Piaci alakulás és fogyasztási trendek Lengyelország édesiparában
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2024-7-275-287Kulcsszavak:
édesipari piac, piaci helyzet, fejlődés, állapot, infrastruktúra, fogyasztás, export, importAbsztrakt
A lengyel édesipari piac a világ egyik legfejlettebb és legdinamikusabb piaca. Az elmúlt években a lengyel élelmiszeripar a termelési és marketing költségek meredek növekedésével, az alapanyagok, fogyóeszközök és csomagolások ellátási láncának zavaraival, valamint a hagyományos értékesítési piacok elvesztésével szembesült az ukrajnai háború miatt. A lengyel édesipari piac sajátosságainak vizsgálata lehetővé tette a lengyel édesipari piac valamennyi főbb mutatóinak és trendjeinek értékelését.
A cikk elemzi a lengyel édesipari piac helyzetét, különös tekintettel a termelésre, exportra, importra, fogyasztásra, a piac földrajzi elhelyezkedésére, a verseny szintjére, a piac termelési és szállítási infrastruktúrájának fejlettségére. Megállapították, hogy 2022-ben 12%-kal nőtt az összes kategória édesipari termékeinek gyártási volumene, valamint a lengyel lisztből készült édesipari termékek gyártása is 19,3%-kal nőtt. A kakaóban gazdag és cukros édességek termelésének növekedési üteme ugyanakkor 3,8%, illetve 6,8% volt. Az előállított termékek mintegy 50-70%-át lengyel gyártók exportálják, 2022 folyamán pedig rekordszámú terméket exportáltak Lengyelországból, ami 13,8%-kal haladta meg az előző évi hasonló adatokat. Ugyanakkor annak ellenére, hogy Lengyelországban fejlett hazai édesipari termékek gyártása van jelen, az importált termékek mennyisége hagyományosan magas marad, és 2022-ben 7,8%-kal fog növekedni. Ugyanakkor a liszt-, kakaóban gazdag/csokoládé- és cukrászati édesipari termékek lengyel belföldi piacán magas verseny jellemző. A piac termelési infrastruktúrája és közlekedési infrastruktúrája fejlettnek mondható.
Hivatkozások
Arkolakis, C. (2010), Market Penetration Costs and the New Consumers Margin in International Trade. Journal of Political Economy, Vol. 118, N. 6, Pp. 1151–1199, URL: https://doi.org/10.1086/657949 DOI: https://doi.org/10.1086/657949
Baldwin, R., Harrigan J. (2011), Zeros, Quality, and Space: Trade Theory and Trade Evidence, American Economic Journal: Microeconomics, 3 (2), Pp. 60–88, URL: https://doi.org/10.1257/mic.3.2.60 DOI: https://doi.org/10.1257/mic.3.2.60
Bernard, A. B., Redding, S. J., Schott, P. K. (2011), The Quarterly Journal of Economics, Volume 126, Issue 3, Pp. 1271–1318. URL: https://doi.org/10.1093/qje/qjr021 DOI: https://doi.org/10.1093/qje/qjr021
Comite, F. Di, Thisse, J.–F., Vandenbussche, H. (2014), Verti–zontal differentiation in export markets, Journal of International Economics, Vol. 93, Issue 1, Pр. 50–66 URL: https://doi.org/10.1016/j.jinteco.2014.01.010. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jinteco.2014.01.010
Eckel, C., Neary, J.P. (2010), Multi–product firms and flexible manufacturing in the global economy, Review of Economic Studies, Vol. 77, Issue 1, Pp. 188–217. URL: https://doi.org/10.1111/j.1467–937X.2009.00573.x DOI: https://doi.org/10.1111/j.1467-937X.2009.00573.x
Flach, L., Unger, F. (2022), Quality and gravity in international trade, Journal of International Economics, Vol. 137, 103578. URL: https://doi.org/10.1016/j.jinteco.2022.103578 DOI: https://doi.org/10.1016/j.jinteco.2022.103578
Hallak, J. C., Sivadasan, J. (2013), Product and process productivity: Implications for quality choice and conditional exporter premia. Journal of International Economics, Vol. 91, Issue 1, Pp. 53–67 URL: https://doi.org/10.1016/j.jinteco.2013.05.001 DOI: https://doi.org/10.1016/j.jinteco.2013.05.001
Johnson, R. C. (2012), Trade and prices with heterogeneous firms, Journal of International Economics, Vol. 86, Issue 1, Pp. 43–56 URL: https://doi.org/10.1016/j.jinteco.2011.09.004 DOI: https://doi.org/10.1016/j.jinteco.2011.09.004
Melitz, M. J., Ottaviano, G. I. P. (2008), Market Size, Trade, and Productivity The Review of Economic Studies, Vol. 75, Issue 1, Pp. 295–316, URL: https://doi.org/10.1111/j.1467–937X.2007.00463.x DOI: https://doi.org/10.1111/j.1467-937X.2007.00463.x
Nes, K., Ciaian, P., Marcantonio, F.Di (2021), Economic determinants of differences in the composition of seemingly identical branded food products in the EU, Food Policy, Vol. 100, 102020 URL: https://doi.org/10.1016/j.foodpol.2020.102020 DOI: https://doi.org/10.1016/j.foodpol.2020.102020
Tereszczuk, M. (2019). The Polish food products on the foreign markets, Ekonomika APK, 26(4), Pp. 89–96. URL: https://doi.org/10.32317/2221–1055.201904089 DOI: https://doi.org/10.32317/2221-1055.201904089
Venger V., Romanovska N., Chyzhevska M. (2022). Integration of Ukraine to the Global Value Chains. Comparative Economic Research. Central and Eastern Europe Volume 25, Number 2, 2022. P. 137–161. URL: https://doi.org/10.18778/1508–2008.25.17 DOI: https://doi.org/10.18778/1508-2008.25.17
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Vitalii Venger, Nataliia Romanovska, Andrii Ramskyi, Oleksandr Sheiko
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
