A fenntartható fejlődésről szóló jelentés elkészítésének elméleti és módszertani alapjai
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2026-12-373-392Kulcsszavak:
fenntartható fejlődésről szóló jelentések, narratív komponens, nem pénzügyi jelentések, vállalati társadalmi felelősségvállalás, érdekelt felek elmélete, legitimitás elmélete, intézményi izomorfizmus, jelzéselméletAbsztrakt
A cikk a fenntarthatósági jelentéstétel koncepcionális alapjainak elméleti–módszertani megalapozásával foglalkozik, valamint kritikai elemzést nyújt a nem-pénzügyi jelentéstétel elméleti bázisára vonatkozó tudományos diskurzusról, ami lehetővé tette a modern vállalati jelentéstételi megközelítéseket formáló kulcsparadigmák rendszerezését. A fenntartható fejlődés és a vállalati felelősségvállalás iránti fokozódó figyelem indokolttá teszi a nem-pénzügyi jelentéstétel koncepcionális alapjainak elméleti megerősítését. A kutatás módszertani alapját öt fundamentális elméleti koncepció szintézise képezi. Az érdekelt felek elmélet a jelentési információ felhasználóinak azonosításaként és az információs igények strukturálásaként kerül értelmezésre. A legitimitáselmélet magyarázó modellként szolgál a vállalatok azon motivációinak értelmezésére, amelyek a társadalmi elvárásoknak való megfelelésről szóló információk nyilvános közzétételéhez kapcsolódnak; ennek keretében három szervezeti legitimitástípus különül el (pragmatikus, morális és kognitív). Az intézményi elmélet a jelentéstételi gyakorlatok standardizációjának mechanizmusait tárja fel az izomorf nyomás három formájának tükrében. Az ügynökelmélet a jelentéstételt az információs aszimmetria mérséklésének eszközeként értelmezi. A jelzéselmélet a jelentéstétel kommunikációs funkcióját magyarázza az ESG-dimenziókra és a fenntartható fejlődésre vonatkozó jelzések külső felhasználók felé történő közvetítésének modelljén keresztül. Külön figyelem irányul a narratív komponens szerepére, amely kapcsolatot teremt a kvantitatív mutatók és a kvalitatív percepció között. Bizonyítást nyert, hogy a minőségi narrativitás erősíti a jelentéstétel jelzésfunkcióját, míg a greenwashing-narratívák negatív reputációs hatásokat generálnak. Az elméleti koncepciók rendszerezése megalapozza a fenntarthatósági jelentéstétel olyan multifunkcionális vállalati kommunikációs eszközként való értelmezését, amely egyidejűleg válaszol a különböző stakeholder-csoportok igényeire, biztosítja a működés legitimitását, és hozzájárul a vállalat iránti bizalom kialakításához.
Hivatkozások
1. Legenchuk, S., & Serpeninova, Y. (2024). Legitimation theory of additional disclosure of accounting information on social and environmental activities of the enterprise. Economics, Management and Administration, 1(107), 103–110. https://doi.org/10.26642/ema-2024-1(107)-103-110 [in Ukrainian].
2. Awa, H. O., Etim, W., & Ogbonda, E. (2024). Stakeholders, stakeholder theory and Corporate Social Responsibility (CSR). International Journal of Corporate Social Responsibility, 9(1). https://doi.org/10.1186/s40991-024-00094-y.
3. Baharom, Z., & Abdullah, K. H. (2025). Bibliometric analysis of institutional theory research. Fronteira: Journal of Social, Technological and Environmental Science, 14(2), 168–184. https://doi.org/10.21664/2238-8869.2025v14i2.p168-184.
4. Bartolacci, F., Bellucci, M., Corsi, K., & Soverchia, M. (2022). A systematic literature review of theories underpinning sustainability reporting in non-financial disclosure. In L. Cinquini & F. De Luca (Eds.), Non-financial disclosure and integrated reporting: Theoretical framework and empirical evidence (pp. 87–113). Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-030-90355-8_4.
5. Bussolo, G., et al. (2026). Assessing stakeholder engagement to the EU strategy for sustainable and circular textiles: A systematic review integrating stakeholder and institutional theories. Journal of Environmental Management, (397), 128308. https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2025.128308.
6. Connelly, B. L., Ketchen, D. J., & Slater, S. F. (2011). Toward a "theoretical toolbox" for sustainability research in marketing. Journal of the Academy of Marketing Science, 39(1), 86–100. https://doi.org/10.1007/s11747-010-0199-0.
7. Cunea, M. I., & Bratu, A.-M. (2025). Disclosing innovation in sustainable business models: A stakeholder and legitimacy perspective. Proceedings of the International Conference on Business Excellence, 19(1), 236–245. https://doi.org/10.2478/picbe-2025-0021.
8. Derun, I., Mysaka, H., & Skliaruk, I. (2023). Contextual research of strategic theories for non-financial reporting: A system-structural approach to formulating reporting principles. Scientific Papers of the University of Pardubice, Series D: Faculty of Economics and Administration, 31(1). https://doi.org/10.46585/sp31011644.
9. Diab, C. A., & Stubbs, W. (2025). Analyzing CSR decision-making by multinational corporations: An institutional theory perspective. Corporate Social Responsibility and Environmental Management. https://doi.org/10.1002/csr.70030.
10. DiMaggio, P. J., & Powell, W. W. (1983). The iron cage revisited: Institutional isomorphism and collective rationality in organizational fields. American Sociological Review, 48(2), 147–160.
11. Dziak, M. (2023). Legitimacy theory. EBSCO Research Starters. https://www.ebsco.com/research-starters/business-and-management/legitimacy-theory.
12. Ferdian, T., & Girsang, R. N. (2025). Social accountability in non-profit institutions: The stakeholder theory approach in social impact-based reporting. Nomico, 2(6), 76–82. https://doi.org/10.62872/axsnew36.
13. Friske, W., Hoelscher, S. A., & Nikolov, A. N. (2022). The impact of voluntary sustainability reporting on firm value: Insights from signaling theory. Journal of the Academy of Marketing Science. https://doi.org/10.1007/s11747-022-00879-2.
14. Gangi, F., & D'Angelo, E. (2016). The virtuous circle of corporate social performance and corporate social disclosure. Modern Economy, 7(12), 1396–1418. https://doi.org/10.4236/me.2016.712129.
15. Herold, D. (2018). Demystifying the link between institutional theory and stakeholder theory in sustainability reporting. Economics, Management and Sustainability, 3(2), 6–19. https://doi.org/10.14254/jems.2018.3-2.1.
16. LIGA ZAKON. BUKHHALTER.UA. (n.d.). New reporting on sustainable development and IFRS at state-owned enterprises – changes to the Law on Accounting. https://buh.ligazakon.net/news/237246_nova-zvtnst-z-stalogo-rozvitku--msfz-na-derzhpdprimstvakh--zmni-do-zakonu-pro-bukhoblk [in Ukrainian].
17. Mahajan, R., et al. (2023). Stakeholder theory. Journal of Business Research, (166), 114104. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2023.114104.
18. Martens, W., & Bui, C. N. M. (2023). An exploration of legitimacy theory in accounting literature. OALib, 10(1), 1–20. https://doi.org/10.4236/oalib.1109713.
19. Meyer, J. W., & Rowan, B. (1977). Institutionalized organizations: Formal structure as myth and ceremony. American Journal of Sociology, 83(2), 340–363. https://doi.org/10.1086/226550.
20. Mitchell, R., Agle, B., & Wood, D. (1997). Toward a theory of stakeholder identification and salience: Defining the principle of who and what really counts. Academy of Management Review, 22(4), 853–896.
21. Mohanty, K. R., Parhi, A., & Subudhi, R. N. (2024). The multifaceted world of integrated reporting: A journey through theory. Multidisciplinary Reviews, 7(12), 2024280. https://doi.org/10.31893/multirev.2024280.
22. O'Donovan, G. (2002). Environmental disclosures in the annual report. Accounting, Auditing & Accountability Journal, 15(3), 344–371. https://doi.org/10.1108/09513570210435870.
23. Oliveira, F. M., & da Silva, E. A. (2026). Corporate social responsibility (CSR) in mining: An integrated institutional and agency theory perspective. Corporate Social Responsibility and Environmental Management. https://doi.org/10.1002/csr.70399.
24. Osburg, V.-S., et al. (2022). (In)compatibilities in sustainable luxury signals. Ecological Economics, (196), 107430. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2022.107430.
25. Patten, D. M. (1992). Intra-industry environmental disclosures in response to the Alaskan oil spill: A note on legitimacy theory. Accounting, Organizations and Society, 17(5), 471–475. https://doi.org/10.1016/0361-3682(92)90042-q.
26. Features of Ukrainian digital banks. SBSB Fintech Lawyers. https://sb-sb.com/publications/features-of-ukrainian-digital-banks/.
27. Spence, M. (1973). Job market signaling. The Quarterly Journal of Economics, 87(3), 355–374.
28. Strategic management: A stakeholder approach. (2010). Cambridge University Press. https://scholar.google.com/citations?view_op=view_citation&hl=en&user=ZcvIxwsAAAAJ&citation_for_view=ZcvIxwsAAAAJ:IRz6iEL74y4C.
29. Suchman, M. C. (1995). Managing legitimacy: Strategic and institutional approaches. The Academy of Management Review, 20(3), 571. https://doi.org/10.2307/258788.
30. Tyvonchuk, O. (2025). Corporate sustainability reporting transformation: A critical view on legitimacy theory. Journal of Lviv Polytechnic National University. Series of Economics and Management Issues, 9(1), 72–82. https://doi.org/10.23939/semi2025.01.072.
31. Woodhouse, D. (2024). Institutional theory. In S. Rashid, J. Manzies, & V. Ratten (Eds.), International encyclopedia of business management (pp. 209–217). Elsevier. https://doi.org/10.1016/B978-0-443-13701-3.00150-X.
32. Wright, P. M., & McMahan, G. C. (1992). Theoretical perspectives for strategic human resource management. Journal of Management, 18(2), 295–320. https://doi.org/10.1177/014920639201800205.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Olha Fedorova
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
