Az ukrán részvény tőzsdék fejlődése: földrajzi és intézményi tényezők

Absztrakt

A cikkben megállapítást nyert, hogy a posztszocialista államok tőkepiacainak fejlettségi szintje nem mutat közvetlen összefüggést azzal a ténnyel, hogy a helyi piaci infrastruktúrába bevonásra került-e egy fejlettebb piacról származó tőzsdeüzemeltető. Elemezésre került az ukrán vezető értéktőzsdék versenykörnyezete és tulajdonosi szerkezete. Meghatározásra kerültek az orosz tőzsdéknek az ukrán szervezett tőkepiacra gyakorolt vállalatirányítási és technológiai hatásának előfeltételei és következményei. Rögzítésre kerültek a stratégiai befektető kiválasztásának nehézségei a helyi tőzsdei infrastruktúra fejlesztése érdekében egy éretlen tőkepiacon a fokozódó geopolitikai feszültségek és a szankciós korlátozások terjedése közepette. Bizonyításra került, hogy az ukrán tőzsdéknek a nyilvános társasági státuszról és a saját értékpapírok szabályozott piacon való forgalmazásáról való lemondása, valamint számos olyan szabály és követelmény be nem tartása, amelyeket a tőzsdék az emitensektől és befektetési vállalkozásoktól megkövetelnek – különösen a kisebbségi részvényesek jogainak védelme és a pénzügyi megbízhatóság terén – bizalomvsztéshez vezetett a tőzsdék iránt, valamint a tőkepiacok intézményi környezetének kulcsszereplői iránt is. Feltárásra kerültek az alapvetően eltérő szabályozói megközelítések a tőzsdék engedélyezési követelmények megsértésé kapcsán a piaci részesedés, az eszköztár és a fő kereskedési szereplők pénzügyi rendszerben betöltött szerepének függvényében. Azonosításra kerültek a világ vezető tőzsdéinek korábbi csekély érdeklődésének okai az ukrán tőkepiacra történő belépés iránt, valamint megállapítást nyert, hogy e tényezők többsége jelenleg is fennáll. Feltárásra került a közelmúltban újraindult fúziós és felvásárlási folyamat az európai tőzsdei piacon, amely kiemelt jelentőségű Ukrajna számára az állami politika azon célkitűzése szempontjából, hogy a gazdaság és a tőkepiacok EU-hoz való integrációja érdekében stratégiai befektetőt vonjon be egy vertikálisan integrált holding felépítéséhez, amely magában foglalja a tőzsdét és az utókereskedési infrastruktúra szereplőit. Összegzésre kerültek a tőkepiaci szereplők számára jelentkező nehézségek a korábbi tőzsdei létszámcsökkenések következtében. Általánosításra kerültek az ukrán tőzsdei szolgáltatási piac várható monopolizációjának következményei az európai integráció körülményei között.