A költségfüggvény kialakításának módszertani alapjai: megközelítések rendszerezése és analitikus értelmezés

Absztrakt

A külső környezet bizonytalanságának növekedése és a számviteli-analitikai folyamatok aktív digitális transzformációja mellett a költségfüggvény a stratégiai vezetői számvitel kulcsfontosságú eszközévé alakul. Alkalmazása biztosítja az átmenetet a költségek hagyományos kimutatási modelljétől azok formalizált közgazdasági-matematikai modellezése felé, amely az előrejelzésre, a forgatókönyv-elemzésre és a vezetői döntések megalapozottságának növelésére irányul. Ebben az összefüggésben a költségfüggvény nem csupán a költségviselkedés mérésének analitikai eszközeként jelenik meg, hanem a vállalati teljesítmény stratégiai menedzsmentjének egyik alkotóelemeként is. A kutatás tárgyát a költségfüggvény paramétereinek meghatározására vonatkozó elméleti-módszertani alapok, valamint az azok értékelésére szolgáló módszerek rendszerszintű strukturálása képezi a vállalat stratégiai irányításának keretében. A kutatás célja a költségfüggvény paramétereinek meghatározására szolgáló módszerek koncepcionálisan összehangolt osztályozási modelljének kialakítása többdimenziós megközelítés alapján, amely integrálja az információs bázis típusát, a matematikai formalizáltság szintjét, valamint az elért eredmények analitikai megbízhatóságának fokát. A módszertani alapot a rendszerszemléletű és strukturális-logikai megközelítések, a stratégiai vezetői számvitel elvei, továbbá az összehasonlító elemzés, az általánosítás és az analitikai modellezés módszerei alkotják, amelyek biztosítják a kutatás komplexitását és a javasolt megállapítások belső koherenciáját.  Az eredmények alapján kialakításra került a költségfüggvény paramétereinek meghatározására szolgáló módszerek analitikai osztályozási modellje, amely lehetővé teszi e módszerek kritériumok szerinti rendszerezését, és alapot teremt az egyes eszközök vezetői relevanciájának és információs kapacitásának összehasonlító értékeléséhez. Megállapítást nyert az összefüggés az adatok matematikai feldolgozásának mélysége és az értékelések analitikai megbízhatóságának szintje között, ami lehetővé tette az egyes módszercsoportok alkalmazhatósági határainak meghatározását a stratégiai irányítás céljaitól és a vállalat információs környezetének minőségétől függően. Egy feltételes vállalat 12 időszakra vonatkozó adatai alapján végzett számítások révén összehasonlításra került a legmagasabb–legalacsonyabb pont módszere és a legkisebb négyzetek módszere. Ez lehetővé tette annak igazolását, hogy a választott módszertani megközelítés jelentős hatást gyakorol a költségfüggvény paramétereinek becslési pontosságára, továbbá megalapozta a teljes adatállomány felhasználásának előnyeit a megbízhatóbb eredmények elérése érdekében. Az eredmények gyakorlati jelentősége abban áll, hogy a kidolgozott rendszerezés felhasználható a költségviselkedés modellezésére szolgáló eszköztár megalapozott kiválasztásához a költségvetés-tervezés, a fedezeti pont elemzése, az előrejelzés és a stratégiai tervezés folyamataiban. A javasolt megközelítés hozzájárul a stratégiai vezetői számvitel analitikai meghatározottságának növeléséhez, a számviteli-analitikai eljárások stratégiai menedzsmentrendszerbe való erőteljesebb integrációjához, valamint a vezetői döntések adaptivitásának erősítéséhez a gazdasági instabilitás körülményei között.