Az amerikai kereskedelempolitika hatása az ukrán gépipar fejlődésére
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2026-12-88-101Kulcsszavak:
kereskedelempolitika, gépgyártás, globális hozzáadottérték-láncok, export, protekcionizmus, versenyképességAbsztrakt
A tanulmány az Egyesült Államok kereskedelempolitikájának hatását vizsgálja az ukrán gépgyártás fejlődésére a globális hozzáadottérték-láncok átalakulása, a geoökonómiai verseny erősödése és a protekcionista tendenciák felerősödése közepette. A kutatás amellett érvel, hogy az USA korszerű kereskedelempolitikája a globális termelési hálózatok újraszabásának eszköze: a beszállítók diverzifikálásán, a termelés lokalizációjának ösztönzésén és az egyes országoktól – elsősorban a Kínai Népköztársaságtól – való függőség csökkentésén keresztül. Megállapítást nyer, hogy e folyamatokat a termelés regionalizációja, vállalati relokáció és új termelési kooperációs központok kialakulása kíséri, ami előfeltételeket teremt Ukrajna integrációjához a globális termelési hálózatok stratégiai szegmenseibe, különösen a gépgyártás és a védelmi ipari komplexum területén.
A tanulmány elemzi az ukrán gépgyártás fejlődési dinamikáját és az USA-val fennálló kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok sajátosságait, meghatározza a kétoldalú kereskedelem szerkezetét és annak aszimmetrikus jellegét, amely az USA-ból származó magas technológiai tartalmú import dominanciájában, valamint az ukrán export amerikai piacon belüli korlátozott részarányában mutatkozik meg. Ökonometriai elemzés alapján értékeli a fő tényezők hatását az ukrán gépipari termékek USA-ba irányuló exportjára, ideértve a termelési volumeneket, az árfolyamot, a vámtarifákból adódó terhelést és más makrogazdasági mutatókat. Az eredmények gyenge összefüggést jeleznek az amerikai vámtarifák emelkedése és az ukrán gépipari export volumene között, amit elsősorban az ukrán termékek amerikai piacon betöltött alacsony súlya magyaráz.
A tanulmány adaptációs intézkedéscsomagot javasol az ágazat versenyképességének erősítésére, beleértve a védelmi-ipari együttműködés fejlesztését, a beruházások bevonzását, a technológiatranszfert, a termelés lokalizációját, valamint a globális termelési hálózatokba való mélyebb integrációt. Bizonyítást nyer, hogy a javasolt lépések megvalósítása hozzájárulhat az ukrán gépgyártás nemzetközi piaci pozícióinak megerősítéséhez, technológiai színvonalának emeléséhez és a világgazdasági kereskedelmi rendszer átalakulása közepette a hosszú távú gazdasági reziliencia biztosításához.
Hivatkozások
1. Heyets, V. (2024). Contradictions and prospects of innovation-based economic growth in Ukraine. Economy of Ukraine, 67(11), 3–28. https://doi.org/10.15407/economyukr.2024.11.003
2. Venger, V., Romanovska, N., & Chyzhevska, M. (2022). Integration of Ukraine into the global value chains. Comparative Economic Research. Central and Eastern Europe, 25(2), 137–161. https://doi.org/10.18778/1508-2008.25.17
3. Ishchuk, S. O. (Ed.). (2022). Development of mechanical engineering in Ukraine: Problems and ways of their solution. Lviv: SI “M. I. Dolishniy Institute of Regional Research of NAS of Ukraine” [in Ukrainian].
4. Sobkevych, O. V. (2024). Directions of development of mechanical engineering in Ukraine as a driver of economic growth during the war and post-war period. National Institute for Strategic Studies. https://niss.gov.ua/doslidzhennya/ekonomika/napryamy-rozbudovy-mashynobuduvannya-v-ukrayini-yak-drayvera-ekonomichnoho
5. Ostashko, T. (2017). Protectionism in U.S. trade policy: Implications for Ukraine. Economy of Ukraine, 60(5–6), 136–150. https://nasu-periodicals.org.ua/index.php/economyukr/article/view/2017-05-10/2017-05-10
6. Mazaraki, A., & Melnyk, T. (2021). Economic security strategy of Ukraine in the context of global transformations. Herald Kyiv State University of Trade and Economics, 6, 4–27. http://doi.org/10.31617/visnik.knute.2021(140)01
7. Yan, X., & Piao, L. (2025). The effect of global geopolitical risks on trade openness. International Review of Economics & Finance, 102, 104366. https://doi.org/10.1016/j.iref.2025.104366
8. Freund, C., Mattoo, A., Mulabdic, A., & Ruta, M. (2024). Is US trade policy reshaping global supply chains? Journal of International Economics, 152, 104011. https://doi.org/10.1016/j.jinteco.2024.104011
9. Zhang, Z. (2024). Trade protectionism and international trade policy study: A case analysis based on the China–US trade war. Frontiers in Business, Economics and Management, 14(2), 115–119. https://doi.org/10.54097/p1dzhf35
10. Lee, H. (2025). Geopolitics and innovation: A systematic literature review of firm responses to the U.S.–China trade war. Journal of Business and Strategic Management, 10(14), 44–62. https://doi.org/10.47941/jbsm.3246
11. Bednarski, L., Subramanian, N., Roscoe, S., & Blome, C. (2025). Geopolitical rivalry over strategically important industries: Understanding the effects on global supply chain design. Production Planning & Control, 1–23. https://doi.org/10.1080/09537287.2025.2570203
12. Zehri, M. (2025). The ripple effects of U.S.–China trade conflicts on global supply chain resilience and international trade networks. The Critical Review of Social Sciences Studies, 3(4). https://doi.org/10.59075/k9arsz29
13. FasterCapital. (2025). The impact of trade policies on economic growth. https://fastercapital.com/topics/the-impact-of-trade-policies-on-economic-growth.html/1
14. Bilateral trade between Ukraine and United States of America. (2026). Trademap. International Trade Centre. URL: https://www.trademap.org
15. Ukraine and the United States Signed a Bilateral Security Agreement – Official Release on the Website of the President of Ukraine. URL: https://www.president.gov.ua/en/news/dvostoronnya-bezpekova-ugoda-mizh-ukrayinoyu-ta-spoluchenimi-91501
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Oksana Kushnirenko
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
