A vállalati társadalmi befektetések hatásának elemzése az erőforrás-hatékonyságra

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.58423/2786-6742/2025-9-244-256

Kulcsszavak:

vállalati társadalmi befektetés, vízfogyasztás, energiafogyasztás, széles körű fekete gazdasági megerősítésre irányuló befektetés (BBBEE)

Absztrakt

A vállalati fenntarthatóság számos cég napirendjén kiemelt prioritást élvez, mivel kötelesek erről jelentést tenni. A cégek vállalati fenntarthatósági programokba fektetnek be annak érdekében, hogy megfeleljenek a szabályozási követelményeknek, miközben továbbra is nyereséget termelnek. Ennek megfelelően a tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a vállalati társadalmi befektetések (CSI) milyen hatással vannak az erőforrás-hatékonyságra – amelyet a víz- és energiafogyasztás képvisel – azon vállalatok esetében, amelyek szerepelnek a FTSE/JSE Responsible Investment Index-ben. A kutatás módszertana két szakaszból áll. Először a dolgozat elméleti megalapozása az érintettek elméletére és az ügynökelméletre támaszkodik, amit empirikus szakirodalom támaszunkt alá. Másodszor, a tanulmány kvantitatív kutatási módszert alkalmazott másodlagos adatok gyűjtésére és elemzésére. Az elemzéshez használt másodlagos adatokat 24 olyan vállalat éves integrált jelentéseiből gyűjtöttük össze, amelyek társadalmi befektetéseket hajtanak végre, és szerepelnek a FTSE/JSE Responsible Investment Index-ben. Az adatokat megvalósítható általánosított legkisebb négyzetek (FGLS) módszerével és a panelre korrigált standard hibával (PCSE) elemeztük. A regressziós modell megfelelőségét több statisztikai teszttel is vizsgáltuk, például heteroszkedaszticitási, multikollinearitási és autokorrelációs tesztekkel, ideértve a korrelációs mátrixot, a varianciainflációs faktort (VIF), a Wooldridge- és Wald-teszteket. A FGLS és PCSE módszerek alkalmazásával a tanulmány két modellt tesztelt, amelyek az erőforrás-hatékonyságot képviselő két függő változóra épültek. A kutatás eredményei pozitív összefüggést mutatnak a vállalati társadalmi befektetések és a víz-, illetve energiahatékonyság között, 10%-os szignifikanciaszinten (P<0,10). Ez azt jelenti, hogy azok a vállalatok, amelyek aktívan foglalkoznak társadalmi befektetésekkel és javítják ezeket, nagyobb valószínűséggel érnek el kettős előnyt: környezeti erőforrás-hatékonyságot (a víz- és energiafogyasztás csökkentését), amely közvetetten költségmegtakarításhoz és nyereségnövekedéshez vezethet. További következményként a környezeti hatékonyság elérése hozzájárulhat a vállalat jó hírnevének erősítéséhez is.

Szerző életrajzok

Mancheleng V Nakeng, Limpopói Egyetem

PhD

Collinsz Ngwakwe, Limpopói Egyetem

PhD

Hivatkozások

Schilirò, D., 2019. Sustainability, innovation, and efficiency: A key relationship. In Financing sustainable development, pp.83-102.

Parker, L.D., 2020. The COVID-19 office in transition: cost, efficiency and the social responsibility business case. Accounting, Auditing & Accountability Journal, 33(8), pp.1943-1967.

Meuer, J., Koelbel, J. and Hoffmann, V.H., 2020. On the nature of corporate sustainability. Organization & environment, 33(3), pp.319-341.

Sharma, Y.K., Mangla, S.K., Patil, P.P. and Liu, S., 2019. When challenges impede the process: For circular economy-driven sustainability practices in food supply chain. Management Decision 57(4), pp.995-1017.

Tura, N., Keränen, J. and Patala, S., 2019. The darker side of sustainability: Tensions from sustainable business practices in business networks. Industrial Marketing Management, 77, pp.221-231.

Sari, R., 2021. The effect of company size, profitability, and international share ownership on corporate social responsibility disclosure. Point of View Research Accounting and Auditing, 2(1), pp.35-42.

How, S.M., Lee, C.G. & Brown, D.M., 2019. Shareholder theory versus stakeholder theory in explaining financial soundness. International Advances in Economic Research, 25(1):pp133-135.

Daugaard, D. and Ding, A., 2022. Global drivers for ESG performance: The body of knowledge. Sustainability, 14(4), pp.21-22.

Adomako, S., Simms, C., Vazquez‐Brust, D. and Nguyen, H.T., 2023. Stakeholder green pressure and new product performance in emerging countries: a cross‐country study. British Journal of Management, 34(1), pp.299-320.

Bătae, O.M., Dragomir, V.D. and Feleagă, L., 2021. The relationship between environmental, social, and financial performance in the banking sector: A European study. Journal of Cleaner Production, 290, pp.125-791.

Glambosky, M., Jory, S.R. and Ngo, T., 2023. Stock market response to the statement on the purpose of a corporation: A vindication of stakeholder theory. Corporate Governance: An International Review, pp. 1-21.

Abdel Megeid, N.S. and Abd-Elmageed, M.H., 2021. Do Board Characteristics and Corporate Social Responsibility Practices Affects Profitability and Firm Value in the Egyptian Listed Companies? Journal of Accounting Thought. 25(2), pp.517-553.

Ferreira, J.J., Lopes, J.M., Gomes, S. and Rammal, H.G., 2023. Industry 4.0 implementation: Environmental and social sustainability in manufacturing multinational enterprises. Journal of Cleaner Production, 404, p.136841.

Joshi, N., Agrawal, S. and Welegedara, N.P., 2022. Something old, something new, something green: community leagues and neighborhood energy transitions in Edmonton, Canada. Energy Research & Social Science, 88, p.102-524.

Gachie, W., 2021. Practical implementation of sustainability accounting: research of major public listed companies. The Journal of Accounting and Management, 11(1).pp173-188.

Adeleye, B.N., Akam, D., Inuwa, N., James, H.T. and Basila, D., 2023. Does globalization and energy usage influence carbon emissions in South Asia? An empirical revisit of the debate. Environmental Science and Pollution Research, 30(13), pp.36190-36207.

Adeleye, B.N., Bengana, I., Boukhelkhal, A., Shafiq, M.M. and Abdulkareem, H.K., 2022. Does human capital tilt the population-economic growth dynamics? Evidence from Middle East and North African countries. Social Indicators Research, 162(2), pp.863-883.

Alferez, M., Bagtasos, N.F., Chio, K.S., Payot, J., Laygan, R.M., Abing, M.J., Capulong, C. and Teves, M.R., 2024. Islamic Finance and Economic Performance: A Panel Analysis in Selected Countries. International Journal of Islamic Economics and Finance (IJIEF), 7(2), pp.248-266.

Wojewnik-Filipkowska, A., Dziadkiewicz, A., Dryl, W., Dryl, T. and Bęben, R., 2019. Obstacles and challenges in applying stakeholder analysis to infrastructure projects: Is there a gap between stakeholder theory and practice? Journal of Property Investment & Finance, 39(3), pp.199-222.

Yang, G., Miao, G., Zhang, X. and Xie, Q., 2022. Research on Value Creation of Engineering Project from the Perspective of Knowledge Creation Fusion—Based on Stakeholder Theory. Journal of the Knowledge Economy, pp.1-19.

##submission.downloads##

Megjelent

2025-06-25

Folyóirat szám

Rovat

Számvitel és pénzügyek