Motiváció és mentorálás a HR-menedzsment harmonizációs stratégiájában: előnyök a munkaerőpiacon működő vállalkozások számára
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2026-12-45-58Kulcsszavak:
személyzetfejlesztés, humán erőforrás, motiváció, mentorálás, HR-menedzsment, stratégia, munkaerőpiacAbsztrakt
Az első lépés a modern hazai üzleti élet toborzási politikájának modelljeinek megváltoztatásához az HR-menedzsment harmonizációs stratégiája kell, hogy legyen, amely lehetővé teszi az összes vagy legalábbis a legtöbb résztvevő érdekeinek megértését és összehangolását a személyzet keresése, felvétele, beillesztése, fejlesztése és humán tőkének való felhasználása folyamatában a vállalat stratégiai céljainak elérése érdekében. A motiváció és a mentorálás hatékony eszközök lehetnek egy ilyen harmonizációhoz, azonban azok hazai gyakorlatban és az ukrán gazdaság realitásaiban való alkalmazásának sajátosságait továbbra is érdemes tanulmányozni mind elméleti-módszertani, mind gyakorlati szinten.
Javasolt stratégia: a HR-menedzsmentet olyan hosszú távú intézkedések rendszerének kell tekinteni, amelyeket a vállalat vezetői hoznak meg olyan feladatok elvégzése érdekében, mint a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő iránti igény előrejelzése és tervezése, a humánerőforrás és annak szakmai és intellektuális potenciáljának fejlesztése, a munkavállalók készségeinek és képességeinek hatékony kihasználása, idejük és munkájuk hatékony kihasználása, a személyzet munkájának teljesítményének értékelése és a teljesítmény javításának lehetőségeinek keresése. Összefoglalásra kerültek a HR-menedzsment harmonizációs stratégiájának emberközpontú elemei, mint például az individualizált motiváció, a munkavállalók jóléte, a mentorálás, mentorálás, tutorálás, onboarding, buddying, shadowing, személyzeti politika, a DEI elveinek betartása, vállalati képzés, társadalmi felelősségvállalás, a munka és a magánélet egyensúlya, és konkretizálják azok pozitív hatását a munkáltató márkájára. A felmérés eredményei megerősítették a munkáltatói márka fontosságát a jelölt álláskeresési döntése során. Megállapítást nyert, hogy a motiváció felhasználásának potenciálja a HR-menedzsment folyamatok harmonizálása érdekében az individualizációjában rejlik. Bebizonyosodott, hogy a mentorálás is felhasználható motivációs tényezőként, mind a mentor számára, az ő szakértelmének és tapasztalatának nyilvános elismerése formájában, mind a mentorált számára, aki ingyenes szakmai tanácsokat és támogatást kap. A mentorálás a HRM stratégiában biztosítja a „generációk folytonosságát” és felhasználható a vállalkozás intellektuális potenciáljának megőrzésére olyan helyzetben, amikor az állam szintjén gyors a humán tőke veszteség.
Hivatkozások
1. Lipych, L.H., & Kushnir, M.A. (2024). Mentoring as a Tool for Developing Professional Capabilities of Enterprise Employees. Economic space, (191), 137–141. https://doi.org/10.32782/2224-6282/191-23 [in Ukrainian].
2. Sakun, L.M., Viedienina, Yu.Yu., & Vashchenko, D.V. (2020). Application of Mentoring for Stimulating Enterprise Employees. Economic forum, (3), 84–88. https://doi.org/10.36910/6775-2308-8559-2020-3-13 [in Ukrainian].
3. Doroshkevych, K.O., Sydorak, O.R., & Dzvonyk, R.Ya. (2023). Analytical Tools for Mentoring Activities at Enterprises. Scientific Notes of Ostroh Academy National University, "Economics" Series, 28(56), 25–30. https://doi.org/10.25264/2311-5149-2023-28(56)-25-30 [in Ukrainian].
4. Doroshkevych, K.O., Voronovska, M.M., & Ivasiuk, V.V. (2019). The Process of Mentoring Activity at Enterprises in the Conditions of Innovative Development. Biznes Inform, (1), 377–382. [in Ukrainian].
5. Obruch, H.V. (2019). Concept of Mentoring Implementation in the Personnel Development Management System of Railway Transport Enterprises. Economic Bulletin of Dnipro University of Technology, 4(68), 177–184. https://doi.org/10.33271/ev/68.177 [in Ukrainian].
6. Vasiuta, V.B., & Radchenko, A.A. (2024). Use of Modern Motivation Theories in Personnel Management Practice. Galician economic journal, (1), 134–140. https://doi.org/10.33108/galicianvisnyk_tntu2024.01 [in Ukrainian].
7. Gagné, M., & Deci, E.L. (2005). Self-determination theory and work motivation. Journal of Organizational Behavior, 26(4), 331–362. https://doi.org/10.1002/job.322
8. Bakker, A.B., & Demerouti, E. (2007). The Job Demands-Resources model: state of the art. Journal of Managerial Psychology, 22(3), 309–328. https://doi.org/10.1108/02683940710733115
9. Parker, S.K., Bindl, U.K., & Strauss, K. (2010). Making things happen: A model of proactive motivation. Journal of Management, 36(4), 827–856. https://doi.org/10.1177/01492063103637
10. Kuzmin, V.V. (2024). Socio-psychological Aspects of Managing Personnel Career Strategies and Motivation in War Conditions. Habitus, (63), 184–190. https://doi.org/10.32782/2663-5208.2024.63.32 [in Ukrainian].
11. Kryvoruchko, O.M., & Shmorhun, O.A. (2025). Development of Personnel Management Strategies in the Conditions of Digitalization. The bulletin of transport and industry economics, (90), 37–45. https://doi.org/10.18664/btie.90.337059 [in Ukrainian].
12. Makovetska, I., Nikolaieva, M., & Bannikova, N. (2025). The Role of Innovative Strategies in the Personnel Management Process and Their Impact on Increasing Enterprise Efficiency. Modeling the development of the economic systems, (2), 67–72. https://doi.org/10.31891/mdes/2025-16-9 [in Ukrainian].
13. Talwar, S., Alshaghdali, N., Gupta, P., & Singhal, A. B. (2026). Managing human – AI tensions in HRM: a learning approach to identify practical AI integration pathways. Journal of Enterprise Information Management, 31(1), 214-240. https://doi.org/10.1108/JEIM-03-2025-0139
14. Geru, A. A., Birbirsa, Z. A., & Dinber, G. N. (2026). The impact of strategic human resource practices on intellectual capital development in Ethiopia: empirical evidence from Oromia regional public service organizations. International Journal of Organizational Analysis, 34(2), 681-702. https://doi.org/10.1108/IJOA-11-2024-5002
15. Ling, F. Y. Y., & Lew, E. J. Y. (2026). Strategies to recruit and retain generation Z in the built environment sector. Engineering, Construction and Architectural Management, 33(1), 713-731. https://doi.org/10.1108/ECAM-08-2024-1109
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Nataliia Zachosova

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
