Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatások szerkezeti és koncentrációs elemzése

Absztrakt

A tanulmány Ukrajna számára nyújtott nemzetközi kétoldalú támogatások szerkezetét és volumenét vizsgálja a 2022–2025 közötti időszakban, valamink feltárja országok szerinti megoszlásának sajátosságait és tipológiai struktúráját a pénzügyi, humanitárius és katonai támogatások mutatói alapján. A kutatás elemzi a legnagyobb donorországok támogatási volumenét, amelyek közül meghatározó szerepet töltenek be az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió intézményei, Németország, az Egyesült Királyság, Kanada, Dánia, Japán, Hollandia, Svédország és Norvégia, továbbá meghatározza hozzájárulásuk mértékét a bruttó hazai termékhez viszonyítva. A GDP-arányos támogatási volumenek tekintetében a legmagasabb értékeket kisebb gazdasággal rendelkező országok biztosították, különösen Észtország (3,01%) és Litvánia (2,45%), amelyek mutatói jelentősen meghaladták a legtöbb nagy gazdasági teljesítménnyel rendelkező állam megfelelő értékeit. A tanulmány kiemelt figyelmet fordít a Kárpátalja megyével határos országok (Lengyelország, Szlovákia, Románia és Magyarország) támogatási struktúrájának elemzésére. Az elvégzett vizsgálat lehetővé tette e országok támogatáspolitikai prioritásai közötti különbségek azonosítását, valamint hozzájárulásuk értékelését Ukrajna regionális támogatási rendszerében. A nemzetközi támogatások koncentrációs szintjének értékelésére a Lorenz-görbe és a Gini-index módszerei kerültek alkalmazásra. E módszerek segítségével számszerűen meghatározhatóvá vált a pénzügyi erőforrások országok közötti eloszlásának egyenlőtlensége, valamint kimutathatóvá vált a nemzetközi támogatási struktúra magas fokú aszimmetriája. A vizsgált 22 donorország által nyújtott kétoldalú támogatások teljes volumene 253,59 milliárd eurót tett ki, amelyből 115,34 milliárd eurót, azaz mintegy 45,5%-ot az Amerikai Egyesült Államok biztosított. A 0,681 értékű Gini-index a támogatások rendkívül magas koncentrációját és Ukrajna jelentős mértékű függőségét jelzi egy korlátozott számú kulcsdonortól. Az eredmények alátámasztják a külső finanszírozási források diverzifikációjának szükségességét, valamint az ukrán gazdaság belső finanszírozási potenciáljának erősítését a globális politikai és gazdasági környezet esetleges változásaiból eredő pénzügyi kockázatok mérséklése, továbbá a nemzetgazdaság külső finanszírozási forrásoktól való hosszú távú függőségének csökkentése érdekében.