A mezőgazdasági termelés térbeli és szerkezeti elemzése Ukrajnában: Kárpátalja regionális agrárszerkezetének sajátosságai
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2025-11-72-88Kulcsszavak:
mezőgazdasági termelés, térbeli elemzés, szerkezeti elemzés, háztartási gazdaságok, Kárpátalja, Ukrajna, fenntartható vidékfejlesztésAbsztrakt
A tanulmány Ukrajna mezőgazdasági termelésének térbeli és szerkezeti sajátosságait vizsgálja 2022–2024 között, különös hangsúllyal Kárpátalja régióra, ahol a háztartási gazdaságok szerepe továbbra is meghatározó. A probléma aktualitását az adja, hogy az ukrán agrárszektorban a háborús események, az ellátási láncok megszakadása és a regionális különbségek együttesen alakítják a termelés szerkezetét és hatékonyságát. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a vállalati és háztartási gazdaságok közötti arány hogyan befolyásolja a mezőgazdasági teljesítményt, valamint milyen térbeli mintázatok jellemzik az ország különböző régióit.
A vizsgálat statisztikai és térökonómiai módszereket, köztük a Moran-féle I-indexet, alkalmazott, amely segítségével meghatározható a regionális autokorreláció mértéke. Az eredmények szerint 2024-ben Ukrajna teljes mezőgazdasági kibocsátása 1 077 943,2 millió hrivnya volt, ebből 80,4 % növénytermesztésből és 19,6 % állattenyésztésből származott. A Közép- és Délkelet-Ukrajna megyéiben a nagyvállalati termelés dominál (Vinnyicja, Poltava, Cserkaszi, Dnyipropetrovszk), míg a nyugati régiókban, különösen Kárpátalján, a háztartási gazdaságok adják a termelés döntő részét (87,1 %). A számítások szerint a Moran’s I értéke 0,00764, ami rendkívül gyenge, a nullához közeli térbeli autokorrelációt jelez. Ez azt mutatja, hogy a mezőgazdasági termelés regionális értékei nem mutatnak statisztikailag kimutatható térbeli mintázatot, a magasabb és alacsonyabb teljesítményű megyék véletlenszerűen helyezkednek el, földrajzi koncentráció nélkül. A termelési különbségek tehát nem a földrajzi közelséggel, hanem elsősorban gazdasági, szerkezeti és háborús tényezőkkel magyarázhatók.
A kutatás kimutatta, hogy Kárpátalja agrárstruktúrája egyedülálló Ukrajnában: a termelés főként önellátó, családi jellegű, s ez a helyi élelmiszerbiztonság és vidéki foglalkoztatottság alapja. A kutatás rámutat arra, hogy a háztartási gazdaságok célzott, nemzeti és nemzetközi programokkal, illetve szakképzésekkel történő támogatása alapvető feltétele a régió fenntartható fejlődésének és a vidéki közösségek társadalmi stabilitásának.
Hivatkozások
1. Ibatullin, S., Dorosh, Y., Sakal, O., Krupin, V., Kharytonenko, R., & Bratinova, M. (2024). Agricultural land market in Ukraine: challenges of trade liberalization and future land policy reforms. Land, 13(3), 338. https://doi.org/10.3390/land13030338
2. Kvartiuk, V., Bukin, E., & Herzfeld, T. (2024). “For whoever has will be given more”? Land rental decisions and technical efficiency in Ukraine. Land Use Policy, 146, 107336. https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2024.107336
3. Teixeira da Silva, J.A., Koblianska, I., & Kucher, A. (2023). Agricultural production in Ukraine: An insight into the impact of the Russo-Ukrainian war on local, regional and global food security. Journal of Agricultural Sciences, 68(2), 121-140. https://doi.org/10.2298/JAS2302121T
4. Szajner, P., Szczepaniak, I., & Łopaciuk, W. (2024). An assessment of the production potential and food self-sufficiency of Ukraine against the background of the European Union and Poland. Sustainability, 16(17), 7735. https://doi.org/10.3390/su16177735
5. Leal Filho, W., Fedoruk, M., Paulino Pires Eustachio, J.H., Paul, A., Barbir, J., Lisovska, T., Lingos, A., & Baars, C. (2023). How the War in Ukraine Affects Food Security. Foods, 12(21), 3996. https://doi.org/10.3390/foods12213996
6. Kiforenko, О., & Szczepaniak, I. (2024). The War’s Impact on Ukraine’s Agricultural Production – Projections Vs. Real Data. European Research Studies Journal, vol. XXVII, issue 3, 241-269. https://doi.org/10.35808/ersj/3433
7. Wengle, S., Dankevych, V., & Mamonova, N. (2024). Farming the black earth: the history and politics of Ukraine’s agricultural land markets before, during and after the war. Land Tenure Journal, 1-24. https://openknowledge.fao.org/server/api/core/bitstreams/96184d0f-e1c3-4c40-9a9e-084e4c25f4a8/content
8. Sitnicki, M.W., Kurinskyi, D., Pimenowa, O., Wasilewski, M., & Wasilewska, N. (2024). Strategic formation of agricultural market clusters in Ukraine: emerging as a global player. Sustainability, 16(21), 9430. https://doi.org/10.3390/su16219430
9. Ilchuk, M., Us, S., Liubar, R., Androsovych, I., & Zanizdra, A. (2023). The main aspects of production optimization of agricultural business structures in Ukraine. Science and Innovation, 19(6), 51–64. https://doi.org/10.15407/scine19.06.051
10. Shubravska, O., & Prokopenko, K. (2022). The agricultural sector of Ukraine in the global food market: pre-war state and post-war prospects. Research on World Agricultural Economy, 3(4), 1–11. https://doi.org/10.36956/rwae.v3i4.693
11. Erfan, V. (2024). Peculiarities of agritourism development: a regional view. European socio-legal and humanitarian studies, 3. https://doi.org/10.61345/2734-8873.2024.3.3
12. Razetsky V., & Spasky G. (2023). Rational use of agricultural lands for food production in Transcarpattia. Economy: Regional Development and Innovation, 1-2, 49-65. https://doi.org/10.47279/Economy_2023-01-21 [in Ukrainian]
13. Beley, N. (2019). Modern state and regional features of agricultural production specialization in Transcarpathia. Cherkasy University Bulletin: Economics Sciences, 2, 86–94. https://doi.org/10.31651/2076-5843-2019-2-86-94
14. State Statistics Service of Ukraine. (2025). https://www.ukrstat.gov.ua/operativ/operativ2017/sg/pro_sg/arch_pro_sg_p.htm [in Ukrainian]
15. Chen, Y. G. (2023). Spatial autocorrelation equation based on Moran’s index. Scientific Reports, 13(1), 19296. https://doi.org/10.1038/s41598-023-45947-x
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Veronika Hanusych
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
