Korrelációs-regressziós elemzés az oktatás szintje és a gazdasági fejlettség között Ukrajna megyéiben

Absztrakt

A cikk a felsőoktatás legalább alapképzését elvégzett foglalkoztatottjait és az egy főre jutó bruttó hazai össztermék kapcsolatát vizsgálja meg Ukrajna megyéiben 2021 és 2023 között. A hipotézis az, hogy minél több a felsőoktatás legalább alapképzését elvégzett foglalkoztatott van egy adott megyében, annál nagyobb az adott régióban az egy főre jutó bruttó hazai össztermék mutatója, ezáltal megmutatkozik a gazdasági fejlettség egy része megyei lebontásban. A rendelkezésre álló adatok alapján elvégzett korrelációs-regressziós elemzés mérsékelten erős összefüggést mutatott a kutatás két tényezője között. Az eredmények azt mutatják, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók nagyobb aránya jellemzően magasabb gazdasági teljesítményt von maga után, különösen a városiasodott, fejlettebb régiókban (Dnyipropetrovszki, Harkivi, Lembergi és Odesszai). Az elemzés rávilágított arra is, hogy a régiók közötti különbségek jelentősek, és a felsőoktatásból kikerülő munkavállalók szerepe különbözőképpen érvényesül a helyi gazdaságokban. Ukrajna tekintetében különösen fontos, hogy a lehető legtöbb módon fejlessze gazdaságát, erre pedig kiváló talajt adhat az oktatási szint előre mozdítása és polgárainak képzése. Mivel Ukrajna jelenleg komoly gazdasági kihívásokkal néz szembe, a humán tőke minőségének javítása az egyik legfontosabb eszköze lehet a fenntartható fejlődés elérésének. A további kutatásokat és elemzéseket elősegítené, ha folyamatosan, évről évre rendelkezésre állnának az elemzéshez szükséges hivatalos adatok. Ezek alapján hosszabb távon átfogóbb képet kaphatnánk arról, hogy a 2022-ben kitört orosz–ukrán háború miként befolyásolta a felsőoktatás alapképzését elvégző foglalkoztatottak helyzetét, valamint a vizsgált megyék gazdasági fejlettségét. Az ilyen típusú vizsgálatok hosszú távon segíthetnek az oktatáspolitikai és regionális fejlesztési döntések megalapozásában. A háborús időszak kihívásaira tekintettel különös aktualitást nyer a felsőoktatás szerepének vizsgálata mint a regionális újjáépítés, a gazdaság új feltételekhez való alkalmazkodása és a hosszú távú versenyképesség biztosításának tényezője. Az elemzés során feltárt összefüggések gyakorlati alkalmazása a társadalmi-gazdasági tervezésben lehetőséget biztosít arra, hogy megalapozottabban lehessen kialakítani a regionális fejlesztési stratégiákat, amelyek célja az emberi tőke hatékony kiaknázása a válság utáni helyreállítás körülményei között.