A társadalmi-ökológiai-gazdasági felelősség matematikai modelljének formalizálása: felépítésének módszertana és szakaszai

Absztrakt

Kifejlesztésre került egy integrált matematikai modell a szocio-ökológiai-gazdasági felelősség értékelésére az elosztott energiatermelés területén, amely figyelembe veszi a hatást gyakorló kulcsfontosságú tényezők komplexumát, beleértve az ökológiai hatást, a nemzeti energiarendszer fejlesztéséhez való gazdasági hozzájárulást, a társadalmi együttműködést, a jogszabályi megfelelést, a monitoring szintjét és az átláthatóságot, valamint a modell adaptációját a működés specifikus körülményeihez, különös tekintettel a stacionárius energiaforrásoktól való jelentős függőségre válsághelyzetekben. A modell különböző természetű kockázatokat és fenyegetéseket is figyelembe vesz, így az infrastruktúra pusztulását, a központosított energiaforrásoktól való függést és az újjáépítési költségeket, amelyek az Orosz Föderáció katonai agressziójából erednek. A modell alkalmazása lehetővé teszi nemcsak a szocio-ökológiai-gazdasági felelősség dimenzióinak értékelését normál körülmények között, hanem a hadviselés és a háború utáni újjáépítés körülményei közötti forgatókönyv-alapú tervezést és stratégiai irányítást is. Tudományosan megalapozott módon kerül bemutatásra a modell kifejlesztésének és korrekciójának hét lépésből álló szekvenciája háborús és posztháborús időszakban. A javasolt megközelítés egyik különlegessége a többszintű szerkezete, amely magában foglalja: a) a felelősségi kulcsparaméterek meghatározását; b) a háborús kockázatok és fenyegetések figyelembevételét (különösen az infrastruktúra pusztulása, gazdasági veszteségek és társadalmi következmények tekintetében); c) a rendszer helyreállításának forgatókönyv-alapú tervezését a háború utáni időszakban. Az egyes szakaszok részletes leírását tartalmazó modellgazdasági megoldások a statisztikai és ökonometriai módszerek alkalmazására épülnek, céljuk az elosztott energiatermelési rendszer lépcsőzetes alkalmazkodása válsághelyzetekhez, annak ellenálló képességének biztosítása háborús körülmények között, valamint a posztháborús helyreállításra való felkészülés. Mindez objektív értékelést tesz lehetővé az elosztott energiatermelés tevékenységéről, és támogatja annak fejlődési stratégiájának megtervezését és végrehajtási sorrendjének meghatározását bonyolult körülmények között, a legnagyobb hatással bíró tényezők széles körének szinkron figyelembevételével.