Az Tájékoztatásos és kommunikációs technológiai szektor Németországban

Absztrakt

Az „Ipar 4.0” kifejezés egy ipari-politikai jövőképet ír le, és fogalmilag múltbeli ipari forradalmi folyamatokon alapul. Az új technológiák alkalmazásával nagyarányú szerkezeti változások mentek végbe az iparban, a termelési és gazdasági folyamatokban, valamint a munkakultúrában. A jelenlegi piaci viszonyok között automatizálás és digitalizálás nélkül nem lehet versenyelőnyt szerezni. Ez főleg a távközlési szektorban tapasztalható meg. A technológiai fejlődés lehetővé teszi olyan módszerek és eljárások alkalmazását az információs technológia és a távközlés (ITT) területén, amelyek csökkentik a termelési költségeket és a környezetre gyakorolt negatív hatást. A technológiai vállalatok manapság igyekeznek befektetni azokban a közösségekben, amelyekben működnek, az ITT-termékek és szolgáltatások nyújtásától kezdve a szélesebb körű célokig valamint a szélessávú mobil és üvegszálas szélessáv biztosítása által mindenki számára. Ezek a technológiai vállalatok többnyire Németországban találhatók, és hozzájárultak az ország gazdasági növekedéséhez, hisz az elmúlt évtizedben a gazdaság motorjai voltak. Európa vezető nemzetgazdaságaira azonban többszörös nyomás nehezedett: a gyorsan emelkedő energiaárak fokozzák az inflációt, az ellátási láncok szűk keresztmetszete komoly kihívást jelent az ipar számára, az ukrajnai háború következményei pedig mindezt súlyosbítják. Számos tényező járult hozzá a közelmúltban a termelékenység jelentős lelassulásához Németországban a digitalizáció előrehaladása miatt. Arra a következtetésre jutottak, hogy a vezetékes és a mobil piacok kulcsszerepet játszanak a német ITT szektorban, 67%-kal. A multinacionális távközlési cégek forgalma azonban csökkenő tendenciát mutat, a szektorban foglalkoztatottak száma 2007 óta folyamatosan csökken. Soha nem látott szintet ért el a munkaerőhiány az IT-szektorban. Az előrejelzések szerint a piacon 2023-ra akár 26 000 IT-szakember hiánya lesz, ami hatalmas szakadék a kereslet és a kínálat között. A szerző arra keres választ, hogy a digitalizáció felé tett hatalmas erőfeszítések és az Ipar 4.0 elérése ellenére a német gazdaság termelékenységnövekedése miért lassult le jelentősen.