A számvitel és könyvvizsgálat alkalmazkodása a digitális gazdaság kihívásaihoz: a mesterséges intelligencia hatása

Absztrakt

A tanulmány a számviteli és könyvvizsgálati rendszer digitális gazdaság kihívásaihoz való alkalmazkodását vizsgálja a mesterséges intelligencia technológiáinak hatására. Meghatározásra került a kutatás tárgya – a digitalizáció és a mesterséges intelligencia hatása a számviteli és könyvvizsgálati gyakorlatokra. A kutatás célja a számviteli és könyvvizsgálati tevékenység átalakítási irányainak megalapozása annak érdekében, hogy növelje hatékonyságát és megbízhatóságát a mesterséges intelligencia gyors fejlődésének körülményei között. A vizsgálat módszertana összehasonlító és rendszerelemzést, statisztikai általánosítást, valamint a modern trendek szakértői értékelését foglalta magában. A könyvvizsgálati tevékenység jelentős változásokon megy keresztül annak köszönhetően, hogy lehetőség nyílik a könyvelési tranzakciók 100 %-ának feldolgozására a hagyományos mintavételes ellenőrzések helyett. A gépi tanulás és a big data elemzés elősegíti az anomáliák, atipikus műveletek és a potenciális csalások feltárását, ami növeli az audit pontosságát és mélységét. Ezt illusztrálják a Big Four platformjai – KPMG Clara, Deloitte Omnia, EY Helix, PwC Halo – amelyek mesterséges intelligencia modulokat integrálnak az analitikai eljárások automatikus végrehajtására és a problémás területeket kiemelő jelentések készítésére. Ugyanakkor növekszik az „algoritmus-könyvvizsgálás” iránti igény, amely a modellek helyességének ellenőrzését, az elfogultságok feltárását és a szabályozási követelményeknek való megfelelés értékelését foglalja magában, különösen az Európai Unió Mesterséges Intelligencia Törvényének (AI Act) elfogadásának kontextusában. Azonosításra kerültek a fő kihívások: az adatok minősége, a cyberbiztonság, az algoritmusok átláthatósága, a modellek újratanításának szükségessége, valamint a változásokkal szembeni ellenállás leküzdése a személyzet körében. Az elemzés rámutat, hogy a mesterséges intelligencia számvitelbe és könyvvizsgálatba való sikeres bevezetése átfogó megközelítést igényel, amely ötvözi a technológiai infrastruktúrát, a belső szabályzatok megújítását, a kompetenciák fejlesztését és az automatizált folyamatok ellenőrzési rendszereinek kialakítását. Javasoltuk, hogy az oktatási programok integrálják az adatelemzést, az alapvető programozási ismereteket és az MI-rendszerek működési elveit, míg a szakmai szervezetek korszerűsítsék a számviteli és könyvvizsgálati standardokat az automatizált eszközök figyelembevételével. A további kutatások ígéretes irányai közé tartozik az MI bevezetésének gazdasági hatékonyságát mérő módszertanok kidolgozása, az algoritmusokkal támogatott döntéshozatal viselkedési aspektusainak vizsgálata, valamint az MI hibáiért viselt felelősséghez kapcsolódó jogi kollíziók elemzése a pénzügyi beszámolásban.