Az elektronikus fizetési piac állami szabályozásának európai tapasztalatai és adaptációjának lehetőségei Ukrajnában
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2025-11-280-291Kulcsszavak:
elektronikus fizetések, állami szabályozás, elektronikus fizetési piac, PSD2, E-pénz irányelv (E-Money Directive), nyílt bankolás (open banking), kiberbiztonságAbsztrakt
A modern gazdaság pénzügyi szektorának szerves és stratégiailag fontos összetevője az elektronikus fizetések piaca, amely biztosítja a digitális pénzügyi szolgáltatások fejlődését, az elszámolások hatékonyságának növelését és a nemzetgazdaság integrációját a globális pénzügyi térbe. Az aktív digitalizáció és a fintech vállalatok növekvő szerepének körülményei között az elektronikus fizetési piac állami szabályozása különös jelentőséggel bír, mivel lehetővé teszi az egyensúly biztosítását az innováció, a biztonság és a fogyasztói jogok védelme között. Az Európai Unióban ezt a területet egy jogszabály-komplexum szabályozza, különösen a PSD2 irányelv, amely szabályokat állapít meg a pénzforgalmi intézmények számára és bevezeti a nyílt bankolás (open banking) elvét, valamint az E-pénz irányelv (E-Money Directive), amely meghatározza az elektronikus pénz kibocsátók működési rendjét. A kutatás időszerűségét ezen európai gyakorlatok ukrajnai viszonyokhoz való adaptálásának szükségessége indokolja a hazai pénzügyi piac átláthatóságának, stabilitásának és versenyképességének biztosítása érdekében.
A kutatás célja az elektronikus fizetések állami szabályozására vonatkozó európai tapasztalatok elemzése és ukrajnai alkalmazási lehetőségeinek meghatározása. A cikk vizsgálja az elektronikus fizetési piac szabályozásának elméleti alapjait, áttekinti az európai irányelvek főbb rendelkezéseit, valamint a nyílt bankolás, a kibervédelem és a pénzforgalmi szolgáltatók tevékenységét ellenőrző mechanizmusok bevezetésének gyakorlatát. Összehasonlító elemzés készült Ukrajna és az EU jelenlegi jogszabályi keretének vonatkozásában, amely feltárta a szabályozás megközelítésében tapasztalható hasonlóságokat és különbségeket, továbbá meghatározásra kerültek az európai normák nemzeti jogrendszerbe történő implementációnak potenciális akadályai, különösen a digitális infrastruktúra korlátozottsága, az intézményi mechanizmusok fejlesztésének szükségessége, valamint a lakosság pénzügyi kultúrájának növelése.
Eredményképpen megfogalmazódtak az ukrán jogszabályok fejlesztési irányai az elektronikus fizetések területén, többek között: a normák harmonizációja a PSD2 és az E-pénz irányelv követelményeivel, az Ukrán Nemzeti Bank mint központi piaci szabályozó szerepének megerősítése, az intézményi koordinációs mechanizmusok bővítése és a korszerű kiberbiztonsági szabványok bevezetése. Bizonyítást nyert, hogy az európai gyakorlatok adaptálása hozzájárul az ukrán pénzügyi rendszer iránti bizalom növekedéséhez, a fintech szektor fejlődésének ösztönzéséhez és az európai pénzügyi térbe való integrációhoz.
A további kutatási perspektívák a nyílt bankolás bevezetése hatékonyságának elemzéséhez, a digitális innovációk – különösen a mesterséges intelligencia, a blokklánc-megoldások és a big data – fizetési infrastruktúra fejlődésére gyakorolt hatásának értékeléséhez, valamint Ukrajna közös európai fizetési piacba történő integrációs lehetőségeinek vizsgálatához kapcsolódnak.
Hivatkozások
1. Lysenko, N. (2023). Legal regulation of payment services in Ukraine. Bulletin of the Taras Shevchenko National University of Kyiv. Legal Sciences, 124(5), 61-65. https://doi.org/10.17721/1728-2195/2022/5.124-10. [in Ukrainian].
2. Khudoly, Yu., & Taranets, B. (2021). Current state and innovative directions of payment systems development in Ukraine. Social Economy, (62), 177-191. https://doi.org/10.26565/2524-2547-2021-62-17. [in Ukrainian].
3. Tkachuk, S., Suprunenko, S., & Stender, S. (2023). Regulatory Challenges and Consumer Protection in the Context of the Growth of Electronic Money in Ukraine: A Literature Review. Law, Business and Sustainability Herald, 3(2),15-29. https://lbsherald.org/index.php/journal/article/view/57. [in Ukrainian].
4. Grabowski, M. (2025). The EU Instant Payments Regulation and Payment Packages – Interpretation and Best Practices. Financial Law Review, 37(1), 48–61. https://czasopisma.bg.ug.edu.pl/index.php/flr/article/view/12608 [in Ukrainian].
5. Stetsenko, S., Syniavska, O. Yu., Shelukhin, M., Lukash, S., & Barash, Y. (2019). Financial and Legal Regulation of Electronic Money Circulation in Developed Countries. Journal of Legal, Ethical and Regulatory Issues, 22, 2S. https://www.abacademies.org/articles/financial-and-legal-regulation-of-electronic-money-circulation-in-developed-countries-8448.html [in Ukrainian].
6. Alisov, I. (2023). Electronic money, cryptocurrencies and payment systems: some trends in the legal regulation in the context of digitalization of public finance. ScienceRise: Juridical Science, 3(25), 35-40. https://doi.org/10.15587/2523-4153.2023.286150 https://journals.uran.ua/sr_law/article/view/286150
7. Directive (EU) 2015/2366 of the European Parliament and of the Council of 25 November 2015 on payment services in the internal market (PSD2). (2015). Official Journal of the European Union, L 337, 35-127. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:32015L2366.
8. Directive 2009/110/EC of the European Parliament and of the Council of 16 September 2009 on the taking up, pursuit and prudential supervision of the business of electronic money institutions (E-Money Directive). (2009). Official Journal of the European Union, L 267, P. 7-17. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:32009L0110.
9. European Central Bank. (2018). Cyber resilience oversight expectations for financial market infrastructures. https://www.ecb.europa.eu/paym/cyber-resilience
10. Colangelo, G., & Khandelwal, P. (2025). The many shades of open banking: A comparative analysis of rationales and models. Internet Policy Review, 14(1). https://doi.org/10.14763/2025.1.1821
11. Polasik, M., Huterska, A., Iftikhar, R., & Mikula, Š. (2020). The impact of Payment Services Directive 2 on the PayTech sector development in Europe. Journal of Economic Behavior & Organization, 178, 385-401. https://doi.org/10.1016/j.jebo.2020.07.010.
12. Bergt, J. (2023). Evolution of Electronic Money Regulations: Insights into E-Money Business and Legal Definitions in the EU Framework. https://chambers.com/articles/evolution-of-electronic-money-regulations-insights-into-e-money-business-in-the-eu?utm_
13. Colangelo, G. (2024). Open Banking goes to Washington: Lessons from the EU on regulatory-driven data sharing regimes, Computer Law & Security Review, 54, 106018, https://doi.org/10.1016/j.clsr.2024.106018.
14. Fabcic, D. (2020). Strong Customer Authentication in Online Payments Under GDPR and PSD2: A Case of Cumulative Application. 15th IFIP International Summer School on Privacy and Identity Management (Privacy and Identity), 78-95. 10.1007/978-3-030-72465-8_5
15. On Payment Services. Law of Ukraine № 1591-IX (2021). https://zakon.rada.gov.ua/laws/main/1591-20?utm_
16. U.S.-Ukraine Business Council. (2025). Ukraine’s National Bank Issues Draft Regulation on Open Banking”. https://usubc.org/ukraine-national-bank-issues-draft-regulation-on-open-banking/.
17. Official website of the National Bank of Ukraine. (2025). Open Banking. https://bank.gov.ua/ua/payments/open-banking.
18. Petrofanova, K. (2017). Comparative characteristics of electronic, cash and cashless money. Problems of Legality,139, 86–94. https://doi.org/10.21564/2414-990x.139.115222 [in Ukrainian].
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Olena Doroshenko, Yulia Vashai
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
