ESG indikátorok a fenntarthatósági jelentésekben – mi lehet a szerepük a pénzügyi intézményeknek?
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2022-2-138-153Kulcsszavak:
fenntarthatóság, ESG indikátor, jövedelmezőség, megbízhatóságAbsztrakt
Az ESG szemlélet olyan vállalati-szervezetirányítási működést jelent, amely a fenntarthatóságot célzó törekvéseket, így a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat is figyelembe veszi a döntéshozatal során. Felmérésünk alapján a cégvezetők egyre fontosabb tényezőként tekintenek az általuk vezetett vállalat ESG szemlélettel való azonosulására. A megkérdezettek jelentős része úgy gondolja, hogy a jövőbeli sikeresség tekintetében meghatározóak lesznek a környezeti kockázatok, illetve az elmúlt években felértékelődött a társadalmi komponens szerepe is a vállalatok értékelése során. Összefoglaló leíró tanulmányunkban bemutatjuk az ESG értékelések főbb komponenseit, és megvizsgáljuk a szabályozói környezetet. Összesítjük a vállalatok értékelésében végbemenő változások jövedelmezőségi vélt vagy valós előnyeit, kiegészítve egyéb lehetséges előnyökkel. Kutatásunk fő témája az ESG értékelés megbízhatóságának mérése, hiszen megbízható adatok nélkül nem tudunk megfelelően nyilatkozni a valós jövedelmezőségi előnyökről sem. Hosszú távú célunk a szabályozói kör számára világossá tenni, hogy a jelenlegi értékelési, mérési szempontok nem megbízhatóak. Figyelembe véve az új CSRD irányelvet olyan megállapításokat teszünk, amely segíti a jogalkotókat az irányelv gyakorlati alkalmazásához kapcsolódó szabályozás kialakítása során. Kutatásunk alapját a jelenlegi követelményeknek megfelelő fenntarthatósági jelentések elemzése adta, továbbá vizsgáltuk az ESG minősítők gyakorlatát, majd ezeket összehasonlítottuk egymással. Foglalkoztunk a minősítők által nyilvánosságra hozott ESG indexek és a jövedelmezőség közötti kapcsolat vizsgálatával is. Jelen tanulmányunkban arra törekszünk, hogy összefoglaljuk az ESG indikátorok alkalmazásának anomáliáit, kiemelten foglalkozva a szabályozói környezettel. Célunk annak a bemutatása is, hogy a pénzügyi piac feltörekvő, innovatív eszközöket használó start-up-jai, vállalkozásai, a minősítők, illetve a befektetési szolgáltatók milyen új szerepben találhatják magukat.
Hivatkozások
Adamczyk, A. (2021): Millennials spurred growth in sustainable investing for years. Now, all generations are interested in ESG options. CNBC. Letöltés helye: https://www.cnbc.com/2021/05/21/millennials-spurred-growth-in-esg-investing-now-all-ages-are-on-board.html (Letöltés ideje: 2022.02.15)
Bebchuk, L. A. – Cohen, A. – Wang, C. C. Y. (2013): Learning and the disappearing association between governance and returns. Journal of Financial Economics 108(2), 323–348. Letöltés helye: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0304405X12002164 (Letöltés ideje: 2022.02.22) DOI: https://doi.org/10.1016/j.jfineco.2012.10.004
Ben Lahouel, B. – Gaies, B. – Ben Zaied, Y. – Jahmane, A. (2019): Accounting for endogeneity and the dynamics of corporate social – Corporate financial performance relationship. Journal of Cleaner Production, 230, 352–364. Letöltés helye: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0959652619314787 (Letöltés ideje: 2022.03.05) DOI: https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.04.377
Berg, F., Kölbel, J. F., & Rigobr n, R. (2019). Aggregate Confusion: The Divergence of ESG Ratings. Corporate Governance & Finance eJournal. DOI: https://doi.org/10.2139/ssrn.3438533
Billio, M., Costola, M., Hristova, I., Latino, C., & Pelizzon, L. (2021). Inside the ESG ratings: (Dis)agreement and performance. Corporate Social Responsibility and Environmental Management, 28(5), 1426–1445. https://doi.org/10.1002/csr.2177 DOI: https://doi.org/10.1002/csr.2177
Capelle-Blancard, G., and A. Petit, 2017, The weighting of CSR dimensions: one size does not fit all, Business and Society No. 56. pp. 919– 943. DOI: https://doi.org/10.1177/0007650315620118
Capizzi, V., Gioia, E., Giudici, G., & Tenca, F. (2021). The divergence of ESG ratings: An analysis of Italian listed companies. Journal of Financial Management, Markets and Institutions, 09(02), 2150006. https://doi.org/10.1142/S2282717X21500067 DOI: https://doi.org/10.1142/S2282717X21500067
Carroll, R. J., D. M. Primo, and B. K. Richter, 2016, Using item response theory to improve measurement in strategic management research: an application to corporate social responsibility, Strategic Management Journal No.37. pp.66– 85. DOI: https://doi.org/10.1002/smj.2463
Chatterji, A., Durand, R., Levine, D., & Touboul, S. (2015). Do ratings of firms converge? Implications for managers, Investors and strategy researchers. Strategic Management Journal, 37. https://doi.org/10.1002/smj.2407 DOI: https://doi.org/10.1002/smj.2407
Christensen, D., Serafeim, G., Sikochi, A. (2021). Why is Corporate Virtue in the Eye of The Beholder? The Case of ESG Ratings. Harvard Business School. Working Paper 20-084. The Accounting Review (2022) Volume 97, Issue 1, Page(s) 147–175. DOI: https://doi.org/10.2308/TAR-2019-0506
Dam, L. (2008): Corporate social responsibility and financial markets (dissertation). Groningen (Netherlands): University of Groningen. Letöltés helye: https://pure.rug.nl/ws/portalfiles/portal/10346481/thesis.pdf (Letöltés ideje: 2022.03.05)
Del Giudice A, Rigamonti S. (2020) Does Audit Improve the Quality of ESG Scores? Evidence from Corporate Misconduct. Sustainability Vol. 12. No.14 DOI: https://doi.org/10.3390/su12145670
Delmas, M. A., Etzion, D., & Nairn-Birch, N. (2013). Triangulating environmental performance: What do corporate social responsibility ratings really capture? Academy of Management Perspectives, 27(3), 255–267. DOI: https://doi.org/10.5465/amp.2012.0123
Dimson, E., Marsh, P., & Staunton, M. (2020). Divergent ESG Ratings. JOURNAL OF PORTFOLIO MANAGEMENT, 47(1), 75–87. https://doi.org/10.3905/jpm.2020.1.175 DOI: https://doi.org/10.3905/jpm.2020.1.175
Dorfleitner, G., Halbritter, G., & Nguyen, M. (2015). Measuring the level and risk of corporate responsibility—An empirical comparison of different ESG rating approaches. JOURNAL OF ASSET MANAGEMENT, 16(7), 450–466. https://doi.org/10.1057/jam.2015.31 DOI: https://doi.org/10.1057/jam.2015.31
Doyle, T. M. (2018). Ratings that don’t rate: The subjective world of ESG ratings agencies. American Council for Capital Formation.
Drempetic, S., Klein, C., & Zwergel, B. (2020). The Influence of Firm Size on the ESG Score: Corporate Sustainability Ratings Under Review. Journal of Business Ethics, 167. https://doi.org/10.1007/s10551-019-04164-1 DOI: https://doi.org/10.1007/s10551-019-04164-1
El-Hage, J. (2021). Fixing ESG: Are Mandatory ESG Disclosures the Solution to Misleading Ratings? Fordham Journal of Corporate & Financial Law, Volume 26, Issue 2, Page(s) 359-390.
ESG and cost of capital, MSCI (2020) Letöltés helye: ESG and the cost of capital - MSCI (Letöltés ideje: 2022.02.15.)
Escrig-Olmedo, E., Angeles Fernandez-Izquierdo, M., Ferrero-Ferrero, I., Maria Rivera-Lirio, J., & Jesus Munoz-Torres, M. (2019). Rating the Raters: Evaluating how ESG Rating Agencies Integrate Sustainability Principles. SUSTAINABILITY, 11(3). https://doi.org/10.3390/su11030915 DOI: https://doi.org/10.3390/su11030915
Friedman, M. (1970): The Social Responsibility of Business Is to Increase Its Profits. The New York Times Magazine. Letöltés helye: https://www.nytimes.com/1970/09/13/archives/a-friedman-doctrine-the-social-responsibility-of-business-is-to.html (Letöltés ideje: 2022.03.05)
Günther, E. – Hoppe, H. – Endrikat, J. (2012): Corporate financial performance and corporate environmental performance: a perfect match? Zeitschrift Für Umweltpolitik Und Umweltrecht 34, 279–296. Letöltés helye: https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2168810 (Letöltés ideje: 2022.03.05)
Gyönyörová, L., Stachoň, M., & Stašek, D. (2021). ESG ratings: Relevant information or misleading clue? Evidence from the S&P Global 1200. Journal of Sustainable Finance and Investment. https://doi.org/10.1080/20430795.2021.1922062 DOI: https://doi.org/10.1080/20430795.2021.1922062
Hirai A., Brady A. (2021) Managing ESG Data and Rating Risk. Harvard Law School Forum on Corporate Governance - https://corpgov.law.harvard.edu/2021/07/28/managing-esg-data-and-rating-risk/ - Letöltés dátuma: 2022.03.25.
Johnson, C. (2020). The measurement of environmental, social and governance (ESG) and sustainable investment: Developing a sustainable new world for financial services. Journal of Securities Operations & Custody, Volume 12, (4), Page(s) 336-356.
Kocmanova, A., Docekalova, M. P., & Simanaviciene, Z. (2017). Corporate sustainability measurement and assessment of Czech manufacturing companies using a composite indicator. Engineering Economics, 28(1), 88–100. Scopus. https://doi.org/10.5755/j01.ee.28.1.15323 DOI: https://doi.org/10.5755/j01.ee.28.1.15323
Kotsantonis, S., & Serafeim, G. (2019). Four things no one will tell you about ESG data. Journal of Applied Corporate Finance, Volume 31, Number 2, Page(s) 50-58. DOI: https://doi.org/10.1111/jacf.12346
Li, F., & Polychronopoulos, A. (2020). What a difference an ESG ratings provider makes. Research Affiliates. What a Difference an ESG Ratings Provider Makes! | Research Affiliates https://www. researchaffiliates.com/documents/770-what-a difference-an-esg-ratings-provider-makes.pdf.
Liang, H., & Renneboog, L. (2020). Corporate Social Responsibility and Sustainable Finance: A Review of the Literature (SSRN Scholarly Paper Sz. 3698631). Social Science Research Network. https://doi.org/10.2139/ssrn.3698631 DOI: https://doi.org/10.2139/ssrn.3698631
Lippai-Makra, E. (2020). A nem pénzügyi jelentéstétel szabályozása Magyarországon. Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar, Pénzügyek és Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Intézete.
Moskowitz, M. (1972): Choosing socially responsible stocks. Business and Society Review 1(1), 71–75. Letöltés helye: https://pdfslide.net/documents/choosing-socially-responsible-stocks-moskowitz-1972.html (Letöltés ideje: 2022.02.15)
Piechocka-Kaluzna, A. – Tluczak, A. – Lopatka, P. (2021): The Impact of CSR/ESG Reporting on the Cost of Capital: An Example of US Healthcare Entities. European Research Studies Journal, Volume XXIV, Special Issue 3, 679-690, Letöltés helye: The Impact of CSR/ESG Reporting on the Cost of Capital: An Example of US Healthcare Entities - European Research Studies Journal (ersj.eu) (Letöltés ideje: 2022.03.02) DOI: https://doi.org/10.35808/ersj/2502
Semenova, N., & Hassel, L. G. (2015). On the validity of environmental performance metrics. Journal of Business Ethics, 132(2), 249–258. Utz, S. (2019). Corporate scandals and the reliability of ESG assessments: Evidence from an international sample. REVIEW OF MANAGERIAL SCIENCE, 13 (2), 483–511. https://doi.org/10.1007/s11846-017-0256-x
Sunbin, Y. – Shunsuke, M. (2022): Disclosure or action: Evaluating ESG behavior towards financial performance. Finance research letters, 2022-01, Vol.44, p.102108, Letöltés helye: Disclosure or action: Evaluating ESG behavior towards financial performance - Western University (exlibrisgroup.com) (Letöltés ideje: 2022.05.02) DOI: https://doi.org/10.1016/j.frl.2021.102108
Tapaszti, A. (2018): Társadalmi és környezeti hatású befektetések, ESG: üres hívószavak vagy szükségszerű változások? Economania. Letöltés helye: https://economaniablog.hu/2018/11/23/tarsadalmi-es-kornyezeti-hatasu-befektetesek-esg-ures-hivoszavak-vagy-szuksegszeru-valtozasok/ (Letöltés ideje: 2022.02.15)
Utz, S. (2019) Corporate scandals and the reliability of ESG assessments: evidence from an international sample. Rev Manag Sci Vol. 13, pp. 483–511. DOI: https://doi.org/10.1007/s11846-017-0256-x
Widyawati, L. (2021) Measurement concerns and agreement of environmental social governance ratings. Announting & Finance. Vol. 61. No. S1. pp. 1589- 1623. DOI: https://doi.org/10.1111/acfi.12638
Wong, C. (2018). Rate the Raters 2018: Ratings Revisited. The SustainAbility Institute. https://www.sustainability.com/globalassets/sustainability.com/thinking/pdfs/saratetheraters_ratings-revisited_march18.pdf
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Eva Gulyas, Tibor Hajdu, Anita Reizinger-Ducsai
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
