Személyzeti menedzsment: az egészségügyi dolgozók mentális egészségének menedzselése
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2026-14-199-212Kulcsszavak:
kiégés, együttérzés-fáradtság, bizonyítékalapú beavatkozások, egészségügyi dolgozók, mentális egészség menedzselése, szervezeti beavatkozások, UkrajnaAbsztrakt
A tanulmány rendszerezi az egészségügyi dolgozók mentális egészségének menedzselésére irányuló hatékony stratégiákra vonatkozó rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokat, összehasonlítja az egyéni és szervezeti szintű beavatkozásokat, valamint az eredményeket az ukrán egészségügyi rendszer sajátosságainak figyelembevételével értelmezi. A kutatás tárgyát az egészségügyi dolgozók mentális egészségének menedzselését szolgáló stratégiák tudományos bizonyítékai képezik, beleértve a kiégést, a szorongást, a depressziót, az együttérzés-fáradtságot, a másodlagos traumás stresszt és az álmatlanságot. A kutatás strukturált narratív áttekintésre épül, szisztematikus keresési stratégia alkalmazásával: a 2016 és 2025 között megjelent szisztematikus áttekintéseket, metaanalíziseket és primer kutatásokat a PubMed, a MEDLINE, a Scopus és a Google Scholar adatbázisaiban azonosították, majd a beválasztási kritériumoknak megfelelő, lektorált tanulmányokat vonták be a szintézisbe. A bizonyítékok szintézise megerősíti, hogy a szervezeti szintű beavatkozások – különösen a munkaterhelés csökkentése, a rugalmas munkarend, a vezetői támogatás és az egyéni védőeszközök biztosítása – következetesebb pozitív hatást mutatnak, mint az egyetlen beavatkozási formára épülő, egyéni szintű stresszkezelő programok: a szervezeti beavatkozásokat vizsgáló kontrollált kutatások több mint kétharmada legalább egy elsődleges kimenetel javulását mutatta ki, legkövetkezetesebben a kiégés tekintetében; az egyéni szintű programok közül a mindfulness-gyakorlat mutatta a legmegbízhatóbb kedvező hatást. Az ukrán egészségügyi dolgozók körében a kiégés prevalenciája a szakterülettől és a munkakörülményektől függően 20% és 75% között változik, miközben a munkakörülményekkel való elégedettség bizonyult a mentális egészség legerősebb prediktorának; a COVID–19-világjárvány, a fegyveres konfliktus, a munkaerőhiány, a fertőzéstől való félelem és az alacsony szintű társas támogatás a szorongás, a depresszió, az álmatlanság és a poszttraumásstressz-zavar tüneteinek magasabb szintjével áll összefüggésben; az online és offline nyomon követést, valamint tanácsadást ötvöző hibrid modell különösen hatékonynak bizonyult az ukrán kontextusban. Az eredmények elsősorban az egészségügyi vezetők, az intézményi adminisztrátorok, a népegészségügyi szakemberek és a humánerőforrás-menedzserek számára relevánsak, különösen az erőforráshiánnyal küzdő egészségügyi rendszerekben és fegyveres konfliktusok körülményei között. Az egészségügyi dolgozók mentális egészségének menedzselése többszintű megközelítést igényel, amely a strukturális szervezeti reformokat célzott pszichológiai támogatással ötvözi; Ukrajna számára prioritást jelent a munkakörülmények, a megfelelő személyzeti ellátottság és a vezetési kultúra rendszerszintű javítása.
Hivatkozások
1. Cohen, C., Pignata, S., Bezak, E., Tie, M., & Childs, J. (2023). Workplace interventions to improve well-being and reduce burnout for nurses, physicians and allied healthcare professionals: A systematic review. BMJ Open, 13(6), Article e071203. https://doi.org/10.1136/bmjopen-2022-071203 DOI: https://doi.org/10.1136/bmjopen-2022-071203
2. Maldonado Ladino, M. D., Bolaños, C., Calderón Ramírez, V. A., Silva Giraldo, E. J., Álzate, J. P., Cubides, A., & Botero Carvajal, A. (2023). Effects of internet-based, psychosocial, and early medical interventions on professional burnout in health care workers: Systematic literature review and meta-analysis. Internet Interventions, 34, Article 100682. https://doi.org/10.1016/j.invent.2023.100682 DOI: https://doi.org/10.1016/j.invent.2023.100682
3. Kowalska, J., & Domagała, A. (2024). Interdisciplinary managerial interventions for healthcare workers’ mental health: A review with COVID-19 emphasis. Medycyna Pracy. Workers’ Health and Safety, 75(1), 57–67. https://doi.org/10.13075/mp.5893.01448 DOI: https://doi.org/10.13075/mp.5893.01448
4. Aust, B., Leduc, C., Cresswell-Smith, J., O’Brien, C., Rugulies, R., Leduc, M., Ni Dhalaigh, D., Dushaj, A., Fanaj, N., Guinart, D., Maxwell, M., Reich, H., Ross, V., Sadath, A., Schnitzspahn, K., Tóth, M. D., van Audenhove, C., van Weeghel, J., Wahlbeck, K., ... Greiner, B. A. (2024). The effects of different types of organisational workplace mental health interventions on mental health and wellbeing in healthcare workers: A systematic review. International Archives of Occupational and Environmental Health, 97(5), 485–522. https://doi.org/10.1007/s00420-024-02065-z DOI: https://doi.org/10.1007/s00420-024-02065-z
5. Gray, P., Senabe, S., Naicker, N., Kgalamono, S., Yassi, A., & Spiegel, J. M. (2019). Workplace-based organizational interventions promoting mental health and happiness among healthcare workers: A realist review. International Journal of Environmental Research and Public Health, 16(22), Article 4396. https://doi.org/10.3390/ijerph16224396 DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph16224396
6. Belita, E., Neil-Sztramko, S. E., Seale, C., Zhou, F., Ongolo Zogo, C., Boamah, S., Cabaj, J., Jack, S. M., Banfield, L., Neudorf, C., Watson-Creed, G., & Dobbins, M. (2025). Organizational interventions to support and promote the mental health of healthcare workers during pandemics and epidemics: A systematic review. BMC Health Services Research, 25, Article 731. https://doi.org/10.1186/s12913-025-12888-2 DOI: https://doi.org/10.1186/s12913-025-12888-2
7. Borovets, V., & Lyubinets, O. (2024). Satisfaction with working conditions and mental health of healthcare workers according to their self-assessment. Acta Medica Leopoliensia, 30(1–2), 120–132. https://doi.org/10.25040/aml2024.1-2.120 DOI: https://doi.org/10.25040/aml2024.1-2.120
8. Pinchuk, I., Pishel, V., Polyvianaia, M., Chumak, S., Ilnytska, T., Stepanova, N., Filimonova, N., Kopchak, O., Yachnik, Y., Kolodezhny, O., & Solonskyi, A. (2022). Prognostic assessment of stress-related factors in healthcare workers during the COVID-19 pandemic. Psychiatria Danubina, 34(3), 572–577. https://doi.org/10.24869/psyd.2022.572 DOI: https://doi.org/10.24869/psyd.2022.572
9. Martsenkovskyi, D., Babych, V., Martsenkovska, I., Napryeyenko, O., Napryeyenko, N., & Martsenkovsky, I. (2022). Depression, anxiety, stress and trauma-related symptoms and their association with perceived social support in medical professionals during the COVID-19 pandemic in Ukraine. Advances in Psychiatry and Neurology, 31(1), 6–14. https://doi.org/10.5114/ppn.2022.114657 DOI: https://doi.org/10.5114/ppn.2022.114657
10. Hanisch, S. E., Twomey, C. D., Szeto, A. C. H., Birner, U. W., Nowak, D., & Sabariego, C. (2016). The effectiveness of interventions targeting the stigma of mental illness at the workplace: A systematic review. BMC Psychiatry, 16, Article 1. https://doi.org/10.1186/s12888-015-0706-4 DOI: https://doi.org/10.1186/s12888-015-0706-4
11. Xu, Z., Huang, F., Kösters, M., Staiger, T., Becker, T., Thornicroft, G., & Rüsch, N. (2018). Effectiveness of interventions to promote help-seeking for mental health problems: Systematic review and meta-analysis. Psychological Medicine, 48(16), 2658–2667. https://doi.org/10.1017/S0033291718001265 DOI: https://doi.org/10.1017/S0033291718001265
12. Conversano, C., Ciacchini, R., Orrù, G., Di Giuseppe, M., Gemignani, A., & Poli, A. (2020). Mindfulness, compassion, and self-compassion among health care professionals: What’s new? A systematic review. Frontiers in Psychology, 11, Article 1683. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2020.01683 DOI: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2020.01683
13. Rushforth, A., Durk, M., Rothwell-Blake, G. A. A., Kirkman, A., Ng, F., & Kotera, Y. (2023). Self-compassion interventions to target secondary traumatic stress in healthcare workers: A systematic review. International Journal of Environmental Research and Public Health, 20(12), Article 6109. https://doi.org/10.3390/ijerph20126109 DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph20126109
14. Patole, S., Pawale, D., & Rath, C. (2024). Interventions for compassion fatigue in healthcare providers: A systematic review of randomised controlled trials. Healthcare, 12(2), Article 171. https://doi.org/10.3390/healthcare12020171 DOI: https://doi.org/10.3390/healthcare12020171
15. Mahanjana, S. K., Pitso, L. A., & Ncube, M. V. (2025). Mapping intervention strategies and mental health support journeys in addressing mental health challenges among healthcare professionals: A scoping review. BMC Psychology, 13, Article 651. https://doi.org/10.1186/s40359-025-02981-w DOI: https://doi.org/10.1186/s40359-025-02981-w
16. Manzanedo-Moreno, M., Salcedo-Sampedro, C., Abajas-Bustillo, R., Martin-Melón, R., Fernández Peña, R., & Ortego-Maté, C. (2025). Interventions to reduce compassion fatigue in nursing: A systematic review and meta-analysis of controlled studies. International Nursing Review, 72(2), Article e70023. https://doi.org/10.1111/inr.70023 DOI: https://doi.org/10.1111/inr.70023
17. Chorna, V., Khliestova, S., Hudzevych, L., Kalashchenko, S., & Hrynzovskyi, A. (2025). Predictors of professional motivation for the development of emotional burnout syndrome among medical workers worldwide and in Ukraine. Ukraine. Nation’s Health, (4), 90–102. https://doi.org/10.32782/2077-6594/2025.4/10 [in Ukrainian]. DOI: https://doi.org/10.32782/2077-6594/2025.4/10
18. Pishel, V., Polyvianaia, M., Pinchuk, I., Myshakivska, O., Thornicroft, G., & Hanlon, C. (2022). Mental health of healthcare workers during COVID-19 pandemic in Ukraine. Proceedings of the Shevchenko Scientific Society. Medical Sciences, 66(1), 124–132. https://doi.org/10.25040/ntsh2022.01.12 DOI: https://doi.org/10.25040/ntsh2022.01.12
19. Korostiy, V., Maltsev, A., Kozmina, E., & Platinuk, O. (2021). Experience of organization of mental health monitoring in university clinic of Kharkiv National Medical University. European Psychiatry, 64(S1), S314. https://doi.org/10.1192/j.eurpsy.2021.843 DOI: https://doi.org/10.1192/j.eurpsy.2021.843
20. Anger, W. K., Dimoff, J. K., & Alley, L. (2024). Addressing health care workers’ mental health: A systematic review of evidence-based interventions and current resources. American Journal of Public Health, 114(S2), S213–S226. https://doi.org/10.2105/AJPH.2023.307556 DOI: https://doi.org/10.2105/AJPH.2023.307556
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Yurii Petrashyk
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
