Számvitel és beszámolás a fenntartható üzleti fejlődés irányítási rendszerében fennálló információs aszimmetria leküzdése szempontjából

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.58423/2786-6742/2026-13-444-459

Kulcsszavak:

a vállalat fenntartható fejlődése, integrált számviteli rendszer, ESG-jelentés, nem pénzügyi információk, a számvitel transzformációja, integrált jelentés, vállalati társadalmi felelősségvállalás, digitális transzformáció

Absztrakt

A gazdasági kapcsolatok modern evolúciója, amelyet az üzleti működés átláthatóságával szembeni fokozott elvárások, valamint a gazdasági tevékenység társadalmi és környezeti következményeinek figyelembevétele határoz meg, aktuálissá teszi a számvitel és a beszámolás szerepének újraértelmezését. A tanulmány a számviteli rendszerek fenntartható fejlődés kontextusában történő transzformációjának elméleti általánosítását és tudományos megalapozását végzi el. A kutatás tárgya a vállalat pénzügyi és nem-pénzügyi tevékenységi aspektusainak integrációs folyamata egy olyan egységes számviteli-analitikai rendszerbe, amely a többdimenziós vállalati érték megjelenítésére irányul. A munka célja a pénzügyileg determinált számviteli modellről egy olyan integrált modellre való átmenet koncepcionális alapjainak feltárása, amely információs alapot biztosít a vállalat működésének gazdasági, társadalmi és környezeti paramétereit érintő stratégiai menedzsment számára. A kutatás módszertani alapját a rendszerszemléletű, intézményi és evolúciós megközelítések, valamint a tudományos absztrakció, az összehasonlító elemzés, az osztályozás és a logikai általánosítás módszerei alkotják. Ez lehetővé tette a számviteli rendszerek fejlődésének kulcsfontosságú szakaszainak azonosítását, funkcionális orientációjuk változásának nyomon követését, valamint a számviteli objektumok körének bővülésének megalapozását a fenntartható fejlődés nemzetközi standardjai és az üzleti folyamatok digitalizációja hatására. A kutatás eredményeként megalapozásra került, hogy a számvitel modern transzformációja rendszerszintű jellegű, és az integrált modellre való áttérésben nyilvánul meg, amelynek keretében a pénzügyi, társadalmi és környezeti mutatók egyetlen információs térben konvergálnak. Meghatározásra került, hogy az ESG-jelentéstételi standardok és az integrált információközlés bevezetése hozzájárul az információs aszimmetria csökkentéséhez, a beszámolási adatok relevanciájának növeléséhez, valamint a vállalati stratégia és a Fenntartható Fejlődési Célok közötti összhang megteremtéséhez. Megalapozásra került a digitális technológiák szerepe, mint a számviteli transzformáció infrastrukturális tényezője, amely biztosítja a nem-pénzügyi információk hitelesíthetőségét, nyomon követhetőségét és analitikai telítettségét. Az eredmények alkalmazási területét a vállalati számviteli politika kialakításának gyakorlata, a vállalatirányítási rendszerek, valamint a pénzügyi, ESG- és integrált jelentések elkészítése képezik a nemzetközi standardok implementációjának feltételei között. A javasolt megközelítések felhasználhatók a vezetői döntések információs támogatásának fejlesztésére és a stakeholderekkel folytatott kommunikáció hatékonyságának növelésére. Összegzésként megállapításra kerül, hogy a számvitel és a beszámolás transzformációja a gazdaság mélyreható intézményi változásait tükrözi, és azok funkcióját a múltbeli eredmények retrospektív rögzítéséről a vállalat fenntartható fejlődését szolgáló stratégiai menedzsment információs alapjának kialakítása felé orientálja át. A pénzügyi és nem-pénzügyi dimenziók integrációja a hosszú távú stabilitás biztosításának és a komplex vállalati értékteremtésnek kulcsfontosságú előfeltételeként kerül értelmezésre.

Szerző életrajzok

Nadja Skromida, Vaszil Sztefanyk Kárpáti Nemzeti Egyetem

Gazdaságtudományos kandidátusa, egyetemi docens

Julia Makszimiv, Vaszil Sztefanyk Kárpáti Nemzeti Egyetem

Gazdaságtudományos kandidátusa, egyetemi docens

Alina Hrubeljasz , Vaszil Sztefanyk Kárpáti Nemzeti Egyetem

mesteroktató

Hivatkozások

1. Seletska, D. O. (2024). Regulatory framework for sustainability reporting. Problems of Theory and Methodology of Accounting, Control and Analysis, 2(58), 58–66. https://doi.org/10.26642/pbo-2024-2(58)-58-66 [in Ukrainian] DOI: https://doi.org/10.26642/pbo-2024-2(58)-58-66

2. Bohatshyk, L., Lopatovytskyi, V., Lopatovytska, O., & Melnychuk, I. (2025). Accounting and reporting of ESG indicators as a tool for increasing business transparency in the context of sustainable development. Herald of Khmelnytskyi National University. Economic Sciences, 346(5), 464–472. https://doi.org/10.31891/2307-5740-2025-346-5-68 [in Ukrainian]. DOI: https://doi.org/10.31891/2307-5740-2025-346-5-68

3. Chmut, A. V. (2025). CSRD as a tool for sustainable recovery of Ukraine: prospects for implementation of ESG reporting standards. Scientific Bulletin of Kherson State University. Series "Economic Sciences", (57). https://doi.org/10.32999/ksu2307-8030/2025-57-10 [in Ukrainian]. DOI: https://doi.org/10.32999/ksu2307-8030/2025-57-10

4. Oliinyk, O. V., & Ivanytskyi, V. M. (2025). Managerial dimension of ESG reporting: conceptual principles of integration into corporate accounting systems. Problems of Theory and Methodology of Accounting, Control and Analysis, 2(61), 47–53. https://doi.org/10.26642/pbo-2025-2(61)-47-53 [in Ukrainian]. DOI: https://doi.org/10.26642/pbo-2025-2(61)-47-53

5. Sutisman, E., Auliyah, I., & Noy, I. (2024). Accounting for society: Examining the interplay between financial reporting and social responsibility. Advances in Applied Accounting Research, 2(1), 54–70. https://doi.org/10.60079/aaar.v2i1.166 DOI: https://doi.org/10.60079/aaar.v2i1.166

6. Lestari, P. A., & Gangodawilage, D. (2025). Sustainability accounting and the future of ESG reporting: Investor insights. Sinergi International Journal of Accounting and Taxation, 3(1), 67–78. https://doi.org/10.61194/ijat.v3i1.488 DOI: https://doi.org/10.61194/ijat.v3i1.488

7. Kurnia, I., Purwanti, A., Judijanto, L., Samiun, A. A., & Saripujiana, D. (2024). Integrating ESG metrics into traditional accounting systems: A framework for future practice. Journal of Economic, Business and Accounting (COSTING), 7(6), 12381. https://doi.org/10.31539/costing.v7i6.12381 DOI: https://doi.org/10.31539/costing.v7i6.12381

8. Seletska, D. O. (2024). Formation of ESG reporting according to GRI standards: social aspect. Problems of Theory and Methodology of Accounting, Control and Analysis, 3(59), 20–36. https://doi.org/10.26642/pbo-2024-3(59)-20-36 [in Ukrainian]. DOI: https://doi.org/10.26642/pbo-2024-3(59)-20-36

9. Sundarasen, S., Rajagopalan, U., & Alsmady, A. A. (2024). Environmental accounting and sustainability: A meta-synthesis. Sustainability, 16(21), 9341. https://doi.org/10.3390/su16219341 DOI: https://doi.org/10.3390/su16219341

10. International Sustainability Standards Board. (2023). IFRS S1 General Requirements for Disclosure of Sustainability-related Financial Information. https://www.ifrs.org/issued-standards/ifrs-sustainability-standards-navigator/ifrs-s1-general-requirements/

11. International Sustainability Standards Board. (2023). IFRS S2 Climate-related Disclosures. https://www.ifrs.org/issued-standards/ifrs-sustainability-standards-navigator/ifrs-s2-climate-related-disclosures/

12. European Commission. (2023). Commission Delegated Regulation (EU) 2023/2772 establishing ESRS. https://eur-lex.europa.eu/eli/reg_del/2023/2772/oj/eng

13. Ittipornpaisarn, P., & Sae-Lim, P. (2025). Are companies really awaking in ESG? Analyzing ESG disclosure toward corporate sustainability text data. International Journal of Disclosure and Governance. https://doi.org/10.1057/s41310-025-00309-z DOI: https://doi.org/10.2139/ssrn.4965940

14. Maksymiv, Y., Skromyda, N., & Urbancic, J. (2024). Accounting and Reporting in Supporting the Transition to a Circular Economy: a Bibliometric Analysis. Journal of Vasyl Stefanyk Precarpathian National University, 11(4), 101–110. https://doi.org/10.15330/jpnu.11.4.101-110 DOI: https://doi.org/10.15330/jpnu.11.4.101-110

15. Teh, D., & Khan, T. (2024). Sustainability-focused accounting, management, and governance research: A bibliometric analysis. Sustainability, 16(23), 10435. https://doi.org/10.3390/su162310435 DOI: https://doi.org/10.3390/su162310435

16. Roszak, S., Sandu, R., Königsgruber, R., & Ramid, S. (2025). The practice turn in integrated reporting (IR) research: a comprehensive review. Accounting Auditing & Control, 31(1), 7–51. https://doi.org/10.3917/cca.311.0007 DOI: https://doi.org/10.3917/cca.311.0007

17. Kampiotis, G., Thanasas, G. L., Gorodyskiy, M., & Bereznyi, O. (2025). Blockchain in the New Era of Accounting: A PRISMA-Guided Review on Trends and Future Prospects. Public Policy and Accounting, (12), 3–12. https://doi.org/10.26642/ppa-2025-2(12)-3-12 [in Ukrainian] DOI: https://doi.org/10.26642/ppa-2025-2(12)-3-12

18. Ahmed, W. (2025). Blockchain and Big Data Integration in Financial Transparency: Explore How Combining Blockchain with Big Data Improves Transparency in Financial Reporting and Fraud Detection. Journal of Economics, Business, and Commerce, 2(2), 129–134. https://doi.org/10.69739/jebc.v2i2.967 DOI: https://doi.org/10.69739/jebc.v2i2.967

19. Parra-Domínguez, J., Sanz Martín, L., López Pérez, G., & Zafra Gómez, J. L. (2025). The disruption of blockchain technology in accounting: A review of scientific progress. Journal of Accounting & Organizational Change, 21(7), 330–362. https://doi.org/10.1108/JAOC-10-2024-0327 DOI: https://doi.org/10.1108/JAOC-10-2024-0327

Downloads

Megjelent

2026-05-29

Hogyan kell idézni

Skromida, N., Makszimiv, J., & Hrubeljasz , A. (2026). Számvitel és beszámolás a fenntartható üzleti fejlődés irányítási rendszerében fennálló információs aszimmetria leküzdése szempontjából. Acta Academiae Beregsasiensis. Economics, 1(13), 444–459. https://doi.org/10.58423/2786-6742/2026-13-444-459

Folyóirat szám

Rovat

Számvitel és pénzügyek