Nemzetközi pénzügyi források Ukrajna gazdasági fejlődéséhez: nemzeti prioritások és regionális lehetőségek Kárpátalján

Absztrakt

A nemzetközi pénzügyi források szerepe jelentősen megnövekedett Ukrajna gazdaságában az Oroszország által indított teljes körű invázió és az ország európai integrációt célzó stratégiai irányvonala következtében. A tanulmány elemzi az Ukrajnának nyújtott nemzetközi pénzügyi segítség struktúráját, dinamikáját és annak összhangját a nemzeti gazdasági prioritásokkal, valamint értékeli e források régiós szintű felhasználását, különös tekintettel Kárpátalja területére. A multilaterális intézmények, kétoldalú donorok és magánberuházási csatornák aktuális adatai alapján a szerző feltárja, hogy mely gazdaságfejlesztési programokat finanszíroztak külső forrásból. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a multilaterális pénzügyi intézmények – így az IMF, a Világbank, az EBRD és az Európai Beruházási Bank (EBB) – vezető szerepet töltenek be, főként a fiskális stabilitás támogatására, az infrastruktúra helyreállítására és a közigazgatási reformok végrehajtására összpontosítva. Jelentős támogatást nyújtanak továbbá kétoldalú donorok – köztük az Európai Unió, az Egyesült Államok és Japán – támogatások, kedvezményes hitelek és technikai segítségnyújtási mechanizmusok formájában. A tanulmány elemzi az Egyesült Államok pénzügyi támogatásának szerkezetét a 2019–2024 közötti időszakban. Megállapítást nyert, hogy a hosszú távú fenntartható fejlődéshez nélkülözhetetlen magánberuházások továbbra is korlátozottak a fennálló biztonsági kockázatok miatt. 2024-ben Ukrajna teljes nemzetközi pénzügyi támogatásán belül a multilaterális intézmények 25–30%-át, a kétoldalú donorok 65–70%-át biztosították, míg a magánberuházások aránya nem haladta meg az 5%-ot. A tanulmány feltérképezi Kárpátalja régiós lehetőségeit és részvételét a nemzetközi pénzügyi támogatási programokban, párhuzamot vonva az országos gazdaságfejlesztési prioritások és a regionális kezdeményezések között. A pozitív előrelépések ellenére továbbra is problémát jelent a helyi szintű közigazgatási kapacitások korlátozottsága, az átláthatósági kérdések és a magántőke alacsony mértékű bevonása. A cikk arra a következtetésre jut, hogy a nemzetközi pénzügyi támogatás hatékonyságának maximalizálása, valamint Ukrajna háború utáni újjáépítési és európai integrációs folyamatainak felgyorsítása érdekében elengedhetetlen a külső finanszírozás regionális fejlesztési stratégiákhoz való igazítása, valamint a köz- és magánszféra partnerségek aktívabb fejlesztése.