Pénzügyi támogatás a mezőgazdasági foglalkoztatáshoz az Európai Unióban

Absztrakt

A cikk ismerteti az Európai Unió központi és nemzeti szerveinek jelenlegi megközelítéseit a mezőgazdasági foglalkoztatás pénzügyi támogatását illetően, amely a regionális fejlesztés, az élelmezésbiztonság és a társadalmi kohézió biztosításának jelentős szektora. A kutatás célja a Közös Agrárpolitika és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó Kohéziós Politika eszközei hatékonyságának elemzése és értékelése, különös tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra (ESZA+) és az Igazságos Átmenet Alapra. A módszertan alapját a főbb jogszabályok figyelembevétele, az európai és ukrán tudósok nézetei, a foglalkoztatás alakításának gyakorlata, valamint a logikai és rendszerszemléletű módszerek képezték, az anyag táblázatos és sematikus ábrázolásával kiegészítve. A kutatás során elemzésre került az EU alapvető jogszabályi háttere, különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Alapra és a Vidékfejlesztési Alapra vonatkozó közös rendelkezések. Meghatározásra kerültek továbbá a főbb költségvetési eszközök és a pénzügyi programok megvalósításának eredményei a sérülékeny vidéki régiók foglalkoztatásának biztosítása kontextusában. Különös figyelmet kapott a foglalkoztatás finanszírozása a különböző uniós alapokból. Feltárásra kerültek a főbb kihívások, többek között: a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézségei, a helyi hatóságok nem megfelelő szintű részvétele a programok kialakításában, adminisztratív akadályok, demográfiai kockázatok és a munkaerőpiac strukturális deformációi. A munka eredményeként javaslatok fogalmazódtak meg a foglalkoztatást támogató költségvetési politika tökéletesítésére: a helyi önkormányzatok szerepének megerősítését célzó mechanizmusok, a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés eljárásainak egyszerűsítése, valamint teljesítményértékelések bevezetése. A kidolgozott ajánlások kellő indoklással kerültek megfogalmazásra, és megfelelő adaptációval felhasználhatók a központi, nemzeti és helyi hatóságok által a mezőgazdasági foglalkoztatási mechanizmusok kialakítása során. A további kutatások kilátásai a kohéziós politika foglalkoztatásra gyakorolt hatásaival kapcsolatban megfogalmazásra kerültek, különös tekintettel a zöld átalakulásra, digitalizációra és a vidéki területek munkaerő-potienciáljának megőrzésére az EU-ban.