Ukrajna pénzügyi stabilitása a háború idején: makroprudenciális intézkedések és külső pénzügyi támogatás kölcsönhatása

Absztrakt

A cikk Ukrajna pénzügyi stabilitásának biztosításához kapcsolódó kulcsfontosságú szempontokat vizsgálja a teljes körű háború körülményei között, különös tekintettel a belső makroprudenciális politika és a külső pénzügyi támogatás közötti kölcsönhatásra. Rámutat arra, hogy a pénzügyi rendszerre nehezedő jelenlegi kihívások példátlan jellegűek, és olyan tényezőket foglalnak magukban, mint a devizapiac súlyos destabilizációja, az inflációs nyomás fokozódása, a bankszektor fizetőképességi kockázatainak növekedése, az államháztartási hiány krónikus jellege, valamint a piaci finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés jelentős korlátozása. Megállapítást nyert, hogy ezen fenyegetések hatékony kezelése összehangolt, gyors és rugalmas politikát igényelt az Ukrán Nemzeti Bank, a kormány és a nemzetközi partnerek részéről.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az Ukrán Nemzeti Bank makroprudenciális politikája 2022 és 2025 között a háborús gazdaság körülményeihez való rugalmas alkalmazkodás elvein alapult, különös figyelmet fordítva a devizapiac stabilizálására, a bankszektor likviditásának biztosítására, az inflációs folyamatok kordában tartására stb. Ezzel egy időben a kormány fiskális politikája arra irányult, hogy jelentős külső támogatást vonjon be a költségvetési hiány fedezésére, a szociális kifizetések teljesítésére, a védelmi szükségletek finanszírozására, valamint a létfontosságú termékek importjának biztosítására. A felsorolt megközelítések hatékonyságát nagymértékben a nemzetközi pénzügyi intézményekkel – különösen a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal, az Európai Unióval és a partnerországok kormányaival – való szoros együttműködés határozta meg.

Kiemelésre került, hogy a külső pénzügyi támogatás nemcsak likviditási forrásként működött, hanem kulcsszerepet játszott az Ukrajna makrogazdasági politikájába vetett bizalom megerősítésében is. Az IMF és más donorok programjai keretében rendszeresen beérkező pénzügyi források fontos eszközei voltak a belső forráshiány kompenzálásának, lehetővé téve az Ukrán Nemzeti Bank számára, hogy elkerülje a pénznyomtatás mechanizmusának alkalmazását. Ezzel párhuzamosan a monetáris politika szigorú maradt még a háborús körülmények között is, ami elősegítette az inflációs várakozások stabilizálását és a hiperinflációs kockázatok megelőzését.

Megalapozottan állítható, hogy Ukrajna pénzügyi stabilitása a fegyveres agresszió idején a makroprudenciális eszközök hatékony alkalmazása és a rendszerszintű külső pénzügyi támogatás közötti szinergia eredményeként jött létre. Ez az együttműködés lehetővé tette a pusztító forgatókönyvek elkerülését, a rendszerkockázatok minimalizálását és a makrogazdasági egyensúly viszonylagos megőrzését a mély gazdasági és biztonsági válság idején. Középtávon az egyik kulcsfontosságú feladat az lesz, hogy az ország fokozatosan átálljon a külső támogatástól való függőségből a belső pénzügyi ellenállóképesség irányába. Ehhez elengedhetetlen a magas szintű stratégiai koordináció fenntartása Ukrajna gazdaságpolitikai intézményei és a nemzetközi partnerek között, bizalmon, átláthatóságon és a háború utáni fejlődés közös céljainak megértésén alapulva – egy modernizált, ellenálló és versenyképes gazdaság kialakítása érdekében.