Іnnováció az egészségipar területén
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2022-1-147-160Kulcsszavak:
egészségipar, egészségügy, kutatás és fejlesztés, innováció, szellemi tulajdonAbsztrakt
A COVID-19 világjárvány hatalmas kihívás elé állította, átalakította és alakítja az egészségipart, emellett az egészségügyre egyre nagyobb nyomás nehezedik, elég néhány tényezőt említeni: technológiai fejlődés, a társadalom fokozódó elvárásai, a hasznosításra váró egészségügyi adatmennyiség, a növekvő egészségügyi kiadások és elöregedő népesség. A megoldás az egészségipari innovációkban rejtőzik. Elmondható, hogy a COVID-19 hatása felgyorsította az egészségügyi, egészségipari szektorban a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeket, melyeknek remélhetően hosszútávú pozitív hatásai is lesznek. Az innováció szerepe napjainkban a gazdasági életben is egyre inkább felértékelődik. A tanulmány az innováció fogalmának rövid szakirodalmi feltárása után kitér a vállalati innováció kiemelkedő szerepére, aminek az elmúlt évtizedekben Európa gazdasági növekedésének mintegy kétharmada tulajdonítható. Bemutatásra kerül az Európai Uniós tagállamok innovációs rendszerének összesített teljesítménye, külön kitérve a magyar innovációs teljesítményre, amelyről elmondható, hogy az összesített innovációs teljesítmény javításában az egészségipari innovációknak kulcsszerepe lehet. A továbbiakban tanulmányunk az egészségipar közgazdasági szemléletű sajátosságait taglalja: kifejtésre kerül az egészségipar definíciója és területei, a magyar kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I) e területre vonatkoztatható statisztikái, az innováció egészségipari jelentősége és mérhetősége, megemlítésre kerülnek az egészségipari fejlesztések legfőbb gátjai és hajtóerői. Mindezek alátámasztásául pedig a vizsgált terület innovációnak, fejlesztéseinek legfőbb sajátosságai is helyet kapnak a tanulmányban. Összességében megállapítható, hogy Magyarországon az egészségiparra fordított K+F-ráfordítások meghatározó súlyt képviselnek, ami komoly lehetőséget hordoz magában az említett kihívások kezelésére. Az új K+F eredmények mellett kívánatos, hogy ezek a kutatási eredmények minél szélesebb körében elterjedve innovációként megjelenjenek, közvetve és közvetlenül hozzájárulva az életminőség és az életszínvonal javulásához. Elmondható, hogy az egészségipari fejlesztések hatalmas innovációs potenciállal rendelkeznek, melyek mind vállalati, mind pedig iparági szinten a nemzetállamunk versenyképességét is nagyban befolyásolják.
Hivatkozások
Pusztai G.–Sóvágó K.–Mészáros Á.–Birkner Z. (2019) Innováció az egészségügyi szektorban – Kihívások és válaszok. IME–Interdiszciplináris Magyar Egészségügy, XVIII. évfolyam 7. Szám. szeptember, o.66-69.
Pakucs J. (2017) Innovációs és gazdasági növekedés. Magyar Szemle. Új folyam XV. 1-2. szám, URL: http://www.magyarszemle.hu/cikk/20060101_innovacio_es_gazdasagi_novekedes (letöltés időpontja: 2019. 09. 29.)
OECD and Statistical Office of the European Communities (2005) Oslo Manual. Guidelines for Collecting and Interpreting Innovation Data, 3rd Edition, https://doi.org/10.1787/9789264013100-en, URL: https://www.oecd-ilibrary.org/science-and-technology/oslo-manual_9789264013100-en (letöltés időpontja: 2022. 05. 13.)
Katona J. (2006) Az innováció fogalmának változása. Az Oslo Kézikönyv harmadik kiadása. Bevezető áttekintés. Irányelvek az innovációs adatok gyűjtésére és értelmezésére. Innovációs Mesterkurzus, Győr, április 7.
Schumpeter, J. A. (1939) Business Cycles: A Theoretical, Historical and Statistical Analysis of the Capitalist Process. Two vols., New York: McGraw Hill Book Co.
Szunyogh Zs. (2010) Az innováció mérésének módszertani kérdései. Statisztikai Szemle, 88. évfolyam 5. szám, o.492-503. URL: https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2010/2010_05/2010_05_492.pdf (letöltés időpontja: 2022.05.05).
Chikán A. (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. AULA Kiadó.
European Commission, Directorate-General for Enterprise and Industry (2004) Innovation management and the knowledge-driven economy. Publications Office, Brussels. URL: https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/dd46213f-89e1-4c20-ad21-f3adca0b0f7f (letöltés ideje: 2022. 05. 14.)
Pakucs J – Pappanek G (2006) Innovációs menedzsment kézikönyv. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest.
Kiss J. (2004): A technológiai innováció szerepe a magyar vállalatok versenyképességében. Ph.D. értekezés, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem. URL: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/178/1/kiss_janos.pdf (letöltés időpontja: 2018. 06. 10.)
Kiss J. (2013) A vállalatok szerepe a magyar innovációs rendszerben. Inzelt Annamária – Bajmócy Zoltán (szerk.) Innovációs rendszerek. Szereplők, kapcsolatok és intézmények. JATEPress, Szeged, 111-123. o.
Narula R.–Guimón J. (2010) The R&D activity of multinational enterprises in peripheral economies: evidence from the EU new member states. UNU-MERI T Working Paper Series, 048.
Halpern L.–Muraközy B. (2010) Innováció és vállalati teljesítmény Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 57. évf. 4. sz. 293–317. URL: http://epa.oszk.hu/00000/00017/00169/pdf/01halpern-murakozy.pdf (letöltés időpontja: 2019. 06. 11.)
Hashi I. – Stojcic N. (2013) The impact of innovation activities on firm performance using a multi-stage model: Evidence from Community Innovation Survey 4. Research Policy, 42, pp. 353-366. DOI: https://doi.org/10.1016/j.respol.2012.09.011
Piskóti I. – Nagy Sz. – Molnár L (2012) Az innovációt befolyásoló tényezők vállalati és projekt szinten. Miskolci Egyetem, Marketing Intézet. MicroCAD 2012, XXVI. International Scientific Conference Proceedings. URL: http://real.mtak.hu/24572/1/240_microcad3.pdf (letöltés ideje: 2022. 05. 14.)
Központi Statisztikai Hivatal (KSH) (2017) Kutatás fejlesztés. URL: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut17.pdf (letöltés időpontja: 2019. 07. 18).
European Commission Directorate-General for Research and Innovation (2020) Science, Research and Innovation Performance of the EU 2020 A fair, green and digital Europe. Luxembourg: Publications Office of the European Union. URL: https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/srip/2020/ec_rtd_srip-2020-report.pdf és https://hungary.representation.ec.europa.eu/strategia-es-prioritasok/fontosabb-unios-szakpolitikak/kutatas-es-innovacio_hu (letöltés ideje: 2022. 05. 14.)
European Commission (2021) European Innovation Scoreboard 2021. Publications Office of the European Union, Luxembourg, https:// doi:10.2873/340166. p.31 URL: https://ec.europa.eu/docsroom/documents/46013 (letöltés ideje: 2021.05.05).
Központi Statisztikai Hivatal (2020) Kutatás-fejlesztés, 2019 − Innováció, 2016–2018, URL: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/2019/index.html (letöltés ideje: 2021.01.15).
Csath M. (2016) Versenyképesség és innováció. Kormányzati tanulmányok, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, URL: https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/4963/Versenyk%E9pess%E9g%20%E9s%20innov%E1ci%F3.pdf?sequence=3 (letöltés ideje: 2021.01.15).
Thakur R, Hsu SHy, Fontenot G. (2012) Innovation in healthcare: Issues and future trends, Journal of Business Research, 2012, vol. 65, issue 4, o.562-569 DOI: https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2011.02.022
Kincses Gy. (2010) Az egészségipar társadalmi és nemzetgazdasági jelentősége. Egészségpolitika-Programalkotás, IME-Interdiszciplináris Magyar Egészségügy, IX. évfolyam 5. szám, 2010. június, IX. Outsourcing Konferencia. URL: http://www.kincsesgyula.hu/dokumentumok/egtur/IME_egipar_nyomdai%20kgy.pdf (letöltés ideje: 2022.01.15).
Nemzetgazdasági Minisztérium (2016) Irinyi Terv – Az innovatív iparfejlesztés irányainak meghatározásáról. Budapest
Magyar Közlöny (2020) A Kormány 1517/2020. (VIII. 14.) Korm. határozata Magyarország átfogó Egészségipari Stratégiájáról és annak végrehajtásáról. Magyar Közlöny; 2020. évi 189. szám; 2020. augusztus 14.; 5962-5966. o.
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (2021) IPCEI Egészségipar. nkfih.gov.hu. szeptember 17. URL: https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/ipcei-projekt/felhivasok/ipcei-egeszsegipar (letöltés ideje: 2022.02.03).
Lengyel I. (2021) Javaslatok a pécsi biotechnológiai innovációs rendszer fejlesztésére. RIERC kutatási beszámoló # 2021/02. Pécs: PTE-KTK Regionális Innováció- és Vállalkozáskutatási Központ URL: https://ktk.pte.hu/sites/ktk.pte.hu/files/uploads/rierc/r-reports/RIERC%20KUTATA%CC%81SI%20BESZA%CC%81MOLO%CC%81%202021-2%20-%20LENGYEL%20IMRE-u%CC%81j.pdf (letöltés ideje: 2022.02.03).
Matolcsy Gy. (2019) Versenyképes egészségügy a fenntartható felzárkózásért. MNB versenyképességi program 330 pontban. Semmelweis 250 Jubileumi programsorozaton előadás. szeptember 5. URL: https://www.mnb.hu/letoltes/matolcsy-gyorgy-semmelweis250-20190905.pdf (letöltés ideje: 2022.02.03).
OECD (2021) „Foreword”, in OECD Science and Technology Outlook 2021. Times of Crisis and Opportunity, OECD Publishing, Paris. DOI: 10.1787/75f79015-en, URL: https://www.oecd-ilibrary.org/science-and-technology/oecd-science-technology-and-innovation-outlook-2021_75f79015-en (letöltés ideje: 2022.03.03).
Inotai A. – Kaló Z. (2010) Az egészségügyi ágazat mint közszolgáltatás kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiája és az ágazat innovációs folyamatainak vizsgálata. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2010/4. o.33-38.
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal (SZTNH) (2021) Tények & Adatok 2020, SZTNH, URL: https://www.hipo.gov.hu/sites/default/files/_report2020mszh_hun_web.pdf (letöltés ideje: 2022.01.13).
Tölgyesi A. (2009) A HBCS-n alapuló kórházfinanszírozás áttekintése és az innovációk beépülésének lehetősége, Egészségügyi Gazdasági Szemle. 6. o.34-44.
Bucsky P. (2018) Magyarország a globális innováció segédmunkása, öt cég költi el az országos K+F felét. G7.hu, Közélet, Vállalat, 2018.08.07. URL: https://g7.hu/kozelet/20180807/magyarorszag-a-globalis-innovacio-segedmunkasa-ot-ceg-kolti-el-az-orszagos-kf-felet/ (letöltés ideje: 2022.02.13).
Antalóczy K. – Halász Gy. I. (2011) Magyar biotechnológiai kis-és középvállalatok jellemzői és nemzetköziesedésük. Külgazdaság, LV. évf. szeptember-október
Antalóczy K. – Gáspár T. – Sass M. (2021) A gyógyszeripari értéklánc sajátosságai Magyarországon. Közgazdasági Szemle, LXVIII. évf. június, DOI:10.18414/KSZ.2021.6.645 DOI: https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.6.645
Augusztin A. – Kovács D. (2020) Hogyan lehet a jövő a magyar kutatás-fejlesztésé? G7.hu, Tech, 2020.09.04. URL: https://g7.hu/tech/20200904/hogyan-lehet-a-jovo-a-magyar-kutatas-fejlesztese/ (letöltés ideje: 2022.01.13).
Illés Cs. B. – Hurta H. – Dunay A. (2015) Efficiency and Profitability Along the Lifecycle Stages of Small Enterprises. International Journal of Management and Enterprise Development Vol.14, No. 1, pp.56-69. DOI: https://doi.org/10.1504/IJMED.2015.069311
Illés Cs. B. – Dunay A. – Hurta H. (2014) Competitiveness of Hungarian Small and Medium Enterprises Along Their Lifecycle. In: Dermol V. – Smrkolj M. – Ðaković G. (ed.) [2014]: Human Capital without Borders; Knowledge and Learning for Quality of Life: Proceedings of the Management, Knowledge and Learning International Conference 2014 Lublin, Poland, Celje, Slovenia, Bangkok, Thailand: ToKnowPress, pp. 1165-1173.
Buzás N. (2011) Az innováció finanszírozása / Az innovációs folyamat finanszírozása. IN Pörzse G. (2011) Kutatásszervezés és innovációmenedzsment az egészség-és élettudományok területén, Semmelweis Kiadó, Budapest
Buzás N. (2019) Egészségipari fejlesztések jellegzetességei és buktatói. EIT Health iDay ppt.
Európai Bizottság Magyarországi Képviselete (2021) Kutatás és innováció – Az EU zöld és digitális átállásának motorja. URL: https://hungary.representation.ec.europa.eu/strategia-es-prioritasok/fontosabb-unios-szakpolitikak/kutatas-es-innovacio_hu (letöltés időpontja: 2022.05.15).
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Judit Vitéz-Durgula, László Pataki
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
