Ukrajna villamosberendezés-piacának elemzése

Absztrakt

A tanulmány az elektromos berendezések piacának szerepét és jelentőségét vizsgálja Ukrajna gazdaságának infrastruktúra-ellátásában, különös tekintettel a háborús kihívásokra és az energetikai rendszer ellenséges támadásokat követő helyreállítására. A kutatás feltárja a piac meghatározó vevői csoportjait és szerkezeti jellemzőit, továbbá nyomon követi az elektromos berendezések ukrajnai termelési és értékesítési volumenének alakulását a társadalmi-gazdasági instabilitás időszakában, amelyet a területek annektálása, a COVID–19 világjárvány, valamint a teljes körű háború idézett elő. A tanulmány elemzi a TEÁOR (ukr. KVED – a gazdasági tevékenységek osztályozása) 27 (elektromos berendezések gyártása) ágazatba sorolt gazdálkodó szervezetek számának dinamikáját 2010–2024 között. Kimutatja a termelés regionális szerkezetének változásait a 2014–2024 közötti időszakban, és rámutat a kibocsátás növekedésének tendenciájára Kijevben, illetve a viszonylag biztonságos régiókban. Az ágazati szerkezet vizsgálata alapján a legnagyobb piaci részarányt a huzalok, kábelek és villamos szerelési eszközök gyártása (TEÁOR 27.3) képviseli (37%), ezt követi a villamos motorok, generátorok, transzformátorok, valamint villamos elosztó- és vezérlőberendezések gyártása (TEÁOR 27.1) (29%). A piac kulcsszereplői között azonosíthatók a kábel- és vezetékgyártók – a „Zaporizzsjai Színesfémgyár” Kft., a „Pivdenkabel” Gyár Zrt., az „Odeszkabel” Odesszai Kábelgyár Rt. –, továbbá a „Shreder” Kft. (világítástechnikai termékek) és a „Radioniks” Kft. (radarrendszerek és optoelektronikai berendezések). Az elemzés alapján a tanulmány meghatározza a piac fejlődésének fő tendenciáit, és javaslatokat fogalmaz meg a problémák és diszproporciók mérséklésére: a hazai termelés ösztönzésére, az importfüggőség csökkentésére és a beszállítói diverzifikációra, a technológiai modernizációra és innovációra, a szabványharmonizációra és a műszaki szabályozás fejlesztésére, a belső kereslet és az állami beszerzések élénkítésére, a befektetési klíma javítására, valamint az emberi tőke fejlesztésére.