Luca Pacioli „Isteni aránya” – a számviteltudomány fejlődése Olaszországban
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2022-1-253-263Kulcsszavak:
Luca Pacioli, Olaszország, reneszánsz, "Isteni arány", számvitelAbsztrakt
Az "aranymetszés" elveit a matematikában, a fizikában, a biológiában, a csillagászatban és más tudományokban, az építészetben és a művészetekben alkalmazzák. Ezek adják a világ építészetének számos, főként az ókor és a reneszánsz csodálatos alkotásának építészeti arányait. Luca Pacioli szerint még Isten is az aranymetszés elvét használta az univerzum megteremtéséhez. Az aranymetszet a természetben és a művészetben a harmónia, az arányosság és a formaképzés szimmetriájának megnyilvánulása. Megtestesíti a folytonosságot, a diszkrétséget, a szimmetriát, a hasonlóság és kontraszt mennyiségének arányait, a forma alárendeltségét és harmóniáját. Az aranymetszés (harmonikus felosztás, szélső és átlagos arány) egy szegmens két részre osztása oly módon, hogy nagyobb része a teljes szegmens és a kisebb része közötti átlag arányos. A forma, amelynek alapja a szimmetria és az aranymetszet kombinációja, hozzájárul a legjobb vizuális érzékeléshez, valamint a szépség és harmónia érzésének kialakulásához. Az egész mindig részekből áll, a különböző méretű részek bizonyos viszonyban állnak egymással és az egésszel. Az aranymetszet elve az egész és részei szerkezeti és funkcionális tökéletességének legmagasabb megnyilvánulása a művészetben, a tudományban, a technikában és a természetben. Ezt a véleményt sok kiemelkedő modern tudós osztja és vallja, kutatásaikkal bizonyítva, hogy az igazi szépség mindig működőképes. A briliáns olasz matematikus, Luca Pacioli a középkori reneszánsz idején írta az első könyvet az aranymetszésről, „isteni aránynak” nevezve. Az aranymetszés jelenségének dinamikájának tanulmányozása lehetővé teszi számunkra, hogy kijelentsük, hogy ez az elv az emberiség egész fejlődése során létezett. A reneszánsz kor kultúrtörténeti pozícióiban egyértelmű tendencia jelent meg az élet és a kreativitás folyamatának formális szabályozóinak keresésére. Az emberi alak, egy szobor, egy épület harmonikus arányait a műalkotás nélkülözhetetlen feltételének tekintették - a megalapozott isteni szépség tükre. Egyrészt az isteni forrás válik az igazság kritériumává, másrészt a formában lévő részek arányos aránya kezd óriási szerepet játszani. Luca Pacioli megtalálta az "aranymetszés" alkalmazását a számvitelben, ahol a módszertanhoz a legfontosabb hozzájárulást a rendszer integritásának gondolata adta, és hogy a mérleg konvergenciája a rendszer harmóniájának jele. Ez a jellemző az "Isteni arányra".
Hivatkozások
Butinets F.F., Gorets'ka L.L. (1997) Luka Pacholi - tvorets bukhgalterskoy nauki. Vísnik ZHÍTÍ. Ekonomicheskiye nauki. № 6 - S. 13-18.
Landar' A. (2001) Luka Pacholi. Materialy Vseukrainskoy studencheskoy oblík i audita: teoriya, praktika, perspektivy. Melitopol', S. 22-23.
Pacholi L. (1983) Sokrovishcha i formy. Luka Pacholi [izd. podg. Sokolov YA. Pacholi - chelovek i myslitel'.]. M. : Finansy i statistika 288 s.
Pacholi L. (2007) O bozhestvennykh proportsiyakh. L. Pacholi. - Sil'vana. Shchetnikov A.I. Luka Pacholi i traktat “O bozhestvennoy yego proportsii”, Matem. obr., 2007, vypusk 1 (41).
Pacholi L.(2004) O bozhestvennykh proportsiyakh. L. Pacholi. - Sil'vana. Shchetnikov A.I. Luka Pacholi i traktat “O bozhestvennoy yego proportsii”, Matem. obr., vypusk 1 (40).
Pacholi L. (2007) O bozhestvennykh proportsiyakh. L. Pacholi. - Sil'vana. Shchetnikov A.I. Luka Pacholi i traktat “O bozhestvennoy yego proportsii”, Matem. obr., 2007, vypusk 1 (42).
Pacholi L. (2007) O bozhestvennykh proportsiyakh. L. Pacholi. - Sil'vana. Shchetnikov A.I. Luka Pacholi i traktat “O bozhestvennoy yego proportsii”, Matem. obr., 2007, vypusk 1 (43).
Pacholi L. O bozhestvennykh proportsiyakh / L. Pacholi. - Sil'vana, 2004 // Shchetnikov A.I. Luka Pacholi i traktat “O bozhestvennoy yego proportsii”, Matem. obr., 2007, vypusk 1 (41).
Stakhov A.P. Pid znakom "Zolotoho peretynu": "Bozhestvenna proportsiya" Luky Pacholi. «Akademiya trynitaryzmu», M., Yal № 77-6567.
Kish Y. B. (2021) Istorychni aspekty formuvannya bukhhaltersʹkoho obliku yak nauky. Mizhnarodni ekonomichni vidnosyny ta svitove hospodarstvo. Vypusk 38. Uzhhorod.Vydavnychyy dim: Helʹvetyka, 2021. S.46-51.
Kablova T.B. Zolote peretyn yak kompozytsiynyy pryntsyp transmirnosti v muzychniy kulʹturi : monohrafiya / Tetyana Borysivna Kablova. – K.: NAKKKiM, 2015. – 161 s.
Pacholi L. (2007) O bozhestvennykh proportsiyakh. L. Pacholi. - Sil'vana. Shchetnikov A.I. Luka Pacholi i traktat “O bozhestvennoy yego proportsii”, Matem. obr., 2007, vypusk 1 (41).
Pacholi L.(2004) O bozhestvennykh proportsiyakh. L. Pacholi. - Sil'vana. Shchetnikov A.I. Luka Pacholi i traktat “O bozhestvennoy yego proportsii”, Matem. obr., vypusk 1 (40).
Pacholi L. (2007) O bozhestvennykh proportsiyakh. L. Pacholi. - Sil'vana. Shchetnikov A.I. Luka Pacholi i traktat “O bozhestvennoy yego proportsii”, Matem. obr., 2007, vypusk 1 (42).
Pacholi L. (2007) O bozhestvennykh proportsiyakh. L. Pacholi. - Sil'vana. Shchetnikov A.I. Luka Pacholi i traktat “O bozhestvennoy yego proportsii”, Matem. obr., 2007, vypusk 1 (43).
Pacholi L. O bozhestvennykh proportsiyakh / L. Pacholi. - Sil'vana, 2004 // Shchetnikov A.I. Luka Pacholi i traktat “O bozhestvennoy yego proportsii”, Matem. obr., 2007, vypusk 1 (41).
Pacholi L. (2007) O bozhestvennykh proportsiyakh. L. Pacholi. - Sil'vana. Shchetnikov A.I. Luka Pacholi i traktat “O bozhestvennoy yego proportsii”, Matem. obr., 2007, vypusk 1 (41).
Pacholi L.(2004) O bozhestvennykh proportsiyakh. L. Pacholi. - Sil'vana. Shchetnikov A.I. Luka Pacholi i traktat “O bozhestvennoy yego proportsii”, Matem. obr., vypusk 1 (40).
Pacholi L. (2007) O bozhestvennykh proportsiyakh. L. Pacholi. - Sil'vana. Shchetnikov A.I. Luka Pacholi i traktat “O bozhestvennoy yego proportsii”, Matem. obr., 2007, vypusk 1 (41).
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Yeva Kish

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.