Modern megközelítések az IT-üzletág adóztatásához a globalizáció körülményei között

Absztrakt

A digitális gazdaság gyors ütemű evolúciója, a platformalapú üzleti modellek szerepének erősödése, az e-kereskedelem intenzív bővülése és a hozzáadottérték-teremtés természetének átalakulása új kihívásokat állít az államok adórendszerei elé. A szolgáltatók fizikai jelenlétének hiánya, a digitális interfészek alkalmazása, az elektronikus szolgáltatások határokon átnyúló jellege, valamint a digitális eszközök nagyfokú mobilitása szükségessé teszi a hagyományos adóztatási mechanizmusok újragondolását és a kínálati (teljesítési) hely helyett a fogyasztás helyére épülő modellek felé való elmozdulást. A kutatás célja a digitális szolgáltatások adóztatásának korszerű megközelítéseihez kapcsolódó elméleti és módszertani keretek megalapozása az Európai Unióban és Ukrajnában, a bevezetett fiskális eszközök elemzése, valamint a globális – különösen az OECD – kezdeményezésekkel (így a Pillar One-nal) való harmonizáció problématerületeinek azonosítása. A tanulmány összegzi a digitális gazdaság fejlődési tendenciáit, vizsgálja az elektronikus értékesítések terjedésének léptékét és a webes értékesítések, illetve az EDI-alapú tranzakciók közötti szerkezeti különbségeket, továbbá elemzi az EU-tagállamokban alkalmazott digitális adómodelleket és azok főbb paramétereit. Bemutatja az ukrán adójogszabályi változások tartalmát, beleértve a Дія Сіті (Diia City) speciális rezsimet és a digitális szolgáltatásokat nyújtó nem rezidensek ÁFA-kötelezettségének bevezetését. A szerző rámutat arra, hogy a digitális adóztatás eredményességét nem kizárólag az adókulcsok szintje határozza meg, hanem a határokon átnyúló tranzakciók ellenőrzésének hatékonysága, a CESOP-rendszer működése, a fizetési adatok átláthatósága, valamint az adóhatóságok alkalmazkodóképessége az új digitális üzleti modellekhez. A tanulmány szerint továbbra is megoldatlan kérdés a kriptovaluta-tranzakciók adóztatása, illetve a virtuális környezetben történő értékteremtés helyének meghatározása. A kutatási eredmények konceptuális alapot nyújtanak Ukrajna adópolitikájának továbbfejlesztéséhez, az európai standardokkal való harmonizációhoz, valamint a digitális adóztatás korszerű „architektúrájának” kialakításához a világgazdaság átfogó átalakulásának körülményei között. A tanulmány külön hangsúlyt helyez a rugalmas, adaptív adópolitikai mechanizmusok kiépítésének szükségességére, amelyek képesek reagálni az új digitális termékek és technológiai megoldások megjelenésére.