A vállalati társadalmi befektetések hatásának elemzése az erőforrás-hatékonyságra
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2025-9-244-256Kulcsszavak:
vállalati társadalmi befektetés, vízfogyasztás, energiafogyasztás, széles körű fekete gazdasági megerősítésre irányuló befektetés (BBBEE)Absztrakt
A vállalati fenntarthatóság számos cég napirendjén kiemelt prioritást élvez, mivel kötelesek erről jelentést tenni. A cégek vállalati fenntarthatósági programokba fektetnek be annak érdekében, hogy megfeleljenek a szabályozási követelményeknek, miközben továbbra is nyereséget termelnek. Ennek megfelelően a tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a vállalati társadalmi befektetések (CSI) milyen hatással vannak az erőforrás-hatékonyságra – amelyet a víz- és energiafogyasztás képvisel – azon vállalatok esetében, amelyek szerepelnek a FTSE/JSE Responsible Investment Index-ben. A kutatás módszertana két szakaszból áll. Először a dolgozat elméleti megalapozása az érintettek elméletére és az ügynökelméletre támaszkodik, amit empirikus szakirodalom támaszunkt alá. Másodszor, a tanulmány kvantitatív kutatási módszert alkalmazott másodlagos adatok gyűjtésére és elemzésére. Az elemzéshez használt másodlagos adatokat 24 olyan vállalat éves integrált jelentéseiből gyűjtöttük össze, amelyek társadalmi befektetéseket hajtanak végre, és szerepelnek a FTSE/JSE Responsible Investment Index-ben. Az adatokat megvalósítható általánosított legkisebb négyzetek (FGLS) módszerével és a panelre korrigált standard hibával (PCSE) elemeztük. A regressziós modell megfelelőségét több statisztikai teszttel is vizsgáltuk, például heteroszkedaszticitási, multikollinearitási és autokorrelációs tesztekkel, ideértve a korrelációs mátrixot, a varianciainflációs faktort (VIF), a Wooldridge- és Wald-teszteket. A FGLS és PCSE módszerek alkalmazásával a tanulmány két modellt tesztelt, amelyek az erőforrás-hatékonyságot képviselő két függő változóra épültek. A kutatás eredményei pozitív összefüggést mutatnak a vállalati társadalmi befektetések és a víz-, illetve energiahatékonyság között, 10%-os szignifikanciaszinten (P<0,10). Ez azt jelenti, hogy azok a vállalatok, amelyek aktívan foglalkoznak társadalmi befektetésekkel és javítják ezeket, nagyobb valószínűséggel érnek el kettős előnyt: környezeti erőforrás-hatékonyságot (a víz- és energiafogyasztás csökkentését), amely közvetetten költségmegtakarításhoz és nyereségnövekedéshez vezethet. További következményként a környezeti hatékonyság elérése hozzájárulhat a vállalat jó hírnevének erősítéséhez is.
Hivatkozások
Schilirò, D., 2019. Sustainability, innovation, and efficiency: A key relationship. In Financing sustainable development, pp.83-102. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-16522-2_4
Parker, L.D., 2020. The COVID-19 office in transition: cost, efficiency and the social responsibility business case. Accounting, Auditing & Accountability Journal, 33(8), pp.1943-1967. DOI: https://doi.org/10.1108/AAAJ-06-2020-4609
Meuer, J., Koelbel, J. and Hoffmann, V.H., 2020. On the nature of corporate sustainability. Organization & environment, 33(3), pp.319-341. DOI: https://doi.org/10.1177/1086026619850180
Sharma, Y.K., Mangla, S.K., Patil, P.P. and Liu, S., 2019. When challenges impede the process: For circular economy-driven sustainability practices in food supply chain. Management Decision 57(4), pp.995-1017. DOI: https://doi.org/10.1108/MD-09-2018-1056
Tura, N., Keränen, J. and Patala, S., 2019. The darker side of sustainability: Tensions from sustainable business practices in business networks. Industrial Marketing Management, 77, pp.221-231. DOI: https://doi.org/10.1016/j.indmarman.2018.09.002
Sari, R., 2021. The effect of company size, profitability, and international share ownership on corporate social responsibility disclosure. Point of View Research Accounting and Auditing, 2(1), pp.35-42.
How, S.M., Lee, C.G. & Brown, D.M., 2019. Shareholder theory versus stakeholder theory in explaining financial soundness. International Advances in Economic Research, 25(1):pp133-135. DOI: https://doi.org/10.1007/s11294-019-09722-x
Daugaard, D. and Ding, A., 2022. Global drivers for ESG performance: The body of knowledge. Sustainability, 14(4), pp.21-22. DOI: https://doi.org/10.3390/su14042322
Adomako, S., Simms, C., Vazquez‐Brust, D. and Nguyen, H.T., 2023. Stakeholder green pressure and new product performance in emerging countries: a cross‐country study. British Journal of Management, 34(1), pp.299-320. DOI: https://doi.org/10.1111/1467-8551.12595
Bătae, O.M., Dragomir, V.D. and Feleagă, L., 2021. The relationship between environmental, social, and financial performance in the banking sector: A European study. Journal of Cleaner Production, 290, pp.125-791. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2021.125791
Glambosky, M., Jory, S.R. and Ngo, T., 2023. Stock market response to the statement on the purpose of a corporation: A vindication of stakeholder theory. Corporate Governance: An International Review, pp. 1-21. DOI: https://doi.org/10.1111/corg.12508
Abdel Megeid, N.S. and Abd-Elmageed, M.H., 2021. Do Board Characteristics and Corporate Social Responsibility Practices Affects Profitability and Firm Value in the Egyptian Listed Companies? Journal of Accounting Thought. 25(2), pp.517-553. DOI: https://doi.org/10.21608/atasu.2021.181083
Ferreira, J.J., Lopes, J.M., Gomes, S. and Rammal, H.G., 2023. Industry 4.0 implementation: Environmental and social sustainability in manufacturing multinational enterprises. Journal of Cleaner Production, 404, p.136841. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2023.136841
Joshi, N., Agrawal, S. and Welegedara, N.P., 2022. Something old, something new, something green: community leagues and neighborhood energy transitions in Edmonton, Canada. Energy Research & Social Science, 88, p.102-524. DOI: https://doi.org/10.1016/j.erss.2022.102524
Gachie, W., 2021. Practical implementation of sustainability accounting: research of major public listed companies. The Journal of Accounting and Management, 11(1).pp173-188.
Adeleye, B.N., Akam, D., Inuwa, N., James, H.T. and Basila, D., 2023. Does globalization and energy usage influence carbon emissions in South Asia? An empirical revisit of the debate. Environmental Science and Pollution Research, 30(13), pp.36190-36207. DOI: https://doi.org/10.1007/s11356-022-24457-9
Adeleye, B.N., Bengana, I., Boukhelkhal, A., Shafiq, M.M. and Abdulkareem, H.K., 2022. Does human capital tilt the population-economic growth dynamics? Evidence from Middle East and North African countries. Social Indicators Research, 162(2), pp.863-883. DOI: https://doi.org/10.1007/s11205-021-02867-5
Alferez, M., Bagtasos, N.F., Chio, K.S., Payot, J., Laygan, R.M., Abing, M.J., Capulong, C. and Teves, M.R., 2024. Islamic Finance and Economic Performance: A Panel Analysis in Selected Countries. International Journal of Islamic Economics and Finance (IJIEF), 7(2), pp.248-266. DOI: https://doi.org/10.18196/ijief.v7i2.22562
Wojewnik-Filipkowska, A., Dziadkiewicz, A., Dryl, W., Dryl, T. and Bęben, R., 2019. Obstacles and challenges in applying stakeholder analysis to infrastructure projects: Is there a gap between stakeholder theory and practice? Journal of Property Investment & Finance, 39(3), pp.199-222. DOI: https://doi.org/10.1108/JPIF-03-2019-0037
Yang, G., Miao, G., Zhang, X. and Xie, Q., 2022. Research on Value Creation of Engineering Project from the Perspective of Knowledge Creation Fusion—Based on Stakeholder Theory. Journal of the Knowledge Economy, pp.1-19. DOI: https://doi.org/10.1007/s13132-022-00963-6
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Mancheleng V Nakeng, Collins Ngwakwe
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
