A csúcstechnológiai termékek piacainak fejlődésértékelésének koncepcionális alapjai

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.58423/2786-6742/2026-14-104-122

Kulcsszavak:

csúcstechnológiai termékek piacai, innováció, ipar, globális értékláncok, reziliencia, iparpolitika

Absztrakt

Absztrakt. A tanulmány a csúcstechnológiai termékek piacainak értékelésére vonatkozó koncepcionális alapokat fejleszti tovább a digitális átalakulás, a geoökonómiai fragmentáció, a globális értékláncok átrendeződése, valamint a technológiák biztonsági szerepének erősödése összefüggésében. A tanulmány célja a csúcstechnológiai termékek piaca fejlődésének komplex értékelésére szolgáló koncepcionális alapok megalapozása a külföldi és ukrán módszertani megközelítések összegzésére, valamint az értékeléshez alkalmazható mutatórendszer kialakítására támaszkodva. A kutatás tárgyát a csúcstechnológiai termékek piacainak fejlődését értékelő elméleti-módszertani megközelítések, alapelvek, indikátorok és elemzési eszközök képezik. Az értékelés alapját a rendszerszemléletű, strukturális-funkcionális, összehasonlító, indikátoralapú és integrált megközelítések, továbbá a tudományos általánosítás, az osztályozás, a dekompozíció, valamint a strukturális, trendelemzési és nemzetközi összehasonlító módszerek képezik. A tanulmány rendszerezi a nemzetközi szervezetek azon megközelítéseit, amelyek a technológiai intenzitás, az innovációs potenciál, a hozzáadott érték, a szabadalmi aktivitás, a külkereskedelmi specializáció és a globális értékláncokban való részvétel mérésén alapulnak. Az eredmények alapján indokolt a vizsgálati rendszer hat, egymással összefüggő funkcionális blokkra történő felbontása: intellektuális, innovációs-technológiai, termelési, piaci, intézményi és biztonsági blokkra. Meghatározásra kerültek az indikátorok kiválasztásának azon kritériumai, amelyek biztosítják mérhetőségüket, összehasonlíthatóságukat, információs hozzáférhetőségüket, valamint a kettős számbavétel elkerülését. Az integrált index kialakításához a mutatók [0; 1] intervallumra történő min–max normalizálása került javaslatra, figyelembe véve azok ösztönző vagy visszahúzó jellegét. A kapott eredmények gyakorlati jelentősége abban rejlik, hogy azok felhasználhatók az állami szervek, elemző intézmények, tudományos szervezetek és gazdálkodó szervezetek számára a csúcstechnológiai ágazatok nyomon követésében, valamint az ipar-, innovációs és kereskedelempolitikai prioritások megalapozásában. Következtetések. Az elvégzett kutatás lehetővé tette a csúcstechnológiai termékek piaca fejlődésének komplex értékelésére szolgáló koncepcionális alapok megalapozását, amelyek lehetőséget teremtenek a piac méretének és dinamikájának, erőforrás-ellátottságának, a kereskedelmi hasznosításra és a termelés méretnövelésére való képességnek, a nemzetközi versenyképességnek, az intézményi környezet minőségének, a gazdasági biztonságnak, valamint a külső sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességnek az értékelésére.

Információk a szerzőről

Ivan Moszijcsuk, Vinnicjai Nemzeti Agráregyetem

Doktorandusz

Hivatkozások

1. Schumpeter, J. A. (1934). The theory of economic development: An inquiry into profits, capital, credit, interest, and the business cycle. Harvard University Press.

2. Freeman, C. (1987). Technology policy and economic performance: Lessons from Japan. Pinter Publishers.

3. Perez, C. (2002). Technological revolutions and financial capital: The dynamics of bubbles and golden ages. Edward Elgar Publishing. DOI: https://doi.org/10.4337/9781781005323

4. Porter, M. E. (1990). The competitive advantage of nations. Free Press. DOI: https://doi.org/10.1007/978-1-349-11336-1

5. Etzkowitz, H., & Leydesdorff, L. (2000). The dynamics of innovation: From national systems and “Mode 2” to a triple helix of university–industry–government relations. Research Policy, 29(2), 109–123. https://doi.org/10.1016/S0048-7333(99)00055-4 DOI: https://doi.org/10.1016/S0048-7333(99)00055-4

6. OECD. (2011). ISIC Rev. 3 technology intensity definition: Classification of manufacturing industries into categories based on R&D intensities. https://web-archive.oecd.org/2012-06-14/94096-48350231.pdf

7. OECD. (2015). Frascati manual 2015: Guidelines for collecting and reporting data on research and experimental development. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/9789264239012-en DOI: https://doi.org/10.1787/9789264239012-en

8. OECD, & Eurostat. (2018). Oslo manual 2018: Guidelines for collecting, reporting and using data on innovation (4th ed.). OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/9789264304604-en DOI: https://doi.org/10.1787/9789264304604-en

9. High-tech industry and knowledge-intensive services (htec): Reference metadata. (2024). Eurostat. https://ec.europa.eu/eurostat/cache/metadata/en/htec_esms.htm

10. World Intellectual Property Organization. (2025). Global innovation index 2025: Innovation at a crossroads (18th ed.). https://doi.org/10.34667/tind.58864

11. Competitive Industrial Performance (CIP) Index. (n.d.). UNIDO Statistics Portal. https://stat.unido.org/analytical-tools/cip

12. United Nations Trade and Development. (2025). Technology and innovation report 2025: Inclusive artificial intelligence for development. United Nations. https://doi.org/10.18356/9789211068016 DOI: https://doi.org/10.18356/9789211068016

13. OECD. (2025). OECD science, technology and innovation outlook 2025: Driving change in a shifting landscape. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/5fe57b90-en DOI: https://doi.org/10.1787/5fe57b90-en

14. Dziallas, M., & Blind, K. (2019). Innovation indicators throughout the innovation process: An extensive literature analysis. Technovation, 80–81, 3–29. https://doi.org/10.1016/j.technovation.2018.05.005 DOI: https://doi.org/10.1016/j.technovation.2018.05.005

15. Navarro Zapata, A., Arrazola, M., & de Hevia, J. (2024). Determinants of high-tech exports: New evidence from OECD countries. Journal of the Knowledge Economy, 15(1), 1103–1117. https://doi.org/10.1007/s13132-023-01116-z DOI: https://doi.org/10.1007/s13132-023-01116-z

16. Heyets, V. (2024). Contradictions and prospects of innovation-driven economic growth in Ukraine. Economika Ukrainy, 67(11), 3–28. https://doi.org/10.15407/economyukr.2024.11.003 [in Ukrainian]. DOI: https://doi.org/10.15407/economyukr.2024.11.003

17. Salikhova, O. B. (2012). High-tech manufacturing: From assessment methodology to development in Ukraine. Kyiv: Institute for Economics and Forecasting, NAS of Ukraine [in Ukrainian].

18. Yegorov, I. Yu., & Kindzerskyi, Yu. V. (Eds.). (2023). Assessment of innovative development and structural transformations in the economy of Ukraine: Conceptual and methodological foundations. Kyiv: Institute for Economics and Forecasting, NAS of Ukraine. https://ekmair.ukma.edu.ua/server/api/core/bitstreams/0b5e10a0-93da-4471-b5e0-2052ef877f20/content [in Ukrainian].

19. Kushnirenko, O. M. (2023). Modernization of strategic sectors of the national economy under decentralization. Visnyk ekonomichnoi nauky Ukrainy, (2(45)), 97–106. https://doi.org/10.37405/1729-7206.2023.2(45).97-106 [in Ukrainian]. DOI: https://doi.org/10.37405/1729-7206.2023.2(45).97-106

20. Shlafman, N. L. (Ed.). (2021). Transformation of the theoretical foundations for the development of the innovative technology market. Odesa: Institute of Market and Economic-Ecological Research, NAS of Ukraine [in Ukrainian].

21. Sobkevych, O. V. (2024). Directions for developing mechanical engineering in Ukraine as a driver of economic development during the war and in the post-war period. National Institute for Strategic Studies. https://niss.gov.ua/doslidzhennya/ekonomika/napryamy-rozbudovy-mashynobuduvannya-v-ukrayini-yak-drayvera-ekonomichnoho [in Ukrainian].

22. Venger, V., Romanovska, N., & Chyzhevska, M. (2022). Integration of Ukraine to the global value chains. Comparative Economic Research. Central and Eastern Europe, 25(2), 137–161. https://doi.org/10.18778/1508-2008.25.17 DOI: https://doi.org/10.18778/1508-2008.25.17

23. Bonaglia, D., Rivera León, L., Canales, M., Gisbert, O., Shcherbakova, M., Slee, J., & Wunsch-Vincent, S. (2025, December 23). Despite the odds, global R&D spending grew again in 2024, inching closer to the USD 3 trillion mark. WIPO. https://www.wipo.int/en/web/global-innovation-index/w/blogs/2025/end-of-year-edition

24. UNIDO. (2024). Industrial development report 2024: Turning challenges into sustainable solutions – The new era of industrial policy. https://www.unido.org/idr/idr2024

25. Marchyshynets, S. M. (2018). Assessment of innovation and investment potential in the means of production sphere. Prychornomorski ekonomichni studii, (27, Part 1), 177–183. https://www.bses.in.ua/journals/2018/27_1_2018.pdf [in Ukrainian].

26. World Intellectual Property Organization. (2023). Global Innovation Index 2023: Innovation in the face of uncertainty. WIPO. https://www.wipo.int/edocs/pubdocs/en/wipo-pub-2000-2023-exec-en-global-innovation-index-2023.pdf

27. World Bank. (2026). Research and development expenditure (% of GDP). World Bank Open Data. https://data.worldbank.org/indicator/GB.XPD.RSDV.GD.ZS

28. World Bank. (2026). Patent applications, residents. World Bank Open Data. https://data.worldbank.org/indicator/IP.PAT.RESD

29. World Bank. (2026). High-technology exports (% of manufactured exports). World Bank Open Data. https://data.worldbank.org/indicator/TX.VAL.TECH.MF.ZS

Downloads

Megjelent

2026-09-30

Hogyan kell idézni

Moszijcsuk, I. (2026). A csúcstechnológiai termékek piacainak fejlődésértékelésének koncepcionális alapjai. Acta Academiae Beregsasiensis. Economics, 1(14), 104–122. https://doi.org/10.58423/2786-6742/2026-14-104-122

Folyóirat szám

Rovat

Gazdálkodás és menedzsment