A befektetési eszközök megválasztásának makrogazdasági determinánsai a háborús instabilitás időszakában

Absztrakt

A tanulmány a jogi és természetes személyek betétekbe, belső államkölcsön-kötvényekbe, valamint hadi kötvényekbe történő befektetéseinek komplex dinamikáját vizsgálja a 2022–2026 közötti időszakban, a háborús gazdaság körülményei között bekövetkezett pénzügyi magatartásváltozások hatására. A kutatás tárgyát az állami és banki pénzügyi eszközökbe irányuló befektetések volumenében bekövetkezett strukturális változások, valamint azok a tényezők képezik, amelyek meghatározták a befektetők választásait. A munka célja annak feltárása volt, hogy milyen törvényszerűségek figyelhetők meg a megtakarítások betétek, államkötvények és hadi kötvények közötti újraelosztásában, továbbá annak meghatározása, hogy az árfolyamváltozások, a hozamok és az adózási feltételek milyen szerepet játszottak a különböző gazdasági szereplői csoportok befektetési döntéseinek alakításában. A kutatás módszertani alapját a dinamikus és összehasonlító elemzés módszerei képezik. A tanulmány statisztikai csoportosítást, valamint korrelációs megközelítést alkalmaz, amelynek segítségével értékelésre került a befektetési volumenek és az árfolyamváltozások közötti kapcsolat. Az eredmények megbízhatóságának és reprezentativitásának biztosítása érdekében a kutatás az Ukrán Nemzeti Bank és Ukrajna Pénzügyminisztériuma jelentéseiben szereplő hivatalos statisztikai adatokat használta fel. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy 2022–2026 között jelentős megtakarítás-átcsoportosítás ment végbe az állampapírok javára. Míg a jogi személyek egyre inkább a hrivnyában denominált államkötvények  felé orientálódtak, addig a természetes személyek gyorsabb befektetésnövekedést és az árfolyam-ingadozásokkal szembeni nagyobb érzékenységet mutattak. Fontos hangsúlyozni, hogy a hadi kötvények mindkét csoport számára jelentős befektetési eszközzé váltak, miközben a betétek az alacsonyabb reálhozam és az adóterhek miatt veszítettek vonzerejükből. Az elért eredmények alkalmazási területe több fontos aspektust is magában foglal. A téma kapcsolódik az állami adósságpolitika alakításához, az államkötvény-piacra történő befektetői bevonás mechanizmusainak fejlesztéséhez, vonzóbb banki termékek kidolgozásához, valamint további tudományos kutatásokhoz a pénzügyi magatartás és az állampapírpiac területén. A tanulmány következtetései kiemelik, hogy a háborús gazdaság időszakában az állampapírok az egyik kulcsfontosságú befektetési eszközzé váltak mind a vállalkozások, mind a lakosság számára. Ugyanakkor a betétek részben elveszítették vonzerejüket, mivel megjelentek a megbízhatóbb befektetési lehetőségek. Az eredmények mélyebb betekintést nyújtanak a válságos körülmények között meghozott pénzügyi döntések mechanizmusaiba, és felhasználhatók az állami pénzügyi politika hatékonyságának növelésére.