Az Ukrajna és az EU közötti tárgyalási folyamat modellezése a határon alkalmazandó szén-dioxid-kiegyenlítési mechanizmusról: a Rubinstein-alkumodell alkalmazása

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.58423/2786-6742/2026-12-121-131

Kulcsszavak:

játékelmélet, Rubinstein-alkumodell, CBAM, szén-dioxid-határkiigazítás, tárgyalások, fenntartható fejlődés, kereskedelempolitika

Absztrakt

A szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus (Carbon Border Adjustment Mechanism, CBAM) az Európai Unió klímapolitikájának egyik alapvető eszköze a Fit for 55 csomag keretében. 2026. január 1-jétől a CBAM a megfelelési (definitív) szakaszába lépett, és előírja, hogy a szén-dioxid-intenzív termékek importőrei a termékekbe beágyazott CO₂-kibocsátások mennyiségének megfelelően CBAM-tanúsítványokat szerezzenek be; a tanúsítványok értékesítése 2027-ben indul, az első teljesítési (leadási) kötelezettség pedig a 2026-os importokhoz kapcsolódóan esedékes. Ukrajna számára a mechanizmus bevezetése jelentős gazdasági kockázatokat hordoz, tekintettel arra, hogy a kész acéltermék-export több mint 80%-a az EU piacaira irányul, miközben az ország kohászati ágazatát a nagyolvasztós technológiák dominanciája jellemzi, átlagosan 2,3 t CO₂/tonna acél fajlagos kibocsátással. A GMK Center becslése szerint az összesített exportveszteség 2026–2030 között meghaladhatja a 4,7 milliárd USD-t, míg a GDP-re gyakorolt kumulatív negatív hatás 2030-ig elérheti a 7,2 milliárd USD-t. Ezzel párhuzamosan az Ukrajna és az EU közötti tárgyalási folyamat a CBAM esetleges kivételeiről vagy átmeneti alkalmazási rezsimjeiről mindeddig nem kellően intézményesített, és nélkülözi a formalizált elemzési megalapozást.

A kutatás célja az Ukrajna és az Európai Unió közötti, a CBAM bevezetéséhez kapcsolódó tárgyalási folyamat formalizálása a váltakozó ajánlattételen alapuló tárgyalási modell (Rubinstein-alkumodell) alkalmazásával, a modellparaméterek empirikus gazdasági mutatók alapján történő kalibrálása, valamint az ukrán fél számára optimális tárgyalási stratégiák megalapozása.

A módszertani keretet a Rubinstein-féle klasszikus tárgyalási modell adja, a külső alternatívák figyelembevételével. A tárgyalásokat a CBAM hatálya alá tartozó termékek kereskedelméből származó összesített gazdasági többlet felosztására irányuló kétszereplős játékként értelmezzük. A modell kulcsparaméterei a diszkontfaktorok, amelyek a felek időpreferenciáit, illetve a tárgyalások elhúzódásával szembeni sérülékenységét tükrözik. A kalibrálás az exportfüggőség, a GDP strukturális kitettsége, a piaci diverzifikációs potenciál, valamint a geopolitikai korlátok mutatói alapján történik. A komparatív statikai elemzés a modell egyensúlyi eredményeinek érzékenységvizsgálatára szolgál.

Az eredmények jelentős aszimmetriát jeleznek a diszkontfaktorokban: δUA ≈ 0,85 és δEU ≈ 0,95. Az alapegyensúly Ukrajna részesedését a teljes többletből mintegy 26% körül valószínűsíti, ami megerősíti a strukturálisan gyengébb tárgyalási pozíciót. Három forgatókönyv kerül elkülönítésre: (1) a CBAM teljes körű implementációja, amely 2030-ig évi legfeljebb 1,6 milliárd USD exportveszteséget eredményezhet; (2) 3–5 éves átmeneti rezsim egy nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) bevezetésének feltétele mellett; (3) integrációs forgatókönyv, amely a CBAM-ot Ukrajna európai integrációs folyamatához kapcsolja. Az elemzés azonosítja Ukrajna tárgyalási pozícióját erősítő fő stratégiai karokat: az exportpiacok diverzifikálását, a geopolitikai kockázatok hangsúlyozását, valamint a dekarbonizáció felgyorsítását.

A Rubinstein-alkumodell alkalmazása a CBAM-mal kapcsolatos tárgyalások elemzéséhez szigorú, formalizált módszertani keretet biztosít. A tárgyalási erőviszonyokban megfigyelhető aszimmetriák ellenére a kutatási eredmények reálisan körvonalazzák Ukrajna pozícióinak erősítési lehetőségeit. A további kutatások kilátásai a modell többoldalú és dinamikus kiterjesztéseihez kapcsolódnak.

Szerző életrajzok

Oxána Lyásenko, Loughborough Egyetem

Gazdaságtudományok doktora (DsC), professzor,

Demjányuk Olga, Nyugat-ukrajnai Nemzeti Egyetem

Gazdaságtudományos kandidátusa, egyetemi docens

Hivatkozások

1. European Commission. (n/d/). Carbon Border Adjustment Mechanism. Taxation and Customs Union. https://taxation-customs.ec.europa.eu/carbon-border-adjustment-mechanism_en .

2. GMK Center. (2025). As a result of CBAM introduction, Ukraine may lose $7.2 bln of GDP by 2030. https://gmk.center/en/posts/as-a-result-of-cbam-introduction-ukraine-may-lose-7-2-bln-of-gdp-by-2030/

3. Eurometal. (2024). Ukraine's steelmakers will suffer from CBAM: GMK Center. https://eurometal.net/ukraines-steelmakers-will-suffer-from-cbam-gmk-center/

4. Amendola, M. (2025). Winners and losers of the EU carbon border adjustment mechanism. An intra-EU issue? Energy Economics, (142). https://doi.org/10.1016/j.eneco.2024.108139

5. Gu, R., Guo, J., Huang, Y., & Wu, X. (2023). Impact of the EU carbon border adjustment mechanism on economic growth and resources supply in the BASIC countries. Resources Policy, (85), Part B. https://doi.org/10.1016/j.resourpol.2023.104034

6. Overland, I., & Sabyrbekov, R. (2022). Know your opponent: Which countries might fight the European carbon border adjustment mechanism? Energy Policy, (169). https://doi.org/10.1016/j.enpol.2022.113175

7. Rubinstein, A. (1982). Perfect Equilibrium in a Bargaining Model. Econometrica, 50(1), 97–109. 10.2307/1912531. https://arielrubinstein.tau.ac.il/papers/11.pdf

8. Carraro, C., & Siniscalco, D. (1993). Strategies for the International Protection of the Environment. Journal of Public Economics, 52(3), 309–328. https://doi.org/10.1016/0047-2727(93)90037-T

9. Barrett, S. (1994). Self-Enforcing International Environmental Agreements. Oxford Economic Papers, (46), 878–894. https://doi.org/10.1093/oep/46.Supplement_1.878

10. Finus, M. (2001). Game Theory and International Environmental Cooperation. Cheltenham: Edward Elgar Publishing. https://doi.org/10.4337/9781843762898

11. Chepeliev, M. (2021). Possible Implications of the European Carbon Border Adjustment Mechanism for Ukraine and Other EU Trading Partners. Energy RESEARCH LETTERS, 2(1). https://doi.org/10.46557/001c.21527

12. Kommerskollegium. (2023). National Board of Trade Sweden. How to facilitate Ukraine's transition into CBAM. https://www.kommerskollegium.se/en/about-us/trade-policy-insights/cbam-and-ukraine-special-circumstances-call-for-special-measures

13. Muthoo, A. (1999). Bargaining Theory with Applications. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511607950

14. Binmore, K., Rubinstein, A., & Wolinsky, A. (1986). The Nash Bargaining Solution in Economic Modelling. The RAND Journal of Economics, 17(2), 176–188. https://arielrubinstein.tau.ac.il/papers/24.pdf

15. Nash, J. F. (1950). The Bargaining Problem. Econometrica, 18(2), 155–162. https://doi.org/10.2307/1907266

16. Osborne, M. J., & Rubinstein, A. (1994). A Course in Game Theory. Cambridge, MA: The MIT Press. ISBN: 9780262650403. https://mitpress.mit.edu/9780262650403/a-course-in-game-theory/

17. GMK Center. (2024). The new EC proposal on CBAM does not mention an exemption for Ukraine. https://gmk.center/en/news/the-new-ec-proposal-on-cbam-does-not-mention-an-exemption-for-ukraine/

18. EUR-Lex. (2023). Regulation (EU) 2023/956 of the European Parliament and of the Council of 10 May 2023 establishing a carbon border adjustment mechanism. Official Journal of the European Union. https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2023/956/oj/eng.

19. EUR-Lex. (2023). Commission Implementing Regulation (EU) 2023/1773 of 17 August 2023 laying down the rules for the application of Regulation (EU) 2023/956 as regards reporting obligations during the transitional period. Official Journal of the European Union. https://eur-lex.europa.eu/eli/reg_impl/2023/1773/oj/eng

20. European Commission. (n.d.). CBAM Registry and Reporting. European Commission. Taxation and Customs Union. https://taxation-customs.ec.europa.eu/carbon-border-adjustment-mechanism/cbam-registry-and-reporting_en

##submission.downloads##

Megjelent

2026-03-31

Folyóirat szám

Rovat

Gazdálkodás és menedzsment