A kulturális és kreatív iparágak fejlesztését támogató állami politikák: nemzetközi tapasztalatok és ukrajnai sajátosságok

Absztrakt

A 21. században a kulturális és kreatív iparágak (KKI) a gazdasági fejlődés egyik meghatározó hajtóerejeként, a társadalmi integráció eszközeként, valamint a nemzetközi kulturális együttműködés fontos platformjaként jelennek meg. A támogatásukat célzó állami programok hatékonysága érdemben befolyásolja az országok sikerét a globális kreatív versenyben. A tanulmány célja a KKI támogatásának korszerű nemzetközi és ukrajnai modelljeinek, valamint eszköztárának rendszerező áttekintése, továbbá olyan ajánlások megfogalmazása, amelyek hozzájárulnak a kulturális és kreatív iparágak fejlesztését ösztönző nemzeti szakpolitikák további korszerűsítéséhez. A kitűzött cél elérése érdekében a tanulmány elemzi KKI fejlesztését támogató, az UNESCO (2025) jelentésében szakértők által leghatékonyabbnak azonosított állami szakpolitikákat. A kutatás feltárja e szakpolitikák tartalmát, és azokat az alábbi, egymással összefüggő eszközcsoportokba rendezi: (1) pénzügyi mechanizmusok és állami–magán partnerségek (pl. Singapore Arts Plan – Szingapúr; Creative Europe – EU); (2) alapjövedelem-jellegű megoldások és az informális szektor formalizálása (pl. Basic Income for the Arts – Írország; Kala Sanskriti Vikas Yojana – India); (3) nemek közötti egyenlőség és társadalmi inklúzió (pl. Film Agreement – Svédország; CNC Tax Credit – Franciaország; női kooperatívák – Ruanda); (4) szellemi tulajdon védelme és digitális igazságosság (különös tekintettel az alkotók digitális platformoktól származó díjazásának mechanizmusaira); (5) a kultúra és a turizmus integrációja (pl. High Value, Low Impact – Bhután). A nemzetközi tapasztalatok értelmezési keretében, valamint az azonosított szakpolitikai csoportok mentén a tanulmány rendszerezi az Ukrajnában alkalmazott, a KKI támogatását és fejlesztését ösztönző eszközöket, és azok összehasonlító elemzését végzi el a globális hatékonysági etalonokkal szemben. Ez lehetővé tette annak megállapítását, hogy a külföldi tapasztalatok tanulmányozása és bevezetése ellenére a pozitív hatás elérésének fő gyenge pontja és korlátozó tényezője a megvalósításukra szánt költségvetés csekély nagysága, valamint a bevezetésük tökéletlen gyakorlata és elégtelen mértéke. Különösen ajánlott a KKI területén az állami–magán partnerség bevezetése, a nemzeti közös jogkezelő szervezetek további fejlesztése és hatékony együttműködésük kialakítása a digitális platformokkal és a közösségi hálózatokkal, a jogdíjfizetési algoritmusok átláthatóságának növelése, valamint a turisztikai illeték KKI-támogatási célokra történő felhasználásának normatív szabályozása.