Módszertani kutatás a közgazdaságtan oktatásában

Absztrakt

A gazdaságtan oktatásának társadalmi, gazdasági hasznossága rendkívűl szerteágazó, melyek közül kiemelkedik a gazdasági tudatosság, az innovatív vállakozói szellem, a globális és fenntartható perspektíva. Ha a fiatalok megtanulják, hogyan működik a gazdaság, hogyan hatnak a különböző tényezők – mint például a kereslet és kínálat, a pénzügyi politikák, valamint a globális gazdasági események – az életükre, tudatosabb állampolgárokká válnak és jobban tudják értékelni és kezelni a gazdasági kihívásokat. A pénzügyi-gazdasági ismeretek megszerzése fiatal korban alapvető fontosságú ahhoz, hogy a fiatalok tudatosan és felelősségteljesen kezeljék pénzügyeiket, képesek legyenek kritikusan gondolkodni, és sikeresen navigáljanak a felnőtt élet kihívásai között. Éppen ezért fonotos szerepe van az oktatásnak, magának a tanítási-tanulási folyamatnak abban, hogy a jövő generációja milyen ismeretekkel és motivációval lép ki a munkaerőpiacra. A közgazdasági módszertani vizsgálatok az elemzések és modellezések révén hozzájárulnak a hatékonyabb, megalapozottabb döntéshozatalhoz, ami végső soron a társadalmi-gazdasági fejlődéshez és a termelési hatékonyság növekedéséhez vezet. Jelen publikáció gazdasági szakképzésben részt vevő különböző korosztályok tanulási attitűd vizsgálatát mutatja be. Ehhez egy-egy véletlenszerűen kiválasztott 9. és 12. évfolyamos osztály körében kérdőíves kutatást végeztünk Bernáth és munkatársai tanulás iránti attitűd módszere alapján. A kérdőív 31 kérdése hat motívumra osztható: továbbtanulás, érvényesülés, magasabb iskola; érdeklődés, kutatás; elmélyülés, kitartó munka; jó jegy az iskolában; megfelelő pozíció elfoglalása az osztályban; jutalom a családban. Az empirkus úton begyűjtött adatok elemzéséhez gyakoriság-vizsgálatot, középértékeket és kétmintés t-róbát alakalmaztunk. A kétmintás t-próba alkalmazási feltételeti előzetesen teszteltük, a számításokat 5%-os szignifikancia szint mellett végeztük el. Az eredmények azt bizonyítják, hogy mind a kilencedik, mind a tizenkettedik évfolyam rendkívül heterogén a tanulás iránti attitűd szempontjából. Egy-egy évfolyamon belül is jelentős eltérések vannak a tanulás motivációjában, de a kilencedik és a tizenkettedig osztály összehasonlításában még markánsabbak a különbségek. Statisztikailag szignifikáns különbséget a 9. és a 12. évfolyamos tanulók között a továbbtanulás, érvényesülés, a magasabb iskola, továbbá az elmélyülés, kitartó munka és az osztályban elfoglalt pozíció motívumai esetében tapasztaltunk. Megállapítottuk, hogy a személyiségfejlődés eltérő szakaszaiban más-más motivációk válnak hangsúlyossá, ami különösen igaz a továbbtanulást és a kitartó tanulást jellemző attitűdökre. Következtetéseink tágabb kontextusba helyezésével megállapítottuk, hogy a tanulási attitűdök elemzése segít a szervezeteknek felismerni, hogy milyen tudásbázissal rendelkeznek, és hogyan képesek azt hatékonyan kihasználni. A tudásmegosztás elősegítése növeli a termelési hatékonyságot, a magasabb motiváció pedig hozzájárul a teljesítmény javulásához, ami közvetlen hatással van a szervezeti hatékonyságra.