása. A kutatás módszertani alapját a szkepticizmus komplex jelenségként való rendszerszemléletű megközelítése adja. Kidolgozásra került a hivatásos szkepticizmus koncepcionális modellje, amely integrálja a kognitív, etikai és viselkedési dimenziókat, mint az könyvvizsgáló szakmai kompetenciájának egymással összefüggő komponenseit. A kognitív dimenzió magában foglalja a kritikai gondolkodást, az analitikus képességet és a szakmai ítélet rugalmasságát; az etikai dimenzió a függetlenség és az objektivitás megőrzésére irányuló belső motivációt tükrözi; a viselkedési dimenzió pedig a kockázatokkal szembeni éberséggel és a megalapozott szakmai cselekvésre való készenléttel jellemezhető. Rendszerezésre kerültek három szinten a hivatásos szkepticizmus megvalósítását befolyásoló tényezők: egyéni (kíváncsiság, etikai érettség, önreflexiós képesség), szakmai (oktatás minősége, gyakorlati tapasztalat, interdiszciplináris felkészültség) és szervezeti (vállalati kultúra, minőségellenőrzési rendszerek, motivációs mechanizmusok). Javaslatot nyert a szkeptikus gondolkodás tipológiája, amely négy típust foglal magában: bizalmas, pragmatikus, kritikus és túlzó, mindegyik előnyeinek, korlátainak és a csapatmunkában való alkalmazásának ajánlásaival. A kutatás eredményei gyakorlati jelentőséggel bírnak a könyvvizsgálati szolgáltatások minőségének javításában a könyvvizsgálók szakmai képzésének tökéletesítésén és az könyvvizsgálói cégek szervezeti folyamatainak optimalizálásán keresztül. A kidolgozott tipológia alkalmazható az egyéni szkeptikus gondolkodás sajátosságainak diagnosztizálására, kiegyensúlyozott csapatok kialakítására könyvvizsgálói feladatok során, valamint a szakmai kompetenciák célzott fejlesztésére. A hivatásos szkepticizmus koncepcionális modellje beépíthető a könyvvizsgálók képzési programjaiba, a minősítési és továbbképzési rendszerekbe. A befolyásoló tényezők rendszerezése alapot teremt olyan szervezeti kultúra kialakítására irányuló intézkedések kidolgozásához, amely elősegíti a kritikai gondolkodás és az etikus magatartás fejlődését a könyvvizsgálóknál. A hivatásos szkepticizmus a könyvvizsgálati szolgáltatások minőségének kulcsfontosságú determinánsa, amely komplex megközelítést igényel annak formálásához és fejlesztéséhez. A további kutatások kiterjedhetnek empirikus mérőeszközök kidolgozására a hivatásos szkepticizmus szintjének meghatározásához, valamint annak kulturális sajátosságainak elemzésére különböző nemzeti kontextusokban.