Az 5 lépcsős márkamenedzsment alkalmazásának lehetőségei a Nyírerdő Zrt gúthi vadászterületén
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2024-6-114-124Kulcsszavak:
vadászati turizmus, fogyasztói elégedettség, turisztikai márka, 5 lépcsős márkapiramisAbsztrakt
A „vadászat” mára markáns turisztikai motiváció lett, és egyértelművé vált a „vadászati turizmus” ország-és desztinációimázs alakulásában játszott szerepe. A vadászati turizmus a „niche” turizmus egyik formájának tekinthető, ami egyfajta autentikus környezetben megvalósuló, speciális érdeklődési kör által motivált turisztikai forma, ennek megfelelően a fogyasztóknak csak egy szűkebb rétegét érinti. A Magyarországra látogató külföldi vendégvadászok száma folyamatosan növekvő tendenciát mutat, 2022-ben számuk 29.000 fő volt. A hazánkba érkező külföldi vadászok a vadásztatók által kidolgozott szolgáltatásfolyamatba bekapcsolódva, a – szolgáltatók asszisztenciájával – élik át élményeiket. Az egyes szolgáltatáselemekkel való kapcsolatuk tapasztalata alapján kialakul elégedettségük vagy elégedetlenségük az adott szolgáltatóval kapcsolatban, de átélt élményük alapjaiban befolyásolja, alakítja az elejtés helyéről, körülményeiről; vagyis az adott desztinációról, illetve az országról kialakuló képet, az imázst is. A vendégek döntésében az elejteni kívánt vadfaj mellett fontos szempont a vadászterülethez kapcsolódó imázsjellemzők, hiedelmek, tapasztalatok is, ezért mára a vadászturisztikai szektor szereplő számára is kiemelt fontosságúvá vált a márkázás, vagyis a kínált élmények értékének és egyediségének hiteles és meggyőző módon való kommunikálása, ezáltal pedig maguk versenytársaiktól való egyértelmű megkülönböztetése. A – jelenleg is világrekordnak számító dámszarvas trófeát produkáló – 60.000 ha-on gazdálkodó szervezet a világon egyedülállóként 2 alkalommal kapta meg a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács „Edmond Blanc” díját. A Gúthi erdészet évente kb. 500 vendégvadászt fogad, az átlagos tartózkodási idő 3 nap.
Az esettanulmány jellegű tanulmány célja bemutatni, hogy hogyan határozhatóak meg az 5 lépcsős márkapiramis segítségével – az objektív jellemzők és a vendégek percepcióinak integrálása alapján – a pozícionáláshoz alapot szolgáltató markáns karakterjellemzők egy nemzetközi vonzerővel is rendelkező vadászterület esetében.
Hivatkozások
Seilmeier, G. (1997): Vadászati lexikon. Méliusz, Debrecen. Trauer, B. (2006): Conceptualizing special interest tourism – framework for analysis. Tourism Management, Vol. 27. No.2., 183.–200.
Higginbottom, K. (2004): Wildlife tourism: impacts, management and planning. Common Ground Publishing Pty Ltd. Australia.
Trauer, B. (2006): Conceptualizing special interest tourism – framework for analysis. Tourism Management, Vol. 27. No.2., 183.–200. DOI: https://doi.org/10.1016/j.tourman.2004.10.004
Magyar Z. (2020): A vadászati turizmus és az országimázs kapcsolata. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 2020. V. évf. IV. szám 29.o.-43.o. DOI: https://doi.org/10.15170/TVT.2020.05.04.02
Michalkó, G. (2016): Turizmológia. Akadémia Kiadó. DOI: https://doi.org/10.1556/9789630597173
Magyar, Z. (2022): Vadászati turizmus, Szaktudás Kiadó
Robinson, M., Novelli, M. (2005): Niche Tourism: An Introduction. In: M. Novelli (ed.) Niche Tourism: Contemporary Issues, Trends and Cases. Oxford: Butterworth Heinemann Ltd. DOI: https://doi.org/10.1016/B978-0-7506-6133-1.50007-X
Sulyok, J. (2006): A turisztikai imázs. Turizmus Bulletin X. évfolyam 4. szám, pp. 55.– 62.
Papp-Váry Á. F. (2007): Az országmárkázás szerepe és hatásai: Országimázs a kibővült Európai Unióban. PhD Értekezés. Nyugat-Magyarországi Egyetem – Közgazdaságtudományi Kar, Gazdasági Folyamatok Elmélete és Gyakorlata Doktori Iskola Marketing program. pp. 8. –10.
Jenes, B. (2012): Az országimázs mérésének elméleti és gyakorlati kérdései. Az országimázs és az országmárka dimenziói és mérési modellje. PhD. Értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola. pp. 87.–94.
Békés S. (2017): Vadászok, vadászotthonok. in.: Országos Magyar Vadászkamara (OMVK): Vadászévkönyv. pp. 151.-156.
Sulyok, M.J. (2014): Víz, amiért érdemes útra kelni – A vízparti környezet turizmusorientált márkázása a Balaton Régióban. Doktori értekezés, Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Győr. 57.-60.
Mitev A. (2015): A kvalitatív kutatás filozófiája és a kvalitatív kutatási terv. In: Horváth-Mitev (2015): Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Zoltán Magyar
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
