A könyvvizsgálói cégek minőségirányítási rendszerének kockázatorientált megközelítésének fő szempontjai

Absztrakt

Az új Nemzetközi Minőségirányítási Szabványok bevezetése kihívást jelentett a könyvvizsgáló cégek számára, mivel a „minőségellenőrzésről” a „minőségirányításra” való átállást és a belső minőségirányítási rendszer frissítését igényelte. Ennek fényében rendkívül fontos a könyvvizsgáló cég minőségirányítási rendszerének kockázatorientált megközelítésének kulcsfontosságú szempontjainak tanulmányozása. A kockázatorientált megközelítés a könyvvizsgálati szolgáltatások minőségét befolyásoló kockázatok azonosítására, értékelésére és kezelésére összpontosít. Ez a megközelítés három egymással összefüggő elemen alapul: minőségi célok kitűzése; minőségi kockázatok meghatározása; a minőségi kockázatokra reagáló intézkedések végrehajtása. A kockázatorientált megközelítés lehetővé teszi a könyvvizsgáló cégek számára, hogy azonosítsák és kezeljék a lehetséges problémákat a jobb minőségű könyvvizsgálati szolgáltatások nyújtása érdekében. A vállalatok a legjelentősebb kockázatokra összpontosítják erőfeszítéseiket, és hatékonyan használják fel az időt és az erőforrásokat. A kockázatokat azért határozzák meg alapként, mert a minőségi célkitűzések és a kockázatokra válaszul szolgáló intézkedések nem határozhatók meg hatékonyan az ellenőrzési tevékenységeket érintő kockázatok világos megértése nélkül. A minőségi célok funkcionális cél szerinti osztályozása magában foglalhatja az irányítási és fejlesztési célokat, az etikai és integritási célokat, valamint személyzeti, erőforrás-, folyamat-, eredmény-, információ- és társadalmi célokat. A célok kitűzése megköveteli a célteljesítés megfelelő mérhető mutatóinak kiválasztását, valamint a célok elérésében elért előrehaladás rendszeres nyomon követését és értékelését. Véleményünk szerint a minőségi kockázatok listájának tartalmaznia kell azokat a kockázatokat, amelyek a könyvvizsgálati szolgáltatások magas minőségi szabványoknak való meg nem feleléséből adódnak; a vállalat alacsony hatékonyságával, az ügyfelek elvesztésével, a vállalat fejlesztésének lehetetlenségével kapcsolatos kockázatok; az etikai elvek és a szakmai magatartási normák megsértésével kapcsolatos kockázatok. A kockázatok a fejlődés és a versenyelőnyök elérését szolgáló ösztönzőkké alakíthatók át. A válaszlépéseknek arányosnak kell lenniük a kockázattal, és annak értékelésének eredményein kell alapulniuk. A válaszlépések lehetnek megelőző jellegűek, vagyis azok, amelyek a kockázat bekövetkezésének megelőzésére szolgálnak, vagy korrekciós jellegűek, amelyek a kockázat bekövetkezte utáni helyzet javítására szolgálnak. A válaszlépések hatékonyságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és szükség esetén felül kell vizsgálni. A minőségi célok a kockázatok azonosításának alapjául szolgálnak. A kockázatértékelés segít megérteni a kockázatok valószínűségét és hatását. Ez lehetővé teszi, hogy megalapozott döntéseket hozzon arról, hogy milyen válaszlépéseket kell tennie.