A külföldi munkavállalás kihívásai, tapasztalatai egy empirikus kutatás tükrében

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.58423/2786-6742/2023-4-623-632

Kulcsszavak:

munkavállalás, külföld, empirikus kutatás, elemzés

Absztrakt

Kutatásunk célja a külföldi munkavállalás kihívásainak és tapasztalatainak értékelése empirikus kutatás segítségével. A téma aktualitását indokolja, hogy Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása óta rendkívül népszerű az Unión belüli munkavállalás. Ennek hátterében a magasabb jövedelem szerzése mellett számos egyéb tényező valószínűsíthető, melyek feltárásához nagymintás kérdőíves kutatást alkalmaztunk. A munkavállalás okai mellett olyan szempontokat is górcső alá vettünk, amely a külföldi tartózkodás idejére, a külföldi munka megválasztásának szempontjaira vonatkozik. A vizsgálatban fontosnak tartottuk az iskolázottság, az életkor, a családi állapot befolyásoló szerepének kimutatását is. Empirikus kutatásunkat megelőzte a kutatási téma szakirodalmának mélyreható tanulmányozása, melyek elérésében és feldolgozásában nagy segítséget nyújtottak számunkra hazánk könyvtárainak katalógusai mellett az interneten megtalálható különféle adatbázisok. Kutatásunk következő fázisában kutatási kérdéseket, hipotéziseket fogalmaztunk meg, melyek arra irányultak, hogy az életkor, az iskolázottság, a családi állapot szignifikánsan befolyásolja-e a külföldi munkavállalási hajlandóságot, továbbá mely országok a legnépszerűbbek a célterületek között, és ezek Európai Unión belül vagy kívül helyezkednek el. Kutatási kérdéseink megválaszolásához a matematikai-statisztika módszertana közül az egytényezős variancia-analízist, illetve a sztochasztikus kapcsolatok kereszttábla elemzését alkalmaztuk. Az elemzéseket SPSS statisztikai programmal, 5%-os szignikfikancia szint mellett végeztük el. Az eredmények azt bizonyítják, hogy szignifikáns, közepesen erős összefüggés mutatható ki az életkor és a külföldi munkavállalási hajlandóság között. Szoros kapcsolat mutatható ki a külföldi munkavállalás helye és a munkavállalási hajlandóság között. A válaszadók 65%-a vállalna munkát külföldön, közülük is 64% az Európai Uniót jelölte meg a munkavállalás célállomásának. Az iskolai végzettség és a külföldön végzett munka típusa között nem beszélhetünk szignifikáns összefüggésről, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők is hajlandóak diplomát nem igénylő foglalkozásokban dolgozni. Emellett a párkapcsolatban élők nagyobb arányban vállalnának munkát külföldön, mint az egyedülállók.

Szerző életrajzok

Kornél Antal, Nyíregyházi Egyetem

közgazdász jelölt

Tímea Makszim Györgyné Nagy , Nyíregyházi Egyetem

adjunktus

Hivatkozások

Központi Statisztikai Hivatal. A háztartások életszínvonala, 2020

Központi Statisztikai Hivatal. Helyzetkép, 2022

Lakatos J. (2015) Külföldön dolgozó magyarok, Magyarországon dolgozó külföldiek. Statisztikai Szemle, 93. évf. 2. szám DOI: https://doi.org/10.20311/stat2016.K20.en003

Szalai P. (2018) Hiba démonizálni a külföldi munkavállalást. URL: https://kamaraonline.hu/szalai-piroska-hiba-demonizalni-a-kulfoldi-munkavallalast/

Galasi P. (1982) A munkaerőpiac szerkezete és működése Magyarországon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó

Tóthné S. G. (2002) Munkaerőpiaci Ismeretek. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Humán Erőforrás Tanszék

Galasi P.– Sík E. (1979) A szegmentált munkaerőpiac elmélete. Közgazdasági Szemle. XXVI. évf. December. 1487–1500.

László Gy. (1997) Emberi erőforrás gazdálkodás és munkaerőpiac. Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, 36-38.

Falus I. – Ollé J. (2008) Az empirikus kutatások gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Obádovics J. Gy. (2009) Valószínűségszámítás és matematikai statisztika. Scolar Kiadó, Budapest

Hunyadi L. – Mundruczó Gy. – Vita L. (2001) Statisztika. Aula Kiadó, Budapest

##submission.downloads##

Megjelent

2023-12-22

Folyóirat szám

Rovat

Menedzsment és innovatív fejlődés