A gazdaság kifehérítése mint a turisztikai létesítmények erőforrás-takarékos stratégia kialakításának gazdasági előfeltétele a fenntartható fejlődés keretében
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2026-14-123-152Kulcsszavak:
adóügyi mutatók, béralap, ESG-szabványok, fenntartható fejlődés, forrástakarékos stratégia, gazdaság fehérítése, szállodavezetés, turizmusAbsztrakt
Jelen tanulmány célja annak elméleti és módszertani megalapozása, miként alakítható át a gazdaságfehérítés (a rejtett gazdaságnak a legális keretek közé történő integrálása) hagyományos, kizárólag fiskális szemléletű megközelítése egy olyan endogén hajtóerővé, amely a szállodaiparban a forrástakarékos stratégiák kialakításának alapját képezi. A kutatás arra fókuszál, hogy a mikroszintű, transzparens vállalati megfelelési (compliance) környezet megteremtése milyen módon válik a finanszírozási hiány leküzdésének és a zöld beruházások vonzásának elengedhetetlen előfeltételévé. A vizsgálat tárgyát a szállodaipari vállalkozások operatív tevékenységének, valamint materiális és pénzügyi folyamatainak fehérítési mechanizmusai, és ezek belső tőkeképződéssé való transzformációja képezi az ökológiai modernizáció és a fenntartható fejlődés szolgálatában. A kutatás módszertani architektúráját a rendszerszemléletű megközelítés alkotja, amely a gazdasági tevékenység fehérítését a hosszú távú versenyképesség belső tényezőjeként kezeli. A tudományos nóvum igazolása négy egymást követő fázisban, az alábbi módszerkombináció alkalmazásával történt: deskriptív és komparatív elemzés (a PJSC „TGC „Dniester”” Opera PMS adatbázisára alapozva a 2023–2025-ös időszakra: 165 szoba, több mint 600 m² konferenciakapacitás); strukturális-funkcionális modellezés (a szállodai struktúra 7 vezetési szintre történő dekompozíciója az árnyékgazdasági kockázati zónák lokalizálása és azok dedikált IT-megoldásokkal - Opera PMS, szoftveres pénztárgép, elektronikus dokumentumkezelés - való lefedése érdekében); matematikai modellezés (a tranzakciós költségek optimalizálása és a Food & Beverage szektor készpénzforgalmának legalizálása a készpénzmentes borravaló - QR-tipping - bevezetése révén); valamint egy egyedi adótranszparenciai együttható kidolgozása a gazdaságfehérítési folyamatok visszarendeződésének nyomon követésére. A tanulmány empirikusan igazolja a szállodai operatív folyamatok transzparenciáját célzó eszközrendszer hatékonyságát mint a forrástakarékosság pénzügyi katalizátorát. A készpénzmentes borravaló legalizálásának matematikai modellezése bizonyította, hogy a tranzakciós költségek optimalizálása és a frontvonalbeli személyzet béralapjának fehérítése révén évi 1 606 800 UAH közvetlen vállalati szintű gazdasági eredmény realizálható. Az üzleti folyamatok ismételt elszürkülésének nyomon követésére és preventív megakadályozására egy egyedi adótranszparenciai együttható (Kta) került kidolgozásra, amely a meglévő megközelítésektől eltérően a fiskális indikátorokat funkcionálisan integrálja a szálloda fix infrastrukturális kapacitásmutatóival. A kutatás nóvumai a HoReCa-szektor menedzsmentje és a könyvvizsgálók számára nyújtanak alkalmazott eszközrendszert a látens tőkekivonások eliminálására. Igazolást nyert, hogy az operatív folyamatok szintjén megvalósuló transzparencia növeli a vállalatirányítási indexet (az ESG-metrika Governance pillérét), ami az Európai Zöld Megállapodás (EU Green Deal) kontextusában a zöld tőke bevonásának, a nemzetközi támogatások, öko-beruházások és kedvezményes hitelvonalak elnyerésének primer előfeltétele. A tanulmány a gazdaságfehérítés jelenségének vizsgálatát a makrogazdasági (állami) szintről az egyedi vállalkozások mikroszintjére helyezi át. A kutatás rávilágít a kizárólag fiskális alapú legalizációs megközelítések elégtelenségére: a szállodaiparban a fehérítési folyamat olyan belső, endogén hajtóerőként funkcionál, amely a rejtett pénzáramlásokat valós erőforrás-potenciállá transzformálja a környezetvédelmi szabványok és a forrástakarékos stratégiák implementálásához.
Hivatkozások
1. Vasyltsiv, T. H. (Ed.). (2024). Migration losses of youth and resource potential of post-war reconstruction of Ukraine: Modeling of mutual influences and tools for strengthening resilience. Lviv: State Institution “Dolishniy Institute of Regional Research of the National Academy of Sciences of Ukraine” [in Ukrainian].
2. Schneider, F., Buehn, A., & Montenegro, C. E. (2010). Shadow economies all over the world: New estimates for 162 countries from 1999 to 2007 (Policy Research Working Paper No. 5356). World Bank. https://documents1.worldbank.org/curated/en/311991468037132740/pdf/WPS5356.pdf DOI: https://doi.org/10.1596/1813-9450-5356
3. Medina, L., & Schneider, F. (2018). Shadow economies around the world: What did we learn over the last 20 years? (IMF Working Paper No. 18/017). International Monetary Fund. https://doi.org/10.5089/9781484338636.001 DOI: https://doi.org/10.5089/9781484338636.001
4. Varnalii, Z., & Mekhed, A. (2022). Financial security of business entities in the digital economy. Financial and Credit Activity Problems of Theory and Practice, 4(45), 267–275. https://doi.org/10.55643/fcaptp.4.45.2022.3813 [in Ukrainian]. DOI: https://doi.org/10.55643/fcaptp.4.45.2022.3813
5. Puzyriova, P. V. (2025). The mechanism for ensuring economic security in the field of sustainable development of the state’s financial system in the conditions of the digital economy and globalization changes. Aktualni problemy ekonomiky, (1(283)), 189–204. https://doi.org/10.32752/1993-6788-2025-1-283-189-204 [in Ukrainian]. DOI: https://doi.org/10.32752/1993-6788-2025-1-283-189-204
6. Suvorova, S. H., & Kulhanik, O. M. (2023). Shadow economy in Ukraine: State and ways of overcoming. Tsyfrova ekonomika ta ekonomichna bezpeka, (8), 145–150. https://doi.org/10.32782/dees.8-28 [in Ukrainian]. DOI: https://doi.org/10.32782/dees.8-28
7. Institute for Socio-Economic Transformation, CASE Ukraine, & Economic Expert Platform. (2024). Comparative analysis of the scale of the most important tax evasion / tax minimization schemes in Ukraine: 2024: Analytical report. https://caseukraine.com.ua/content/uploads/2024/11/Shemi-2024-final.pdf [in Ukrainian].
8. Taranenko, S. M. (2024). Tax evasion schemes and the fight against this phenomenon by amending the tax and other legislation of Ukraine during martial law 2022–2024. Ukrainskyi polityko-pravovyi dyskurs, (6). https://doi.org/10.5281/zenodo.14598661 [in Ukrainian].
9. Kudlasevych, O. (2026). Shadow economy: Ukrainian realities. Ekonomichnyi synerhizm (Economic Synergy), (1), 134–145. https://doi.org/10.53920/ES-2026-113 [in Ukrainian].
10. Kryvda, O., & Kolomiiets, A. (2025). Shadow economy in Ukraine: Scale, causes, ways of legalization. Rozvytok pidpryiemnytstva yak faktor zrostannia natsionalnoi ekonomiky: materialy XXIV Mizhnarodnoi naukovo-praktychnoi konferentsii [Entrepreneurship development as a factor of national economy growth: Proceedings of the 24th International Scientific and Practical Conference]. Kyiv: Igor Sikorsky Kyiv Polytechnic Institute. https://conf-keip.kpi.ua/article/view/348112 [in Ukrainian].
11. Yemelianenko, I. S. (2025). Shadow economy in Ukraine as an obstacle to the development of small and medium-sized enterprises. Rozvytok pidpryiemnytstva yak faktor zrostannia natsionalnoi ekonomiky: materialy XXIV Mizhnarodnoi naukovo-praktychnoi konferentsii [Entrepreneurship development as a factor of national economy growth: Proceedings of the 24th International Scientific and Practical Conference]. Kyiv: Igor Sikorsky Kyiv Polytechnic Institute, 45. https://conf-keip.kpi.ua/article/view/346607 [in Ukrainian].
12. Ministry of Economy of Ukraine. (n.d.). Shadow economy trends. https://www.me.gov.ua/Documents/List?id=e384c5a7-6533-4ab6-b56f-50e5243eb15a&lang=uk-UA&tag=TendentsiiTinovoiEkonomiki [in Ukrainian].
13. Popliuiko, Ya. V., & Melnyk, M. O. (2025). Assessment of the level of Ukraine’s shadow economy under martial law and identifying key influencing factors. Statystyka Ukrainy, (2), 17–29. https://doi.org/10.31767/su.2(109)2025.02.02 [in Ukrainian]. DOI: https://doi.org/10.31767/su.2(109)2025.02.02
14. PrJSC THK “Dnister.” (n.d.). Official website. https://dnister-hotel.phnr.com/ua [in Ukrainian].
15. PrJSC THK “Dnister.” (n.d.). Financial statements of PrJSC THK “Dnister” for 2022–2025. https://dnister-hotel.phnr.com/ua/for-stakeholders [in Ukrainian].
16. State Tax Service of Ukraine. (2026). Average indicators of the tax payment level by types of economic activity for 2023–2025: Official data. https://tax.gov.ua/diyalnist-/rezalt/997329.html [in Ukrainian].
17. National Bank of Ukraine. (n.d.). Payments and settlements. https://bank.gov.ua/ua/payments/ [in Ukrainian].
18. Main Department of Statistics in Lviv Oblast. (2025). Average monthly wages of employees by type of economic activity in Lviv Oblast for 2023–2025: Statistical information. http://www.lv.ukrstat.gov.ua [in Ukrainian].
19. Poster. (n.d.). Analytics of the restaurant market of Ukraine: Reports on automation and technological losses in HoReCa establishments. https://joinposter.com/blog [in Ukrainian].
20. Monobank, & WayForPay. (n.d.). Cashless solution services and mobile transactions in Ukraine: Mono.Chay and WayForPay. https://monobank.ua; https://wayforpay.com [in Ukrainian].
21. Shpak, N., Muzychenko-Kozlovska, O., Gvozd, M., & Sorochak, O. (2025). Assessment of the investment and innovation environmental attractiveness of the country: On the example of Ukraine. In V. Babak & A. Zaporozhets (Eds.), Systems, Decision and Control in Energy VII (Studies in Systems, Decision and Control, Vol. 595, pp. 795–816). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-031-90466-0_37 DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-031-90466-0_37
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Oksana Muzychenko-Kozlovska, Veronika Bilych
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
