Sportolók jövedelme és multiplikátorhatás: elemzés a társadalmi számlák mátrixa (SAM) és a számítógépes általános egyensúlyi modell (CGE) alapján

Absztrakt

A globális hivatásos sportpiac a szabadidőipar egyik szegmenséből magas jövedelmezőségű ágazattá fejlődött. Egyes országokban részesedése a GDP-ből meghaladja a két százalékot. Ugyanakkor a jelenlegi nemzeti számlarendszerek a sporttevékenységet töredékesen tükrözik, ami csökkenti makrogazdasági hozzájárulásának mérési pontosságát, és növeli az infrastrukturális projektek nem hatékony költségvetési támogatásának kockázatát. A tanulmány célja egy integrált módszertani keret kidolgozása, amely lehetővé teszi a hivatásos sportolók gazdasági hatásának számszerűsítését a bevételi struktúrájuk elemzésének és a multiplikátorhatások többszintű értékelésének kombinációjával.

A javasolt módszertan a társadalmi elszámolási mátrix (SAM) kombinált alkalmazásán alapul a közvetlen, közvetett és indukált hatások számítására, az általános egyensúlyi modelleken (CGE) a hosszú távú erőforrás- és árhatások modellezésére, valamint a szintetikus kontroll módszeren az esemény utáni eredmények ellenőrzésére. Az alapstruktúrát kiegészíti a humántőke-modul és az adóterhelés-elemzés. Az empirikus adatbázis az OECD, az Eurostat, a Transfermarkt, a Forbes és a nemzeti adónyilvántartások forrásain alapul. A kutatás tíz fő sportolói jövedelemszerzési módot rendszerez, és számszerűsíti hozzájárulásukat a bruttó hozzáadott értékhez. Az eredmények azt mutatják, hogy a szponzori szerződések és a médiájogok hozzák a legmagasabb multiplikátorokat, meghaladva a kreatív és turisztikai ágazatok mutatóit. Ugyanakkor az átigazolási díjak és a nyeremények hatékonysága a fogadó ország adózási rendszerétől függ. A javasolt modell lehetővé teszi a sportberuházások fiskális hatásának értékelését és átlátható beszámolási követelmények megfogalmazását a ligák és klubok számára.

A tanulmány tudományos hozzájárulása három egymást kiegészítő módszer – a SAM, a CGE és a szintetikus kontroll – integrációjában rejlik egyetlen analitikai keretben, amely mérsékli egyedi korlátaikat, és lehetővé teszi az országok közötti összehasonlítást. Az eredmények gyakorlati jelentősége a statisztikai standardok harmonizálásában, a sport fiskális támogatói mechanizmusainak optimalizálásában, valamint a sportipar fejlesztését szolgáló bizonyítékokon alapuló gazdaságpolitika kialakításának potenciáljában rejlik.