Az Európai Uniós és egyéb regionáis fejlesztési források lehetőségei Kárpátalja fejlesztésének vonatkozásában
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2022-2-97-108Kulcsszavak:
EU, finanszírozás, források, támogatás, fejlesztés, regionalitás, KárpátaljaAbsztrakt
A téma nem is lehetne aktuálisabb Kárpátalja esetében, mely régió egy olyan ország legnyugatibb megyéje, mely éppen háborúban áll Oroszországgal. Ez a pozíció egyrészt egy régi vitában (mely szerint kelet, vagy nyugat felé kell orientálódni) tolja Ukrajnát egyre inkább nyugat felé, másrészt viszi az országot egyre nehezebb gazdasági, infrastrukturális, energetikai és társadalmi krízis irányába. Ebben a helyzetben mindenképp szükséges az ország helyreállítása szempontjából külső forrásokat lehívni, mert saját erejéből ezt nem lesz képes megtenni sem rövid, sem középtávon. Ennek tudatában a cikk egyrészt bemutatja a regionális- és fejlesztés-politika fogalmi rendszerét az Európai Unióban, valamint ennek gazdaságelméleti fejlődéstörténetét. Másrészt ismerteti a főbb alapokat, melyeken keresztól megvalósul a támogatási politika. A munka leírja a kárpátaljai vonatkozású fejlesztési forrásokat. A megyénkbe érkező fejlesztéseket – főleg a gazdasági jellegűeket – aszerint csoportosítottam, hogy általánosan EU-s forrás, vagy pedig speciálisan magyarországi fejlesztési projektről, támogatásról beszélhetünk. Az Európai Uniós források esetében a legismertebb a HUSKROU projekt, mely a szomszédos tagországok és Ukrajna bevonásával biztosított fejlesztési forrásokat. A magyar támogatások közül a legismertebb az Egán Ede program, de gazdasági jellegű tematikus évek voltak a fiatal- és családi vállalkozóknak a Bethlen Gábor Alapon keresztül is. A tanulmány záró következtetéseként a jövőbeli tendenciákat értékelem. Jelenleg nehéz prognózist adni Ukrajna és azon belül Kárpátalja regionális fejlődésére vonatkozóan. Abból tudunk kiindulni, hogy a háború és a pandémia előtt több ígéretes projekt bontakozott ki, melynek a gazdaságnak, a társadalomnak fejlődést adott, voltak olyan tervek, melyek a fiókban maradtak és sajnos a jelenlegi politikai klíma sem kedvez ezek effektív újra- és elindulásának. Másik oldalról, ahogy a háború véget ér és a nyugati országok ukrán-barát politikája megmarad, várható helyreállítási, újjáépítési és előcsatlakozási alapok megnyílása, melyből megyénk is profitálhat. Természetesen csak akkor, ha képesek leszünk ezeket a forrásokat lehívni.
Hivatkozások
Bacsó, R. – Pataki, G. (2018): The economic quickening role of the credit unions related to the execution of the Egán Ede-plan in Transcarpathia. Metszetek Vol. 7 (2018) No. 1., ISSN 2063-641.
Benko, G. (1999) A regionális tudomány. Dialóg Campus, Pécs—Budapest. pp. 350.
Böventer, E. v. (1969). Walter Christaller’s central places and peripheral areas: the central place theory in retrospect. Journal of Regional Science, 117-124. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1467-9787.1969.tb01447.x
Bodó B. (szerk.) 2004: Európai Uniós Pályázatok Kézikönyve. Europa Média Kht., pp. 519.
Fekete, D. (2017): A Modern Városok Program elemzési lehetőségei. Polgári Szemle: Gazdasági és Társadalmi Folyóirat, Vol. 13, No. 1-3. pp. 94-105. DOI: https://doi.org/10.24307/psz.2017.0909
Ferenc, V. – Kovály, K. (szerk) (2020): Kárpátalja mozgásban: társadalmi változások és interetnikus viszonyok az Euromajdan után. Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Budapest, pp. 148.
Forman, B. 2001: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai. Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, Budapest, pp. 397.
Illés, I. (2008). Regionális gazdaságtan – Területfejlesztés. Budapest: Typotex, pp. 264.
Kok, W. (2003). Jobs, jobs, jobs. Creating more employment in Europe. pp. 93.
Letöltés: https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/eba3e718-ec56-4da4-8b01-0c9101c8d4ac. Letöltés dátuma: 2022. november2.
Kiss, G.-F. (2021): Regionalitás az Európai Unió kohéziós politikájában. Doktori értekezés, BCE. Budapest, pp. 180.
Kubo, Y. (1995). Scale economies, regional externalities, and the possibility of uneven regional development. Journal of Regional Science, 29-42. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1467-9787.1995.tb01398.x
Lengyel, I., & Rechnitzer, J. (2004). Regionális gazdaságtan. . Budapest-Pécs: Dialog-Campus Kiadó, pp. 392.
Rechnitzer, J. – Smahó, M. (2006): Regionális politika. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program. Széchényi István Egyetem, Győr, pp. 122.
Sarudi Cs. 2003: Térség- és vidékfejlesztés. A magyar térgazdaság és az európai integráció. AGROINFORM Kiadó, Kaposvár.
Thisse, J.-F. (1987). Location theory, regional science, and economics. Journal of Regional Science,, 519-528. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1467-9787.1987.tb01180.x
HUNGARY-SLOVAKIA-ROMANIA-UKRAINE (HU-SK-RO-UA) programs 2014-2020. Letölés: 2022. október 20. https://huskroua-cbc.eu/
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Gabor Pataki
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.