A KKV-k finanszírozási lehetőségeinek vizsgálata Magyarországon (piaci kamatozású hitelek versus államilag támogatott hitelek)
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2026-13-345-357Kulcsszavak:
államilag támogatott hitelprogramok, interjú, KKV, pénzügyi mutatók, piaci kamatozású banki finanszírozásAbsztrakt
A statisztikai adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a KKV-szektor egy nagyon markáns és széles tömeget jelent, de ezek a cégek a nagy, jellemzően multinacionális vállalatoktól jelentősen elmaradó hatékonyságot mutatnak, így bőven lehet tere az előrelépésnek, fejlődésnek. Szakértők egyöntetű véleménye szerint óriási növekedési tartalék van ebben a szegmensben. Elmaradásuk több tényezőre, például a finanszírozási nehézségekre, az innovációs aktivitás alacsony szintjére, automatizálás, digitalizáció, a piaci marketing és menedzsment módszerek alkalmazásának hiányára vezethető vissza. A cikk átfogó képet nyújt a KKV-k finanszírozási forrásairól. A mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon továbbra is a gazdaságpolitika és a pénzügyi rendszer egyik legfontosabb kérdésköre. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben számos banki és államilag támogatott finanszírozási forma vált elérhetővé a vállalkozások számára, a KKV-szektor szereplői körében még mindig tapasztalható bizonyos fokú információhiány és bizonytalanság ezen konstrukciók működésével kapcsolatban. Sok vállalkozásvezető nincs teljesen tisztában azzal, hogy milyen feltételek mellett, milyen célokra, illetve mely életciklusban érdemes különböző hitelprogramokat igénybe venni, vagy éppen, hogy a piaci alapú banki hitelek és az államilag támogatott konstrukciók milyen mértékben járulhatnak hozzá a fejlődésükhöz. Kutatásunkban a KKV szektorban tevékenykedő gazdasági társaságok finanszírozási lehetőségeit vizsgáljuk, kiemelt fókuszt helyezve a piaci kamatozású banki finanszírozási forrásra és az államilag támogatott hitelprogramokra, hiszen ezen finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás kiemelten fontos az említett cégek növekedéséhez. Kvalitatív kutatási technikát alkalmaztunk, amely a vállalkozásvezetők személyes véleményének, tapasztalatainak és döntési mechanizmusainak mélyebb megértését teszi lehetővé.(16 db interjú készítése vállalkozásvezetőkkel.) Az elemzéshez tizenhat mikro-, kis- és középvállalkozás került bevonásra az Észak-Alföldi régióból, amelyek különböző iparágakban tevékenykednek. A cégek kiválasztása célzott mintavétellel történt, figyelembe véve a finanszírozási háttér, a működési terület és a fejlesztési célok sokszínűségét. A vizsgálat alapvető célja az volt, hogy feltárja, milyen tényezők befolyásolják a vállalkozások hitelfelvételi döntéseit, illetve hogyan hat a külső finanszírozás a vállalkozások pénzügyi teljesítményére és növekedésére. A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a KKV-k nagy része még mindig reaktív módon reagál a pénzügyi kihívásokra: a forrásbevonás sokszor kényszermegoldás, nem pedig tudatos stratégiai döntés. Ennek hátterében a pénzügyi ismeretek hiánya, az adminisztratív bonyolultság és a pályázati rendszerek kiszámíthatatlansága áll. A szakirodalom ezzel szemben a finanszírozási döntéseket a vállalkozások hosszú távú versenyképességének kulcstényezőjeként kezeli. A tanulmány egyik legfontosabb következtetése éppen az, hogy a finanszírozási eszközök akkor képesek a növekedést szolgálni, ha a vállalkozások pénzügyi tudatossága és stratégiai tervezése is fejlődik.
Hivatkozások
1. Mester, É., & Tóth, R. (2015). Current situation and financing opportunities of Hungarian SMEs. Economica, 8(1), 74–90. https://doi.org/10.47282/Economica/2015/8/1/4554 [in Hungarian]. DOI: https://doi.org/10.47282/ECONOMICA/2015/8/1/4554
2. Török, Á. (2022). The relationship between subsidized corporate lending and financial stability in Hungary. Hitelintézeti Szemle, 21(2), 71–89 [in Hungarian].
3. Buzás, N., Kállay, L., & Lengyel, I. (2003). Small and medium-sized enterprises in a changing economy. JATE Press [in Hungarian].
4. Tóth, D. (2022). Regional financing inequalities in the Hungarian SME sector. Területi Statisztika, 62(4), 421–439 [in Hungarian].
5. Béza, D., & Csapó, K. (2007). Financing small enterprises. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt. [in Hungarian].
6. OECD. (2023). Financing SMEs and entrepreneurs 2023: An OECD scoreboard. OECD Publishing.
7. Lajtos, B. (2021). The role of risk management in SME lending. Hitelintézeti Szemle, 20(3), 85–104 [in Hungarian].
8. Szabó, T. (2020). Innovation constraints and financial deficiencies among Hungarian SMEs. Közgazdasági Szemle, 67(9), 875–897 [in Hungarian].
9. Béres, D., & Lukács, J. (2021). Development of the financial situation of the domestic SME sector. Pénzügyi Szemle, 66(4), 512–528 [in Hungarian].
10. Berger, A. N., & Udell, G. F. (1998). The economics of small business finance. Journal of Banking & Finance, 22(6–8), 613–673. DOI: https://doi.org/10.1016/S0378-4266(98)00038-7
11. Holló, E., & Marselek, S. (2017). The situation of SMEs, competitiveness, innovation and employment. In Knowledge and innovation in the economy of the 21st century: Selection of studies by lecturers of the Faculty of Economics and Social Sciences from 2016 (pp. 167–181). Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó. [in Hungarian].
12. Miles, M. B., & Huberman, A. M. (1994). Qualitative data analysis: An expanded sourcebook. Sage Publications.
13. Magyar Nemzeti Bank. (2023). Lending processes. https://www.mnb.hu/letoltes/hitelezesi-folyamatok-2023-szeptember-sajtoprezentacio.pdf [in Hungarian].
14. Magyar Nemzeti Bank. (2023). Financial stability report. https://www.mnb.hu/letoltes/penzugyi-stabilitasi-jelentes-2023-november-hu.pdf [in Hungarian].
15. Oroszné, I. B., & Barabásné, K. D. (2024). Focus on SMEs. In Artificial Intelligence - Innovation - Entrepreneurship International Conference (pp. 95–102). https://gti.nye.hu/sites/gti.nye.hu/files/2024/MNB/NYE-MNB-MIV-Tanulm%C3%A1nyk%C3%B6tet-2024.pdf [in Hungarian].
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Bernadett Ilcsik Oroszné, Dоra Barabásné Kárpáti

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
