Innovation in the healthcare industry
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2022-1-147-160Keywords:
health industry, healthcare, research and development, innovation, intellectual propertyAbstract
The COVID-19 pandemic challenged, transformed and still transforming the healthcare industry, besides there is an increasing pressure on healthcare. The main influencing factors are: technological developments, increasing societal expectations, the amount of health data to be recovered, rising health costs and aging population. The solution lies in healthcare innovations. In fact, the impact of COVID-19 has accelerated the research, development and innovation activities in the healthcare sector, which will hopefully have long-term positive effects. After briefly exploring the concept of innovation in the literature, the study focuses on the outstanding role of corporate innovation, which accounts for about two-thirds of Europe's economic growth in recent decades. The overall performance of the innovation system of the European Union member states is presented, with a special focus on the Hungarian innovation performance, which plays a key role for health industry innovations in improving the overall innovation performance. It is considered the characteristics of the health industry from an economic point of view. The definition and areas of the health industry, the statistics of Hungarian research and development and innovation (R & D & I) applicable to this field, the significance and measurability of innovation in the health industry are presented, and the main barriers and drivers of health industry development are mentioned. The main features of the innovation and development of the studied area are highlighted. Overall, it has been concluded that R&D expenditures on the healthcare industry play a significant role in Hungary, which represents a serious opportunity to handle these challenges. Health industry developments have a huge potential for innovation, which greatly affects the competitiveness of the state at both corporate and industry levels.
References
Pusztai G.–Sóvágó K.–Mészáros Á.–Birkner Z. (2019) Innováció az egészségügyi szektorban – Kihívások és válaszok. IME–Interdiszciplináris Magyar Egészségügy, XVIII. évfolyam 7. Szám. szeptember, o.66-69.
Pakucs J. (2017) Innovációs és gazdasági növekedés. Magyar Szemle. Új folyam XV. 1-2. szám, URL: http://www.magyarszemle.hu/cikk/20060101_innovacio_es_gazdasagi_novekedes (letöltés időpontja: 2019. 09. 29.)
OECD and Statistical Office of the European Communities (2005) Oslo Manual. Guidelines for Collecting and Interpreting Innovation Data, 3rd Edition, https://doi.org/10.1787/9789264013100-en, URL: https://www.oecd-ilibrary.org/science-and-technology/oslo-manual_9789264013100-en (letöltés időpontja: 2022. 05. 13.)
Katona J. (2006) Az innováció fogalmának változása. Az Oslo Kézikönyv harmadik kiadása. Bevezető áttekintés. Irányelvek az innovációs adatok gyűjtésére és értelmezésére. Innovációs Mesterkurzus, Győr, április 7.
Schumpeter, J. A. (1939) Business Cycles: A Theoretical, Historical and Statistical Analysis of the Capitalist Process. Two vols., New York: McGraw Hill Book Co.
Szunyogh Zs. (2010) Az innováció mérésének módszertani kérdései. Statisztikai Szemle, 88. évfolyam 5. szám, o.492-503. URL: https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2010/2010_05/2010_05_492.pdf (letöltés időpontja: 2022.05.05).
Chikán A. (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. AULA Kiadó.
European Commission, Directorate-General for Enterprise and Industry (2004) Innovation management and the knowledge-driven economy. Publications Office, Brussels. URL: https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/dd46213f-89e1-4c20-ad21-f3adca0b0f7f (letöltés ideje: 2022. 05. 14.)
Pakucs J – Pappanek G (2006) Innovációs menedzsment kézikönyv. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest.
Kiss J. (2004): A technológiai innováció szerepe a magyar vállalatok versenyképességében. Ph.D. értekezés, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem. URL: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/178/1/kiss_janos.pdf (letöltés időpontja: 2018. 06. 10.)
Kiss J. (2013) A vállalatok szerepe a magyar innovációs rendszerben. Inzelt Annamária – Bajmócy Zoltán (szerk.) Innovációs rendszerek. Szereplők, kapcsolatok és intézmények. JATEPress, Szeged, 111-123. o.
Narula R.–Guimón J. (2010) The R&D activity of multinational enterprises in peripheral economies: evidence from the EU new member states. UNU-MERI T Working Paper Series, 048.
Halpern L.–Muraközy B. (2010) Innováció és vállalati teljesítmény Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 57. évf. 4. sz. 293–317. URL: http://epa.oszk.hu/00000/00017/00169/pdf/01halpern-murakozy.pdf (letöltés időpontja: 2019. 06. 11.)
Hashi I. – Stojcic N. (2013) The impact of innovation activities on firm performance using a multi-stage model: Evidence from Community Innovation Survey 4. Research Policy, 42, pp. 353-366. DOI: https://doi.org/10.1016/j.respol.2012.09.011
Piskóti I. – Nagy Sz. – Molnár L (2012) Az innovációt befolyásoló tényezők vállalati és projekt szinten. Miskolci Egyetem, Marketing Intézet. MicroCAD 2012, XXVI. International Scientific Conference Proceedings. URL: http://real.mtak.hu/24572/1/240_microcad3.pdf (letöltés ideje: 2022. 05. 14.)
Központi Statisztikai Hivatal (KSH) (2017) Kutatás fejlesztés. URL: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut17.pdf (letöltés időpontja: 2019. 07. 18).
European Commission Directorate-General for Research and Innovation (2020) Science, Research and Innovation Performance of the EU 2020 A fair, green and digital Europe. Luxembourg: Publications Office of the European Union. URL: https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/srip/2020/ec_rtd_srip-2020-report.pdf és https://hungary.representation.ec.europa.eu/strategia-es-prioritasok/fontosabb-unios-szakpolitikak/kutatas-es-innovacio_hu (letöltés ideje: 2022. 05. 14.)
European Commission (2021) European Innovation Scoreboard 2021. Publications Office of the European Union, Luxembourg, https:// doi:10.2873/340166. p.31 URL: https://ec.europa.eu/docsroom/documents/46013 (letöltés ideje: 2021.05.05).
Központi Statisztikai Hivatal (2020) Kutatás-fejlesztés, 2019 − Innováció, 2016–2018, URL: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/2019/index.html (letöltés ideje: 2021.01.15).
Csath M. (2016) Versenyképesség és innováció. Kormányzati tanulmányok, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, URL: https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/4963/Versenyk%E9pess%E9g%20%E9s%20innov%E1ci%F3.pdf?sequence=3 (letöltés ideje: 2021.01.15).
Thakur R, Hsu SHy, Fontenot G. (2012) Innovation in healthcare: Issues and future trends, Journal of Business Research, 2012, vol. 65, issue 4, o.562-569 DOI: https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2011.02.022
Kincses Gy. (2010) Az egészségipar társadalmi és nemzetgazdasági jelentősége. Egészségpolitika-Programalkotás, IME-Interdiszciplináris Magyar Egészségügy, IX. évfolyam 5. szám, 2010. június, IX. Outsourcing Konferencia. URL: http://www.kincsesgyula.hu/dokumentumok/egtur/IME_egipar_nyomdai%20kgy.pdf (letöltés ideje: 2022.01.15).
Nemzetgazdasági Minisztérium (2016) Irinyi Terv – Az innovatív iparfejlesztés irányainak meghatározásáról. Budapest
Magyar Közlöny (2020) A Kormány 1517/2020. (VIII. 14.) Korm. határozata Magyarország átfogó Egészségipari Stratégiájáról és annak végrehajtásáról. Magyar Közlöny; 2020. évi 189. szám; 2020. augusztus 14.; 5962-5966. o.
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (2021) IPCEI Egészségipar. nkfih.gov.hu. szeptember 17. URL: https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/ipcei-projekt/felhivasok/ipcei-egeszsegipar (letöltés ideje: 2022.02.03).
Lengyel I. (2021) Javaslatok a pécsi biotechnológiai innovációs rendszer fejlesztésére. RIERC kutatási beszámoló # 2021/02. Pécs: PTE-KTK Regionális Innováció- és Vállalkozáskutatási Központ URL: https://ktk.pte.hu/sites/ktk.pte.hu/files/uploads/rierc/r-reports/RIERC%20KUTATA%CC%81SI%20BESZA%CC%81MOLO%CC%81%202021-2%20-%20LENGYEL%20IMRE-u%CC%81j.pdf (letöltés ideje: 2022.02.03).
Matolcsy Gy. (2019) Versenyképes egészségügy a fenntartható felzárkózásért. MNB versenyképességi program 330 pontban. Semmelweis 250 Jubileumi programsorozaton előadás. szeptember 5. URL: https://www.mnb.hu/letoltes/matolcsy-gyorgy-semmelweis250-20190905.pdf (letöltés ideje: 2022.02.03).
OECD (2021) „Foreword”, in OECD Science and Technology Outlook 2021. Times of Crisis and Opportunity, OECD Publishing, Paris. DOI: 10.1787/75f79015-en, URL: https://www.oecd-ilibrary.org/science-and-technology/oecd-science-technology-and-innovation-outlook-2021_75f79015-en (letöltés ideje: 2022.03.03).
Inotai A. – Kaló Z. (2010) Az egészségügyi ágazat mint közszolgáltatás kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiája és az ágazat innovációs folyamatainak vizsgálata. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2010/4. o.33-38.
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal (SZTNH) (2021) Tények & Adatok 2020, SZTNH, URL: https://www.hipo.gov.hu/sites/default/files/_report2020mszh_hun_web.pdf (letöltés ideje: 2022.01.13).
Tölgyesi A. (2009) A HBCS-n alapuló kórházfinanszírozás áttekintése és az innovációk beépülésének lehetősége, Egészségügyi Gazdasági Szemle. 6. o.34-44.
Bucsky P. (2018) Magyarország a globális innováció segédmunkása, öt cég költi el az országos K+F felét. G7.hu, Közélet, Vállalat, 2018.08.07. URL: https://g7.hu/kozelet/20180807/magyarorszag-a-globalis-innovacio-segedmunkasa-ot-ceg-kolti-el-az-orszagos-kf-felet/ (letöltés ideje: 2022.02.13).
Antalóczy K. – Halász Gy. I. (2011) Magyar biotechnológiai kis-és középvállalatok jellemzői és nemzetköziesedésük. Külgazdaság, LV. évf. szeptember-október
Antalóczy K. – Gáspár T. – Sass M. (2021) A gyógyszeripari értéklánc sajátosságai Magyarországon. Közgazdasági Szemle, LXVIII. évf. június, DOI:10.18414/KSZ.2021.6.645 DOI: https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.6.645
Augusztin A. – Kovács D. (2020) Hogyan lehet a jövő a magyar kutatás-fejlesztésé? G7.hu, Tech, 2020.09.04. URL: https://g7.hu/tech/20200904/hogyan-lehet-a-jovo-a-magyar-kutatas-fejlesztese/ (letöltés ideje: 2022.01.13).
Illés Cs. B. – Hurta H. – Dunay A. (2015) Efficiency and Profitability Along the Lifecycle Stages of Small Enterprises. International Journal of Management and Enterprise Development Vol.14, No. 1, pp.56-69. DOI: https://doi.org/10.1504/IJMED.2015.069311
Illés Cs. B. – Dunay A. – Hurta H. (2014) Competitiveness of Hungarian Small and Medium Enterprises Along Their Lifecycle. In: Dermol V. – Smrkolj M. – Ðaković G. (ed.) [2014]: Human Capital without Borders; Knowledge and Learning for Quality of Life: Proceedings of the Management, Knowledge and Learning International Conference 2014 Lublin, Poland, Celje, Slovenia, Bangkok, Thailand: ToKnowPress, pp. 1165-1173.
Buzás N. (2011) Az innováció finanszírozása / Az innovációs folyamat finanszírozása. IN Pörzse G. (2011) Kutatásszervezés és innovációmenedzsment az egészség-és élettudományok területén, Semmelweis Kiadó, Budapest
Buzás N. (2019) Egészségipari fejlesztések jellegzetességei és buktatói. EIT Health iDay ppt.
Európai Bizottság Magyarországi Képviselete (2021) Kutatás és innováció – Az EU zöld és digitális átállásának motorja. URL: https://hungary.representation.ec.europa.eu/strategia-es-prioritasok/fontosabb-unios-szakpolitikak/kutatas-es-innovacio_hu (letöltés időpontja: 2022.05.15).
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2022 Judit Vitéz-Durgula, László Pataki
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
Authors retain copyright and grant the journal right of first publication with the work simultaneously licensed under a Creative Commons CC BY-NC License.
