Pénzügyi monitoring Ukrajnában: szervezeti és jogi alapelvek, valamint feladatok a modern kihívások kontextusában

Absztrakt

A cikkben a pénzügyi monitoring rendszerének kialakításának, valamint működésének szervezeti és jogi alapjait vizsgálják Ukrajnában, mint az állam gazdasági biztonságának egyik legfontosabb elemét. A kutatás tárgya a jelenlegi állami és elsődleges pénzügyi monitoring mechanizmusok elemzése, valamint azok alkalmazkodása a korszerű kihívásokhoz, amelyek a hadiállapottal, továbbá a gazdasági, vezetési és pénzügyi folyamatok dinamikus digitalizációjával, és az új típusú eszközök (virtuális) fejlődésével kapcsolatosak. A tanulmány célja a pénzügyi monitoring szervezeti és jogi alapjainak összefoglalása, hatékonyságának értékelése és az állami politika fejlesztési irányainak azonosítása a bűncselekményből származó jövedelmek legalizálása (pénzmosás) és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén.  A tanulmány módszertani alapját általános tudományos és speciális kutatási módszerek, különösen az elemzés, a szintézis, az összehasonlítás, a statisztikai és grafikus módszerek, valamint az általánosítás képezték. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a 2021-2024 közötti időszakban az elsődleges pénzügyi monitoring alanyainak száma 24%-kal csökkent a szabályozási követelmények szigorítása, valamint az elsődleges pénzügyi monitoring piac egyes szegmenseinek (biztosítók, biztosítási brókerek, zálogházak, hitelszövetkezetek, szerencsejáték intézmények) tisztulása és konszolidációja következtében. Ugyanakkor megfigyelhető a pénzügyi monitoring szakmai résztvevőinek számának növekedése (könyvelők, könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek, ügyvédek, ügyvédszövetségek és ügyvédi irodák), ami megerősíti a pénzügyi monitoring funkcionális bázisának bővülését. Az elemzett időszakban a pénzügyi monitoring alá tartozó pénzügyi tranzakciók volumene 24%-kal, míg az információs értesítések száma 5,5%-kal (vagyis 2022-2024 között 48%-kal) nőtt, ami a pénzügyi monitoring folyamatainak további automatizálódását, a kockázatorientált megközelítés aktív alkalmazását és a pénzügyi piac tranzakcióinak szélesebb körű lefedettségét jelzi.  A pénzügyi monitoring alá tartozó műveletek struktúrájában az Állami Pénzügyi Monitoring Szolgálatának hatáskörébe tartozó műveletek esetén fokozatos csökkenés figyelhető meg a küszöbértékű műveletek részarányában (95,3%-ról 82,3%-ra), miközben növekszik a gyanús műveletek részesedése (4,4%-ról 17,6%-ra), ami megerősíti a gyanús tranzakciók észlelésére irányuló kockázatorientált megközelítés erősödését és a pénzügyi monitoring analitikai aspektusainak fejlesztését. A banki intézmények domináló szerepet töltenek be a pénzügyi monitoring rendszerében, valamint biztosítják az összes pénzügyi monitoring alá tartozó művelet körülbelül 99 %-át. A kockázatorientált megközelítés elmélyítése, a pénzügyi információ gyűjtésének és feldolgozásának digitalizálása, a hazai jogszabályok és a nemzetközi megközelítések harmonizálása, valamint a pénzügyi monitoring alanyainak szakmai képesítésének növelése elősegíti a pénzügyi monitoring hatékonyságának további fejlesztését.