Költségvetési decentralizáció és a helyi pénzügyek fenntarthatósága a globális sokkok közepette

Absztrakt

A cikk a költségvetési decentralizációnak a helyi pénzügyek stabilitására gyakorolt hatásának elméleti és gyakorlati aspektusait vizsgálja globális sokkhatások körülményei között. Alátámasztást nyert, hogy a decentralizáció kulcstényező egy olyan adaptív pénzügyi rendszer kialakításában, amely képes hatékonyan reagálni a külső kihívásokra, különösen a COVID-19 világjárványra, az energiaválságra és a háborús cselekményekre. Elemzésre került Ukrajna összevont, állami és helyi költségvetési bevételeinek dinamikája a 2011–2024 közötti időszakban, ami lehetővé tette a pénzügyi források költségvetési szintek közötti újraelosztási tendenciáinak feltárását, továbbá a decentralizációs reform eredményeinek értékelését. A tanulmány bemutatja, hogy 2015-től kezdődően fokozatosan bővültek a helyi önkormányzatok pénzügyi hatáskörei, ugyanakkor válságidőszakokban az erőforrások állami szintű átmeneti koncentrációja figyelhető meg a makroszintű pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében. Osztályozásra kerültek a helyi pénzügyek főbb kockázatai a globális sokkok idején: fiskális, intézményi, szociális-gazdasági és beruházási kockázatok. Megállapítást nyert, hogy ezek kölcsönhatása komplex környezetet teremt a döntéshozatal számára, amelyben különös jelentőséggel bír a pénzügyi menedzsment hatékonysága és a stabilizációs mechanizmusok megléte. A külföldi (svájci, német, kanadai, lengyel, görög, francia) decentralizációs modellek összehasonlító elemzése alapján bizonyítást nyert, hogy a magas szintű pénzügyi autonómia növeli a helyi költségvetések rugalmasságát, azonban a regionális egyenlőtlenségek megelőzése érdekében hatékony költségvetési kiegyenlítő eszközöket igényel. Javaslatok fogalmazódtak meg az ukrajnai helyi pénzügyek stabilitásának növelésére: a saját bevételi források bővítése, stabilizációs alapok létrehozása, a költségvetési folyamatok digitalizációja, a transzferrendszer tökéletesítése, valamint az állam, a közösségek és az üzleti szféra közötti partnerségek fejlesztése. Megállapítást nyert, hogy a költségvetési decentralizáció további fejlődése a pénzügyi autonómia és az effektív szolidaritási mechanizmusok ötvözésére kell, hogy épüljön, amely biztosítja a közpénzügyek stabilitását és a területek fenntartható fejlődését a háború utáni időszakban.