Nemzetközi pénzügyek: a biztonsági dimenzió
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2026-12-178-205Kulcsszavak:
nemzetközi pénzügyek, nemzetközi pénzügyi biztonság, határokon átnyúló fizetési rendszer, a globális pénzügyi biztonsági háló, a pénzügyi piacok biztonságának irányítása, globális pénzügyi stabilitás, különleges lehívási jogok, virtuális valuták, a tőkemozgások internacionalizációja, nemzetközi pénzügyi piacok, „zöld” pénzügyi keretrendszerekAbsztrakt
A globális instabilitás erősödése, a pénzügyi kockázatok növekedése és a geopolitikai kihívások fokozódása miatt napjainkban kiemelten aktuális a nemzetközi pénzügyek biztonsági dimenziójának vizsgálata. Mindez szükségessé teszi a nemzetközi pénzügyi áramlások ellenálló-képességének biztosítását, valamint az államok és a világgazdasági rendszer pénzügyi biztonsági szintjének általános növelését. A tanulmány a nemzetközi pénzügyek biztonságának jelentőségét elemzi. Célja a nemzetközi pénzügyek működésének biztonsági aspektusainak feltárása: különösen a pénzügyi biztonság lényegének meghatározása, a terület kulcsfontosságú kihívásainak és fenyegetéseinek azonosítása, továbbá a biztonsági szint növelését szolgáló megközelítések megalapozása.
A muknka bemutatja a pénzügyi globalizáció és a pénzügyi biztonság közötti összefüggéseket, elemzi a valuták szabályozási és nemzetköziesedési folyamatait, valamint a nemzetközi валютáris rendszer működésének sajátosságait. Ismerteti a határokon átnyúló fizetési rendszert, meghatározza annak korszerű jellemzőit, működési problémáit, továbbá a tőkemozgások és a pénzügyi piacok nemzetköziesedésének következményeit. Feltárja a pénzügyek nemzetköziesedésének és a pénzügyi szabályozás internacionalizációjának fő problémáit, továbbá áttekinti a pénzügyi intézmények nemzetköziesedésének egyes aspektusait. A tanulmány hangsúlyozza a nemzetközi pénzügyi rendszer meglévő hiányosságait is.
A szerzők összegzik a globális pénzügyi biztonsági rendszer értelmezésére vonatkozó tudományos megközelítéseket és annak strukturális összetevőit. Kiemelt figyelmet kap a Globális Pénzügyi Biztonsági Háló (GFSN) működésében bekövetkező változások elemzése: különösen a devizatartalékok felhasználása, a jegybanki swap-vonalak szerepe, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) funkciója, tevékenységének perspektívái, együttműködése más nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, valamint az ehhez kapcsolódó problémák. Önállóan tárgyalja a Resilience and Sustainability Trust (RST) hiteltröszt mechanizmusát, illetve a regionális pénzügyi megállapodások (regional financial arrangements, RFA) keretében létrejövő két- és többoldalú külföldi likviditási megállapodásokat, amelyek célja egyes országok fizetési mérleg-hiányának kezelése.
A tanulmány komparatív elemzésben vizsgálja az IMF, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFSD), a Csiangmaj Kezdeményezés Multilaterálisítása (CMIM), a BRICS Feltételes Tartalék-megállapodása (CRA), valamint a Latin-amerikai Tartalékalap működését. Végül kijelöli a nemzetközi pénzügyi biztonság biztosításának fő feladatait és problémaköreit.
Hivatkozások
1. SAFE News. (2025). A Few Observations on Global Financial Governance-Keynote Speech by PBOC Governor Pan Gongsheng at the 2025 Lujiazui Forum. https://www.safe.gov.cn/en/2025/0618/2309.html
2. Han, R.Y. (2018). Financial Internationalization and Financial Security Issues. Open Access Library Journal, 5, 4874. https://doi.org/10.4236/oalib.1104874
3. Zucker, M., Mühlich, L., & Fritz, B. (2023). Unequal access to The Global Financial Safety Net: An index for the quality of crisis finance. Discussion Paper, No. 4, Freie Universität Berlin, School of Business & Economics, Berlin. https://doi.org/10.17169/refubium-38316
4. Dmytriev, E. (2014) International financial security in the context of globalization. Problems and prospects for the development of the banking system of Ukraine. Collection of scientific papers, (40), 90-98 [in Ukrainian].
5. Dornbusch, R. (2010). A Primer on Emerging Market Crises. National Bureau of Economic Research Working Paper (NBER), 743-754. https://www.nber.org/system/files/chapters/c10648/c10648.pdf
6. Haddad, S. (2023). Global Financial Market Integration: A Literature Survey. Journal of Risk and Financial Management, 16(2), 495, 1-27. https://doi.org/10.3390/jrfm16120495
7. Tian, S., Li, S., & Chen, N. (2024). Systemic Risk Contagion Across Global Financial Markets During the COVID-19 Pandemic: Evidence from Temporal Network and Higher-Order Network. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.4749951
8. Schinasi, G. J. (2005). Safeguarding Financial Stability. Theory and Practice, International Monetary Fund. https://www.imf.org/External/Pubs/NFT/2005/SFS/eng/sfs.pdf
9. Chodyka, M., Wojciechowska-Filipek, S., Ciekanowski, Z., Żurawski, S., Chrząszcz, A., & Drapikowska, B. (2025). Financial Market Security Management in Conditions of Global Economic Instability. European Research Studies Journal, Vol. XXVIII, Issue 4, 940-951. 10.35808/ersj/4153
10. Chip, W. (2002). Are Repos Really Loans? Special Report. Deloitte & Touche. https://ssrn.com/abstract=311542
11. Stenley, А. (2023). Global Financial Safety Net. https://www.imf.org/en/publications/fandd/issues/2023/12/pt-global-financial-safety-net
12. Uneca. (2024). The IMF and the Future of the Global Financial Architecture. A report of the Africa High-level Working Group on the Global Financial Architecture. https://www.uneca.org/the-imf-and-the-future-of-the-global-financial-architecture
13. European Central Bank. (2018). Strengthening the Global Financial Safety Net. ECB Occasional Paper Series No 207 / March. https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/scpops/ecb.op207.en.pdf
14. Volz, U. (2016). Toward the development of a global financial safety net or a segmentation of the global financial architecture? Emerging Markets Finance and Trade, 52(10), 2221-2237. https://doi.org/10.1080/1540496X.2016.1186011
15. Cordella, T., & Levy-Yeyati, E. (2006). A (new) country insurance facility. International Finance, 9(1), 1-36. 10.1111/j.1468-2362.2006.00031.x
16. Scheubel, B., & Stracca, L. (2016). What do we know about the global financial safety net? Rationale, data and possible evolution. Occasional Paper Series. No 177 / September. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.2843608
17. Mühlich, L., Kring, W., Fritz, B., & Gallagher, K. (2020). The Global Financial Safety Net Tracker: Lessons for the COVID-19 Crisis from a New Interactive Global Development Policy Center. GEGI Policy Brief 010. https://mobilizingdevfinance.org/sites/mobilizedevresources/files/2021-04/gegi-gdp_policybrief_final.pdf
18. Mühlich, L., & Fritz, B. (2021). Borrowing Patterns in the Global Financial Safety Net: Does Governance Play a Role? Global Policy,12 (S4), 47-68. https://doi.org/10.1111/1758-5899.12936
19. Stubbs, T., Kring, W., Laskaridis, C., Kentikelenis, A., & Gallagher, K. (2020). Whatever it takes? The global financial safety net, Covid-19, and developing countries. World Development, 137, 105171. 10.1016/j.worlddev.2020.105171
20. Pozar, Z. (2013). Global financial ecosystem. https://cepr.org/voxeu/columns/global-financial-ecosystem
21. Iansresearch. (2025). Key Financial Services Security Budget Impacts in 2025. https://www.iansresearch.com/resources/all-blogs/post/security-blog/2025/01/28/key-financial-services-security-budget-impacts-in-2025
22. Loughran, M. (2025). The critical role of data sanitisation in financial security. https://securityjournaluk.com/critical-role-data-sanitisation-financial/
23. Stracca, L., & Scheubel, B. (2016). What we really know about the global financial security network. 10.1016/j.jimonfin.2019.06.003
24. Gensler, G., Johnson, S., Panizza, U., & Weder di Mauro, B. (eds) (2025). The Economic Consequences of The Second Trump Administration: A Preliminary Assessment. CEPR Press, Paris & London. https://cepr.org/publications/books-and-reports/economic-consequences-second-trump-administration-preliminary
25. Rogoff, K. (2007). The way forward for global financial policy. https://www.brookings.edu/articles/the-way-forward-for-global-financial-policy/
26. Buriak, A., & Pashko, M. (2024). Ways to neutralize the risks and threats of global financial security in the current environment. Economics and Region, 4 (95), 89-96.
27. BIS. (2015). 85th Annual Report. Basel, June 28. https://www.bis.org/publ/arpdf/ar2015e.pdf
28. Bruni, F., Serrate, J., & Villafranca, A. (2019). The quest for global monetary policy coordination. Economics, 13(1), 20190005. https://doi.org/10.5018/economics-ejournal.ja.2019-5
29. Draghi, M. (2016). The international dimension of monetary policy. ECB Forum on Central Banking. Sintra, June 28. https://www.ecb.europa.eu/press/key/date/2016/html/sp160628.en.html
30. Imfblog. (2023). Geopolitics and fragmentation are becoming a serious threat to financial stability. Rising tensions could trigger cross-border capital flight and increase uncertainty, threatening macro-financial stability. https://www.imf.org/blogs/articles/2023/04/05/geopolitics-and-fragmentation-emerge-as-serious-financial-stability-threats
31. Henning, C. (2017). Avoiding fragmentation of global financial governance. Global policy, 8(1), 101–106. http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/1758-5899.12394/full
32. Satragno, L. (2022). Chapter 1 The International Monetary System in the Post-Crisis Era. Monetary Stability as a Common Concern in International Law, 10-35. 10.1163/9789004508736_003
33. Shvaiko, M., & Startseva, A. (2025). Transformation of the global financial architecture under financial globalization: how capital globalization affects the structure of international financial institutions. Scientific Perspectives, 11(65). https://doi.org/10.52058/2708-7530-2025-11(65)-1015-1024
34. Sakaliuk, D. (2024). Security of the State financial market as a factor of economic stability of the state. Scientific Bulletin of Uzhhorod National University. LAW Series, 86, Part 4, 59-64. https://doi.org/10.24144/2307-3322.2024.86.1.4.9
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Oleksandr Baranovskyi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
