A kis- és középvállalkozások fenntarthatóságának nyomon követése Ukrajna régióiban az erőforrás megközelítés alapján
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2022-1-218-228Kulcsszavak:
érintettek, fenntarthatóság, társadalmi felelősségvállalás, üzletvezetés, erőforráscsereAbsztrakt
Az ukrajnai kis- és középvállalkozások sajátosságai megkövetelik a fenntarthatósági menedzsment átfogó ismeretét, amely magában foglalja a kulcsfontosságú érdekelt felek pozícióinak és az üzleti tevékenységekhez való erőforrás-hozzájárulásának figyelembevételét. A fenntarthatóság biztosításának fő irányvonala a társadalmi követelmények azonosítása és átvilágítása, valamint az érdekelt felek kérésének megfelelő és időben történő reagálása. A tanulmány célja a kis- és középvállalkozások, valamint kulcsfontosságú érintettjeik közötti erőforrás-csere egyensúlyhiányának nyomon követése Ukrajna régióiban. A kutatás az alábbi módszereket alkalmazta: fókuszcsoportos felmérés, statisztikai általánosítás, korreláció-regresszió elemzés, lineáris modellezés, grafikus módszer. A kis- és középvállalkozások erőforrás-kölcsönhatásainak a fő érintettekkel való modellezésének eredményei alapján megszerkesztették az „ideális” és a „valós” erőforráscsere-struktúra vektorait. Ezen vektorok szerkezetének különbsége a rendszerben meglévő erőforráscsere egyensúlyhiányát tükrözi, amelyet az egyensúlyi együtthatóval fejezhetünk ki. Minél kisebb ennek az együtthatónak az értéke, annál kiegyensúlyozottabb az erőforrások cseréje. Bebizonyosodott, hogy a kisvállalkozásoknak fokozottan van szükségük erős személyes kapcsolatokra a helyi közösségekkel és hatóságokkal. Fontos, hogy a vállalatok a stakeholderek jelentőségét az erőforrásokhoz való hozzájárulásuk alapján határozzák meg. A fenntarthatósági stratégia megfogalmazásához meg kell érteni, hogy az érdekelt csoportok közül melyik járul hozzá leginkább az „ideális” és a „valós” erőforráscsere-struktúra közötti egyensúlyhiányhoz. A tanulmány azt mutatja, hogy a társadalmi felelősségvállalás nemcsak a gazdálkodó egység belső politikája szempontjából fontos, hanem a külső környezettel, a magán- és állami érdekelt felekkel, üzleti partnerekkel való interakció során is. Csak a saját és a partner tevékenységéért való felelősség garantálhatja a kommunikáció minden szakaszában a további eredmények szinergiáját.
Hivatkozások
Ackermann, F., Eden, C. (2011). Strategic management of stakeholders: Theory and practice. Long range planning, 44(3), 179-196. DOI: https://doi.org/10.1016/j.lrp.2010.08.001
Aguinis, H., Villamor, I., Gabriel, K.P. (2020) Understanding employee responses to COVID-19: A behavioral corporate social responsibility perspective. Management Resources, 18, 421–438. DOI: https://doi.org/10.1108/MRJIAM-06-2020-1053
Borghesi, R., Houston, H., Naranjo, S. (2014) Corporate socially responsible investments: CEO altruism, reputation and shareholder interests. J. Corporate Finance, 26, 164–181 DOI: https://doi.org/10.1016/j.jcorpfin.2014.03.008
Carroll, A. B., Buchholtz, A. K. (2014) Business and society: Ethics, sustainability, and stakeholder management. Nelson Education.
Dnipro ODA (2021) Perelik rehionalnykh tsilovykh prohram … [Dnipro Regional State Administration (2021) List of regional target programs]. Retrieved from: https://adm.dp.gov.ua/storage/app/media/uploaded-files/perelik_RP_stanom_na_2602_2021.pdf [in Ukrainian].
Draper S. (2000) Corporate Nirvana. Is the future socially responsible? London: Industrial Society.
Farooq, O., Rupp, D.E., Farooq, M. (2017) The multiples pathways through which internal and external corporate social responsibility influence organizational identification and multifoci outcomes: The moderating role of cultural and social orientations. Academy of Management Review, 60, 954–985. DOI: https://doi.org/10.5465/amj.2014.0849
Fletcher, A., Guthrie, J., Steane, P., Roos, G., Pike, S. (2003). Mapping stakeholder perceptions for a third sector organization, Journal of Intellectual Capital, 4(4), 505-527. DOI: https://doi.org/10.1108/14691930310504536
Husyeva, O. YU., Voskoboyeva O. V., Khlevytska T. B. (2020) Sotsialna vidpovidalnist biznesu: navchalnyy posibnyk. Kyiv. Derzhavnyy universytet telekomunikatsiy [in Ukrainian].
Kaplan, R.S., Norton, D.P. (1992) The Balanced Scorecard – measures that drive performance. Harvard Business Review, 71–79.
Laplume, A.O., Sonpar, K., Litz, R.A. (2008). Stakeholder theory: Reviewing a theory that moves us, Journal of Management, 34 (6), 1152-1189 DOI: https://doi.org/10.1177/0149206308324322
Mitchell, R.K., Agle, B.R., Wood D.J. (1997) Toward a theory of stakeholder identification and salience: Defining the principle of who and what really counts. The Academy of Management Review, vol. 22, (4),853-886. DOI: https://doi.org/10.5465/amr.1997.9711022105
Nahornova, O. V. (2018) Korporatyvna sotsialna vidpovidalnist v upravlinni trudovymy resursamy.Visnyk Volynskoho instytutu ekonomiky ta menedzhmentu, vol. 20. 207-214. [in Ukrainian].
Sciarelli, M., Tani, M. (2013) Network Approach and Stakeholder Management. Business Systems Review, vol. 2 (2).
Sharov, Y. U., Chikarenko, I., Mamatova, T. (2012) Kontseptualno-metodolohichni polozhennya, pidkhody ta modeli realizatsiyi kontseptsiyi New Public Management. Kyiv, NADU [in Ukrainian].
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Mariia Bieloborodova, Svitlana Bessonova, Anna Bessonova

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.