Ukrajna valutaszabályozásának és fiskális politikájának harmonizációja az EU követelményeivel: kihívások és kilátások

Absztrakt

A kutatás tárgyát azoknak az intézményi, normatív és gyakorlati szempontoknak az összessége képezi, amelyek Ukrajna valutáris szabályozásának és fiskális politikájának az Európai Unió követelményeivel és standardjaival való összehangolásához kapcsolódnak. A tanulmány célja a valutáris-fiskális szférában zajló harmonizációs folyamatok jelenlegi állapotának rendszerszintű elemzése, a fő kihívások azonosítása, valamint az uniós normákhoz való alkalmazkodás perspektivikus irányainak megalapozása a fegyveres konfliktus folytatódása és az európai integrációs irányvonal megvalósítása mellett. A kutatás módszertana a rendszerszemléletű, összehasonlító-analitikus és statisztikai módszerek, az általánosítás és szintézis módszerei, továbbá a fiskális elemzés és az összehasonlító jogtudomány eszköztárának alkalmazásán alapul. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Ukrajna részleges előrehaladást ért el a valutáris jogszabályok és a fiskális eszközök uniós joganyaggal való harmonizációjában, ugyanakkor továbbra is jelentős eltérések maradtak fenn – elsősorban a tőkemozgások liberalizációja, a közvetett adóztatás standardjai, valamint a pénzügyi szabályozó szervek intézményi kapacitása terén. Megállapítást nyert, hogy a valutáris szabályozási rendszer és a fiskális mechanizmusok közötti kölcsönhatás a hadiállapot körülményei között sajátos jelleget öltött: a határokon átnyúló műveletek korlátozásai részben védelmi jellegű fiskális eszközként működnek, ugyanakkor visszafogják a beruházási aktivitást és a külgazdasági elszámolások volumenét. A kutatás pozitív korrelációt mutatott ki a fiskális konszolidáció és az Ukrán Nemzeti Bank valutáris korlátozásainak 2023–2025 közötti fokozatos enyhítése között. Az eredmények alkalmazási területe kiterjed az állami pénzügyi irányítás szerveire, az Ukrán Nemzeti Bankra, a Pénzügyminisztériumra, valamint az államháztartás és az európai integráció kérdéseivel foglalkozó tudományos közösségre. A kutatás gyakorlati értéke abban rejlik, hogy a kidolgozott ajánlások felhasználhatók a pénzügyi-fiskális szférát érintő európai integrációs reformok állami stratégiájának kialakításakor. A következtetések megerősítik annak szükségességét, hogy összehangolt stratégia készüljön a valutáris szabályozás szinkronizált liberalizációjára és a fiskális konszolidációra az Egyesülési Megállapodásból fakadó kötelezettségek, valamint az EU tárgyalási fejezeteinek követelményei teljesítésével összefüggésben.